Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-17 / 11. szám

173

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

m

•tekirPetében alig- tér el tőlüuk, de szertartásai révén ki van téve a romanizálás veszedelmének. Egy Gregory Ware nevű ember statistíkát állított össze arról, hogy mily mértékben terjedt Angliában a rituálismus 1882-től 1892 ig. E szerint 1882-ben 1892-ben

kelet felé fordult arczczal imádkoznak 1662 3918

szertartásos ruhákat használ a lelkész 336 1029

oltárgyertyákat használnak 581 2048

tömjénfüstölőt 9 1?7

templomban.

Ugyancsak ere a veszedelmes tévútra jutottt Amerika Detroit városában egy Massiah Józsiié nevű különben igen tehetséges prot. lelkész. Ez a mostani böjt első vasárnapján behozta gyülekezetébe a lülbegyónást. A szószékből hirdette annak áldásos voltát s bizonyítgatta, hogy a lelkész ép oly jogosultsággal bír a bűnök megbocsátására, mint a kény őr és bor kiosztására. Híveit — úgy látszik — már annyira elvakitotta, hogy gyülekezetében nem emelkedett ellene hang, mely bűnös tévelygésben megakadályozta volna.

Chiniquy-nek neve, — ki róm. katli. papból lett Amerikában a protestanlismus buzgó terjesztőjévé s a pápás tévelygések legfélelmesebb ostromlójává, — hazánkban is eléggé ismeretes. ívét híres munkája magyar fordításban is megjelent. Az öreg Chiniquy mára 86-ik évet tiporja s most nem régiben igen súlyos betegségbe esett. Szokásaikhoz liiven rögtön felhasználták ezt az alkalmat nehány jezsuita és katli. püspök, felkeresték a beteget, hogy megkísértsék visszatéríteni a kath. egyházba most, mikor szellemi erői már hanyatlóban vannak. De minden törekvésük hiába való volt. az öreg visszautasította őket Mégis olyan híreket közöltek a katholikus lapokban, kissé elsietvén a dolgot, hogy az öreg meghalt és halálos ágyán visszatért a római egyház kebelébe. Nagy boszuságukra azonban az öreg a jó Isten kegyelméből teljesen kiépült s most saját maga czáfolja meg a róla terjesztett rágalmat A montreali érseket pedig egy hozzá intézett levélben számos vallásos tételre vonatkozólag nyilvános vitárahivja ki.

Kissé különös módon ment végbe a lelkészválasztás a Rajna-vidék egyik gyülekezetében. Igen sokan pályáztak s mind ismeretlenek. A hívek féltek a választástól, nehogy úgy járjanak, mint az oldenburgiak a már előbbi számaink egyikében említett csaló Partisch-sal. Mit csináljanak? Elhatározták, hogy a tudakozó-intézetek segélyét veszik igénybe a pályázók előéletére vonatkozólag. így azután igen tréfás helyzetek állottak elő. Egyik helyen zsidó volt a tudakozó-intézet vezetője s azt jelentette az ott élő kandidátusról, hogy „rendezett vagyoni viszonyok között él.“ Hamburgban egy mészáros volt az intézet bizalmi félfia s mivel ez nem ismerte az ott élő, pályázó kandidé tust, hát elment hozzá s megkérte, hogy adjon magáról felvilágosításokat. Csakugyan ezt a mészárostól ajánlott pályázót választotta meg a gyülekezet.

Japánban az evang. keresztyének száma 37,398. A japánokban azonban minden téren oly nagy a tanulékonyság és öiiállás után való törekvés, hogy nem akarják a már létrehozott gyülekezetek igénybe venni az idegen, európai missiouárius lelkészek muukáját, hanem maguk közül kívánnak lelkészeket állítani. így a német ev. prot. míssio-egylet gyülekezeteiben is japáni prédikátorok végzik a templomi szolgálatot A keresztyéuség terjedésére nézve — bizonyára — csak hasznos lehet, ha minél előbb megalakulhat egy tősg}7ökeres Japán kér. egyház.

A gimnáziumi tanárok fizetése hivatalba lépéskor Berlinben és Frankfurtban 3200 mk., a többi porosz városokban 2760 mk., Lübeckben 3000 mk., Badenben 2620 mk., Anhaltban 2600 mk. Hessenbeu és Brémában 2500 mk., Oldenburgbau 2400 mk. — A legm igasabb limcés melyet gymu. tanár elérhet, illetve bizonyos számú szolgálati évek elteltével okvetlenül elérnie kell: Berlinben és Brémában 6500 mk., Frankfurtban 6600 mk., a többi porosz városokban 6060 mk., Elszászban és Lübeekben 6000 mk., Anhaltban 5960 mk., Oldenburgban 5700 mir. A mint látható, Németországban sincs sokkal jobb dolguk a gymuázíumi tanároknak, miut minálunk az államnál.

Az Egyesült-Államokban a jótékony adományok öszszege az 1893-ik évben 78 millió frt-ra rúgott, s ez az összeg 1894-ben leszállóit 47 millióra a rossz termés és üzleti pangás következtében. A legnagyobb adomány egy baltimorei emberé volt 2.700,000 frt, egy ottaui nyilvános könyvtárra.

Borsos István.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

— Sürgősen kérjük mindazokat, kik e lap múlt évi előfizetési árából kisebb-nagyobb összeggel hátralékban vannak, hogy hátralékaikat e hét folyama alatt beküldeni sziveskedjenek.

—A Szilágyi József emlékalapra legújabban Dr. Csolnoki Ferencz 2 frt, Kovács József 6 írt, Petrovics László 10 frt. Neuman Antal 10 frt, Kovács Gábor 10 frt, Madarász Andor 5 frt, Kluge Ferencz 12 frt, Szíj Sámuel 3 frt, Mészáros Gábor 3 frt, Seregély Béla 5 forintot adakoztak. Ezen öszszeget az elébb közlött összeghez csatolva, főösszeg: 228 frt. 25 kr, az az kétszázhuszonnyolcz forint 25 kr. Baly Albert péuztrnok.

— Kerestetik a „Dunántúli Prot. LapM 1892-ikéví folyamának egy példánya. Ha valaki kész volna az előfizetési árban átengedni, szíveskedjék tudatni a kiadóki vatallal.

— Millenniumi történet. Az Athenaeum r. társaság kiadásában megjelenő „A magyar nemzet története“ czimü tiz kötetes nagy munkából (millenniumi kiadás) gyors egymásutánban megjelent a tizennegyedik és tizenötödik füzet, melyekben Kuzsinszky Bálint folytatja érdekes tanulmányát Magyarországnak a római uralom alatti történetéről, a második és harmadik századbau. Majd folytatólag a harmadik fejezetben a római tartományok kormányzását és a negyedik fejezetben a hadi viszonyokat ismerteti, melynek folytatása a tizenhatodik füzetben lesz.. Eddig jórészt ismeretlen adatok alapján dolgozik Kirzsinszky Bálint s különösen a római provincziák korm.ánj*«