Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-12-01 / 48. szám

7 59

DŰNANTŰLI PROTESTÁNS LAP

760

Egy végkép megsemmisített ekklézsia.

A dörögcU ekklézsia dolga így vagyon:

Lepsényi Márkus Péter volt dörögdi református prédikátor uram ellen Tettes Szalavármegye törvényszékin Magistratualis processus indíttatott a végett, hogy eö kegyelme az ott lakó lutheránusuknak szolgál, őket keresztelvén, esketvén és temetvén; mely midőn a vármegye törvényszékén folyt, egyúttal az exercitiumot is kérdésbe vette a Fiscalis és bizonyította, hogy az exereitium ott kuruc világ és mirigy halál után oratórium csinálásával kezdődött. Minthogy pedig azon kérdés végett a dörögdi lakosok nem citáltattak : Prédikátor uram részéről a bizonyittatott, i.ogy még kuruc világban is, midőn az ellenség élőt* dörögdiek erdőkön lappangottak, predikátorjok velek járt. Ezen processus törvényszéken végződvén. Felséges Asszonyunknak fölküldetett. Felséges Asszonyunk 1756-ban 22 Jamiárií a prédikátort 100 forint büntetés alá rekesztette, a dörögdiek pedig az exereitium végett, hogy constitualtassanak és meghallgattassanak, és úgy asztán 0 Felsége iuformáltassék, kegyelmesen rendelte. Melyre nézve cibáltattak a dörögdiek a törvényszékre, és két bizonyságot állítottak, hogy az exereitium a fölsőbb seculumbau is volt náluk*;. Mit végzett a Ns vármegye akkor, vagy miként informálta eö Felségét, nem tudatik, hanem hogy eö Felségének az informatiot felküldötte, közönségesen mondatik. Azon informatióra Felséges Asszonyunknak eddig semmi Resolutiója nem jött, dörögdiek is békességesen folytatták exercitiumjokat.

Hanem történt ez folyó 1759-dik esztendő ötödik napján, hogy Tettes Horváth Terézia asszny, néhai Tallián Ignác Generalis ur meghagyott özvegye, fiával Jánossal, leányával, csicsói, pettendi és halimbai plebáuus uramékkal és udvari cselédjeivel elment délután a prédikátorhoz **), és az oratóriumba bekéretődzvén a prédikátor bebocsátotta, a hol aztán énekeltek és az oratórium kulcsát is a prédikátortól elvették, az oratóriumot bezárták, de Misét nem szolgáltak, annakutánna pedig a prédikátor holmíát a parochiális házbul kihordották az utcára. Melyet midőn észrevették a dörögdi reformátusok, prédikátorok holmiát visszahordották, és mivel estvéli könyörgés tájban történt a dolog, könyörgésre harangozván az oratóriumot kulcs nélkül felnyitották és abban könyörgést tettek. Másnap pedig, úgymint 6-a januarii midőn irt reformátusok az isteni szolgálatrul kijöttek, azután a nevezett Asszzony fiával és peteudi plebánus urammal, úgy udvari cselédjeivel, a dörögdi pápistákkal az oratórium foglalására mentek, de őket oda nem bocsátották a

*) 1756. mart. 26-án Monostor-Apáthiban történt meg a kihallgatás. Az 5 ívre terjedő kihallgatási jegyzőkönyv meglátható a Dmelléki egyházk. levéltárában D. E. kötegben. 68. sz. a.

**) Ez a prédikátor Körmendi Sámuel volt.

reformátusok, protestálván, hogy vagy Tts Ns vármegyének vagy Fölséges Asszonyunknak parancsolatját mutassák, de Talliánné Asszonyom azt mondta: „arra szüksége nincsen, hanem eö mint földesasszony azt cselekszi, a mit akar; holott pedig a reformátusok is többnyire compos - sessorok és Talliánné Asszonyomnak csak egy árendássá sincs kálvinista egy asszonyon kívül, a ki lutheránusnak felesége, és Dörögdön az Augustana és Helvetica Confession levő Cumpossessorok majdnem két annyit is bírnak mint Talliánné Asszonyom, és így földesúri teljes just nem allegálhatua.

Azon alkalmatossággal mivel a reformátusok az oratóriumba n£m bocsátották, rájuk hasáb fával hajigáltak és egy reformata leányt homlokon úgy hajiták, hogy a vér lefolyta ■ a dörögdi lutheránus és kálvinista asszonyok közül pedig valaki hamut hintett Talliánné Asszonyom fia szemébe s igy aztán elmentek az oratóriumaik hanem fenyegetődzettek, hogy megtanítják a reformátusokat. Melyre nézve félvén utóbbi nagyobb hatalmaskodástul, a reformátusok mind Mgs Veszprémi püspök eö excellentiájához, mind a Tts Ns Szalavármegye Vice Ispánjához instantiával elmentek, könyörögvén azon, hogy addig is mig Fölséges Asszonyunknak a megirt dolgot repraesentálnák, eö Excellentiája plébános uraimékat, az ur Vice-Ispány ur pedig Talliánné Asszonyomat és egyebeket a következhető hatalmaskodástól eltiltsák; a mint bogy Vice Ispán uram az iustantiát indorsálváü, hogy szolgabiró uram az iuhibitiót végben vigye, rendelte; de a főbíró Doczy Ferenc két izbeli réquisitiójokra sem vitte végbe az iuhibitiót.

Ennekutánna, nem tudatik M. veszprémi püspök ur-ef vagy Talliánné Asszonyom fia nevével? ment föl eö Felségéhez egy instantia oly expositióval. a mint mondátik, hogy a dörögdi oratórium reconciliáltatott, az dörögdiek pedig földesurokra támadtak; holott azon oratórium soha pápista templom nem volt, a dörögdi reformátusok pedig Talliánné Asszonyomnak sem nem jobbágyi, sem árendásai. Jött is eö Felségétől Resolutio, melyben parancsoltatott, hogy az oratórium elpecsételtessék, és sem pápisták, sem reformátusok abban ne szolgálhassanek eö Felségének utábbi resolutiójáíg. Az oratóriumot pedig a Tts Ns vármegye investigálja, ki engedelméből és mikor épült? mekkora és micsoda formájú? A mint is 11-a apr. 1759 az Oratórium elpecsételtetett és valamely inquisítio is vitetődött végbe. Irt-e már föl a Ns vármegye, és ha irt, mit? dörögdiek meg nem tudták,hanem maguk egy iuquisitiót vittek végbe, hogy az ő exercitiumjok ember emlékezetétől fogva való, és abban az Oratoriumbau soha pápista plebánus misét nem mondott, liauem ezen folyó esztendőben 5-a Januarii a föntebb irt alkalmatossággal énekeltek benne, — hogy a dörögdi reformátusok Oomportionatusok. És mivel dörögdi reformátusok a parochiális házban vitték véghez az isteni szolgálatot azelőtt, az Oratóriumot pedig ennekelőtte Circiter 18 esztendőkkel a parochialis házzal egybe ragasztván egy fedél alá Prédikátor uram kamrájábul fábul csinálták: arról inquisitíót végbe vitetni nem kívántak, hanem régi lévén religiojok