Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-10 / 6. szám
93 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 94 Jöjjön el a te országod! Tedd azzá Magyarországot. S mondja itt, ki hű tisztelőd, Hogy: „a haza minden előtt“! Legyen meg itt akaratod! . . . Hisz a sikert te adhatod. S mit akarsz te? . . . békességet, Hogy itt boldog legyen néped. Mint a menyben, úgy e földön .... Testvér, testvért ne üldözzön; A türelem égi lángja, Legyen nekünk vezérfáklya. Mindennapi kenyerünket Add meg ma! . . és áldj bennünket Földi jóllét sok javával S kezd el rajtunk ezt a mával. És bocsásd meg vétkeinket! Oh/ a múlt már jóra inthet .... Pártviszálynak legyen vége, Egyházakra szálljon béke! Miként mi is megbocsátunk .... Ha vétett felebarátunk. Testvér, hagyjuk békével őt, Mert: „a haza minden előtt“! Ne vigy minket kisértetbe! Sőt ird mélyen a szivünkbe Hogy: szeretni kell a hazát, Mert életet s mindent az ád! Szabadíts meg a gonosztól! . . . Honfi bútól, hitpanasztól . . . Ne legyen a vallás fegyver, Mellyel honfi honfit megver! Tied az ország, hatalom, S a dicsősség, birodalom, Mindörökké! . . . földön, égen, Időkön túl, réges-régen. Mienk legyen: a szabadság! . . . Istent bátran imádhassák. S egész joggal, ne csak félig: Mind, a kik az Urat félik! Nemzetiség, felekezet, Fogjanak itt testvérkezet! S zengjék a hit- s jogtisztelők, Hogy: „a haza minden előtt!“ Imánk minden szívbe szálljon, Mint egy édes, tündérálom .... És majd az Ur zsámolyán fenn Őrangyalunk legyen. Ámen !!! Somogyi Antal. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. * — Köszönetnyilvánítás. Mindazokba kik szeretett kedves férjem elhunytával engem ért mély gyász alkalmából koszorúk küldése, vagy személyes megjelenés, levélben! vagy távirati megemlékezés által bánatom enyhítéséhez hozzájárulni kegyesek voltak, — fogadják ez úton is hálás köszöuetem nyilvánítását. Pápa, 1895. íebr. 8. Szilágyi Józsefné. — Afrikai missio. Érdekes megfigyeléseket beszél el dr. Zintgraff nevű utazó az áfríkai keresztyén missiós különösen a protestáns és katholikus missionáriusok eljárása közt levő különbségről. A missioi működés sikerének legfőbb akadályául azt tekinti, hogy az Áfrikában élő európaiak legnagyobb része életmódjukat tekintve nem követésreméltó, hanem elrettentő példát nyújtanak a feketéknek. Ha ugyanis a missionávius arra inti a feketéket,, hogy templomba járjanak, imádkozzanak, erkölcsös életet éljenek, ne káromkodjanak és ne igyarak, — igen sokszor kapja azt a feleletet, hogy miért kellene nekik igy cselekedniök, mikor a fehérek épen ellenkezőjét teszik mindezeknek. A szegény fekete ember persze nagyon hajlandó hibáiban is utánozni a tökéletesebbnek tartott európait. A protestáns missionáriusok azután úgy igyekeznek segíteni e bajon, hogy földieikkei minden érintkezést és összeköttetést kerülnek ; a katholikusok pedig a, lehető legjobb viszonyt keresik az európaiakkal s vig társakul szegődnek, sokat elnéznek nekik, csakhogy ví szont megnyerjék tőlük, hogy néha-néha imádkozásra, vagy misére menjenek. Melyik a helyesebb ? Azt hiszem, hogy az előbbi. — A Protestáns Pap ez évi I-ső száma a következő tartalommal jelent meg.: 1. Uj évi ima. Költemény, Tóth István. 2. Bérez és patak. Költemény. Széky Ákos. 3. Egy falusi pap gondolatai. 4. A vasárnap megünneplése. Egyházi beszéd, Czékus László. 5. Az Írás. Egyházibeszéd. Fejes György. 6. Vizkereszt utáni negyedik vasárnap. Egyházi beszéd, Szigethy Dániel. 7. A szeretet. Egyházi beszéd, Fej ér váry Gyula. 8. Csoportosított böjti textusok és felosztások, Ladányi. 9. Esketési beszéd, Olajos Pál. 10. Törvények és rendeletek tára. Szerkeszti Kund Samu esperes. 11. Vegyesek. 12. Különfélék. 13. Egyházi tiszti választások. 14. Papválasztások. 15. Halálozások 16. Szerkesztői mondanivalók. A Protestáns Pap havonként egyszer jelenik meg. 2--3 ivén. Előfizetési dija 1 évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. Az előfizetési péuzek a szerkesztő kiadókhoz (Lágler Sándor, Kálmán Dezső) Kölesdre küldendők. — Milleniumi történelmi munka. Az Athenaeum r. társulat kiadásában megjelenő. -A magyar nemzet története czimii tiz kötetes müeniumi nagy munkának tizedik és tizenegyedik füzetét vettük. A tizedik füzettel befejezés nyer „A vezérek kora“, melynek utolsó fejezetei Belső háborúk. A kereszténység terjesztése, „István külföldi háborúi“. „Az örökösödés kérdése és István halála“. Ezen részt követi a régi Magyarország története, melyhez visszavezetnek bennünket kiváló történeti tói nk. Ma-
