Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-03-03 / 9. szám
185 DŰNANTÜLI PROTESTÁNS LAP 136 8. §. A szolgálati idő folytonosságának számításánál félbeszakításnak nem tekintetik: a) az időközben történt nyugalmazás; b) a felfüggesztett állapotban töltött idő, ha az illető állásába ismét visszahelyeztetett vagy nyugalmaztatok, és c) a tábori lelkészi vágj' segédlelkészi minőségben eltöltött katonai szolgálati idő. A meghatározott dijak azonban úgy a nyugalmazott mint felfüggesztett állapotban, nemkülönben a hadi szolgálat ideje aLtt is, pontosan fizetendők. 9. §. A 6. §. második bekezdése szerint esedékes dijak visszafizetése, a haláleset bejelentése után azonnal eszközlendő; az állandó segélyek és neveltetési, esetleg gyámolitási költségek azonban azon napot követő hó elsejétől folyósítandók és fizetendők ki, évnegyedi utólagos részletekben, melyen a jogczim azokra nézve beállott, s azon hónap végével szüntetendők meg, melyben jogczimük elenyészett. 10. §. Az állandó segélyezésre és a befizetett járulékok visszanyerésére jogosítottak igényök érvényesítését, jogczimök beálltától számítandó egy év alatt, illetékes egyházmegyei főhatóságuk útján kérelmezni kötelesek. Egy éven túl a befizetett járulékok visszanyerésére való igény egészen elenyészik; az állandó segélyezés pedig vsak a kérelem beadását követő hónaptól kezdve jár. 11. §. Az állandó segélyezésben részesülők, az arról kiállított nyugtákon, az illetékes ref. papi hivatal által igazoltatni kötelesek az életben léteit, özvegyi állapotot és az árváknál a 15. és 16. § ban meghatározott föltételek fennállását. 12. §. Azon kérdés felett, hogy van-e folyamodó özvegynek vagy árvának állandó évjáradékra és neveltetési, illetőleg gyámolitási segélyre igénye, a gyámintézeti alapot kezelő közalapi végrehajtó bizottság határoz. (L. 26. §.) IT. FEJEZET, Az özvegyek és árvák segélyezés. 13. §. A 3. §-ban felsorolt lelkészek és theol. tanárok özvegyei, a mennyiben férjök legalább 5 beszámítható szolgálati évvel birt, a férj e halálozása után, állandó évjáradékra tarthatnak igényt, az árvák neveltetési, esetleg gyámolitási segélye azonban elhalt atyjuk szolgálati idejétől nem függ s igy az öt évnél rövidebb szolgálati idő után is feltétlenül íolyósittatik. 14. i}. Az özvegyi évjáradék összege egyelőre évi 250 frt-ban állapittatik meg, mely összeg azonban a jelen szabályzat 34. i; ában jelzett revisio eredményéhez képest 10 év múlva feljebb is emelhető. 15. §. Az árvák részére folyósítandó neveltetési, esetleg gyámolitási segély összege, csak atyátlan árváknál minden egyes árvára külön-külön évi 50 írtban állapittatik meg; a szülők nélküli árvák pedig szintén kü’önkíilön, évi 75 irtot nyernek neveltetési segély czimén. Ezen neveltetési, esetleg gyámolitási segély azonban csak 6—6 árva részére íolyósittatik s igy ennek összege teljes szülődén árváknál az évi 450 irtot, atya nélküli árváknál pedig az évi 300 irtot, egy-egy családra nézve, felül nem haladhatja. 16. §. Az évjáradék kiszolgáltatása megszűnik: ha az özvegy újból férjhez megy, vagy meghal; a temetési segély kiszolgáltatása pedig akkor, ha: 1. a fi-árvák a 20 évet, a nő árvák pedig a 18 évet betöltötték, vagy ha házasságot kötöttek ; azonban a testi vagy lelki fogyatkozás miact teljesen keresetképtelen árvák, — ezen koron túl is, — esetről esetre meghatározandó gyámoltatási segélyben részesíthetők, 2. ha önmagukat fenntartani képes állapotra jutnak, és végül 3. ha elhalnak. 17. § Az atya nélküli árvák, anyjok elhalálozása esetén a szülődén árvák magasabb neveltetési segélyének élvezetébe jutnak. IT. § Állandó gyámolitásra azonban, a fentebb jelzett előfeltételek megléte esetén is, csak az az özvegy tanhat igényt, ki néhai férjével a tényleges szolgálat, ideje alatt vagy azt megelőzőleg kelt össze, annak haláláig vele együtt élt és kifogástalan életet folytat. Állandó segélyre pedig csak azon árvák bírnak igényjogosultsággal, kik az elhalt lelkész édes gyermekei. 19. i;. Az előbbiekben megkívánt általános kellékeken kívül, az alábbi pontokban felsorolt esetekre, még a következő rendelkezések állapíttatnak meg: a) Azon özvegyek, kik néhai férjökkel, ennek 60 éves kora után keltek egybe, állandó ellátásra igénynyel csak akkor bírnak, ha néhai férjökkel legalább 5 évig éltek házasságban. Hasonló elbírálás alá esnek az ilyen házasságból származott és árván maradt gyermekek is. b) Azou özvegy, ki néhai férjével nem élt együtt, vagy attól törvényesen elvált, a férj után semminemű segélyre uem tarthat igényt, a lelkész gyermekei azonban, ha a feltételek különben megvannak, segélyre igénynyel bírnak és szülők nélküli árváknak tekintendők. c) Azon özvegy, ki erkölcstelen életet folytat, vagy valamely bűntett, vagy vétség miatt a polgári bíróság által elítéltetett, évjáradék iránti igényét nem érvényesítheti s a netán már megszerzett állandó segélyt elveszti, a lelkésztől származott gyermekei azonban, ha a feltételek különben megvannak, segélyre igénynyel bírnak s szülők nélküli árváknak tekintendők. III. FEJEZET. A gyám alap és annak kezelése 20. §. Az országos ref. lelkészi özvegy árvái gyámintézet alapja áll : 1. A gyámintézeti tagok által fizetendő s évi fizetésük 10%-ában megállapított belépési járulékból. 2. A gyámintézeti tagok által fizetendő s évi fizetésük 2 'Á'Vában megállapított évi tagdíj járulékból. 3. Az országos ev. ref. közalap jövedelméből e czélra tőkésített összegből, továbbá az országos ev. ref. közalap tőkéjéből adandó 100,000 forint tőkeösszegből, mely 25—25000 frtos évi részletekben 4 éven át tétetik folyóvá. 4. Az országos ev. ref. közalap évi jövedelmének és pedig úgy az egyház-tagok évi járulékából, mint a meglevő tőke kamataiból befolyó jövedelemnek 10%-úbóly a mennyiben ez évenkint 30,000 frt maximalis összegen túl nem megy.
