Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-04-12 / 15. szám
237 DŰNANTÜL1 PROTESTÁNS LAP 238 négyszögü keretekben jegyek vanuak és pedig vagy ugyanazon sorrendben, vagy némi sorrendi különbséggel. A görög szövegben ennek megfelelően a Ptolemeusz és Cleopatra név fordult elő. Ebből azt a következtetést vonták le az angol Joung Tamás és franczia Champollion Ferencz, hogy ezek a most kartusoknak nevezett helyek neveket tartalmaznak. A Ptolemeusz és Cleopatra névhez, mint gyakran előfordulót, hozzávették az Alexandros-t és igy Champollion gyakorlati utón az egész hieroglificus abc-t megállapította és oly eredményre jutott, hogy halálakor (1832.) ó-egyiptomi nyelvtant és szótárt hagyott hátra. Kimutatva, hogy a még [fejletlen egyiptomi nyelv szegény volt, sok volt benne a homonim és symonim szó, azért ezeknek megkülönböztetésére az egyiptomi írástudók, t. i. a papok faji és egyedi, úgynevezett determinativ jegyeket is használtak, odarajzolván azt a természeti tárgyat pl. a miről szó volt. A betlik, vagyis hangzók között is voltak állati alakok, vagy ahhoz hasonló rajz, pl. egy kis bagoly alak volt az u betű, talán akkor is csak uhu-nak nevezték, a keselyű az a betű, egy csinos oroszlány alak az 1 betű s igy tovább de a többit nem igen lehet szóval leírni, olyan betűink itt nincsenek a nyomdában, azért nem tudom ismertetni az olvasó közönség előtt. A régi hieroglificus Írást nemcsak olvasni kellett tudni, hanem érteni is. Ezt lehetővé tette az a körülmény, hogy ó-kopt nyelvű iratok, többnyire bibliai tárgyú könyvek maradtak ránk és pedig azon a nyelven, görög betűkkel írva, mely nyelvet a régi egyiptomiak a keresztyénség első századaiban beszéltek. „E kopt nyelvet — mondja Ebers — Egyiptomban a monofizita keresztyének még ma is használják Isteni tiszteletük alkalmával és az általunk teljesen ismert kopt nyelv a faraók korában beszélt nyelvtől nem igen különbözik jobban, mint az olasz a latintól.“ Hanem kevesen beszélhetik mai időben a koptnyelvet és nem sokan érthetik, mert midőn január 17-én d. u. Ó Kairóban voltunk a legrégebb kopt keresztyén templomot megnézni, akkor azt mondták, hogy még a papok se igen tudják mindnyájan ezt a régi nyelvet, a nép meg se érti, azért arabul kell elmondaniok előttük a szent igéket. így tehát egy régi nyelv elveszett egészen, az egyiptomi vallás helyébe a keresztyén vallás jött, ezt a mohamedán fosztotta meg uralmától, midőn Benjamin alexandriai püspök biztatására a monofyzita valláshoz ragaszkodó egyiptomi származású keresztyének az arabokhoz pártoltak át. Az araboknak különben is győzniök kellett a természeti kivállás törvényénél fogva is, mert maga a görög helytartó és fővezér Mukaukasz igy kiáltott fel: „Istenemre! Ezek az arabok csekély számuk daczára erősebbek és hatalmasabbak, mint a mi tömegünk; egy ember közülök annyi, mint közülünk száz, mert ők a halált keresik, melyet többre becsülnek az életnél.“ A 100,000 főből álló görög egyiptomi sereg, meghátrált a 12,000-nyi arab haderő elől és miután Amr arab vezér Alexandriát is elfoglalta, megkötötték a békét, úgy hogy minden egyiptomi férfi 2 denar fejadót fizessen. A görögök vitézül harczoltak úgy Alexandria védelmével, mint a Babylonba vonult haderőnél és vagy elestek a csatában, vagy szabad elmenetel feltétele mellett szüntették be a harczot. Későbbb a bennszülött egyiptomiak közül többen vagy szép szerivel a maguk jószántából, vagy kényszerítésből áttértek a mohamedán hitre és igy elmondhatjuk, hogy Egyiptom földnépe elfeledte nyelvét, elhagyta vallását, de ő maga megmaradt mind e napig annak, a mi volt: a gazdag föld szegény népének, kinek lelkén kiviil semmije sincs és feladata uráért dolgozni ma is éppen úgy, mint a fáráók korában. Kairó városában számos olyan magas pont van, honnan szép kilátás nyílik az egész nagy városra, a közeli és távoli vidékre. Ilyen magas pont a citadella. Ennek északnyugoti szegletéből van szép kilátás. Ennél magasabb helyen van a néma dervisek tanyája; szép kilátás van a Tuluu mecset kívülről csavarodó csigalépcsős minarettjéről, vagy a Hotel de Nil magas-vékony fenyőgerendákból épült messzelátójáról; felmehetünk majd mikor odaérünk a völgy túlsó felén levő gizehi pyramisok legmagasabbikára, a Cheopszra és onnan nézzük a páratlan szép tájképet. Hanem bárhonnan nézzük, mindenünnen elragadó kép tárul szemüuk elé. (Folyt, köv) Barcsi József. K* r VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Tisztelettel felkérjük lapunk olvasóit, hogy előfizetéseiket az 1-ső évnegyed lejártával megújítani, a hátralékosok pedig hátralékaikat beküldeni szíveskedjenek. Egyúttal mindenkit felkérünk e lap szives támogatására s az ismerősök körében való jóindulatú ajánlására. A kiadóhivatal kezelője. — Emlékfa ültetés Takácsiban a millennium ünneplésére. A takácsi ev. ref. egyház az emlékfa ültetést e hó 12-éu d. u. 3 órakor tartja. Programmja a következő; 1. Templomi hazafias ima. Tartja Szekeres Mikály esperes. 2. Kivonulás a templomtérre, mely virágok s zöld ágakkal diszitve lesz. 3. Az iskolás gyermekek a faiskolából a feldiszített ültetendő fákkal, dohszó mellett, közbe'trombita harsogásával, nemzeti lobogó alatt megérkeznek. 4. Emlék beszéd. Tartja a téren Szekeres Mihály esperes. 5. Fa ültetés, melyre az első lapát földet pár szó kísérete mellett feldiszített eszközzel teszi a lelkész, azután a 12 presbyter korszerint. 6. Emlék beszéd. Tartja Hetessy Dániel ev. ref. tanitó, 7. Szózat éneklése az egész közönség által.
