Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-12-01 / 48. szám

7 59 DŰNANTŰLI PROTESTÁNS LAP 760 Egy végkép megsemmisített ekklézsia. A dörögcU ekklézsia dolga így vagyon: Lepsényi Márkus Péter volt dörögdi református pré­dikátor uram ellen Tettes Szalavármegye törvényszékin Magistratualis processus indíttatott a végett, hogy eö ke­gyelme az ott lakó lutheránusuknak szolgál, őket keresz­telvén, esketvén és temetvén; mely midőn a vármegye törvényszékén folyt, egyúttal az exercitiumot is kérdésbe vette a Fiscalis és bizonyította, hogy az exereitium ott kuruc világ és mirigy halál után oratórium csinálásával kezdődött. Minthogy pedig azon kérdés végett a dörögdi lakosok nem citáltattak : Prédikátor uram részéről a bi­­zonyittatott, i.ogy még kuruc világban is, midőn az el­lenség élőt* dörögdiek erdőkön lappangottak, predikátor­­jok velek járt. Ezen processus törvényszéken végződvén. Felséges Asszonyunknak fölküldetett. Felséges Asszo­nyunk 1756-ban 22 Jamiárií a prédikátort 100 forint büntetés alá rekesztette, a dörögdiek pedig az exereitium végett, hogy constitualtassanak és meghallgattassanak, és úgy asztán 0 Felsége iuformáltassék, kegyelmesen ren­delte. Melyre nézve cibáltattak a dörögdiek a törvény­székre, és két bizonyságot állítottak, hogy az exereitium a fölsőbb seculumbau is volt náluk*;. Mit végzett a Ns vármegye akkor, vagy miként informálta eö Felségét, nem tudatik, hanem hogy eö Felségének az informatiot felkül­dötte, közönségesen mondatik. Azon informatióra Felséges Asszonyunknak eddig semmi Resolutiója nem jött, dörög­diek is békességesen folytatták exercitiumjokat. Hanem történt ez folyó 1759-dik esztendő ötödik napján, hogy Tettes Horváth Terézia asszny, néhai Tal­­lián Ignác Generalis ur meghagyott özvegye, fiával Já­nossal, leányával, csicsói, pettendi és halimbai plebáuus uramékkal és udvari cselédjeivel elment délután a pré­dikátorhoz **), és az oratóriumba bekéretődzvén a prédi­kátor bebocsátotta, a hol aztán énekeltek és az oratórium kulcsát is a prédikátortól elvették, az oratóriumot bezár­ták, de Misét nem szolgáltak, annakutánna pedig a pré­dikátor holmíát a parochiális házbul kihordották az ut­cára. Melyet midőn észrevették a dörögdi reformátusok, prédikátorok holmiát visszahordották, és mivel estvéli könyörgés tájban történt a dolog, könyörgésre harangoz­ván az oratóriumot kulcs nélkül felnyitották és abban kö­nyörgést tettek. Másnap pedig, úgymint 6-a januarii mi­dőn irt reformátusok az isteni szolgálatrul kijöttek, azután a nevezett Asszzony fiával és peteudi plebánus urammal, úgy udvari cselédjeivel, a dörögdi pápistákkal az orató­rium foglalására mentek, de őket oda nem bocsátották a *) 1756. mart. 26-án Monostor-Apáthiban történt meg a ki­hallgatás. Az 5 ívre terjedő kihallgatási jegyzőkönyv meglátható a Dmelléki egyházk. levéltárában D. E. kötegben. 68. sz. a. **) Ez a prédikátor Körmendi Sámuel volt. reformátusok, protestálván, hogy vagy Tts Ns vármegyé­nek vagy Fölséges Asszonyunknak parancsolatját mutas­sák, de Talliánné Asszonyom azt mondta: „arra szüksége nincsen, hanem eö mint földesasszony azt cselekszi, a mit akar; holott pedig a reformátusok is többnyire compos - sessorok és Talliánné Asszonyomnak csak egy árendássá sincs kálvinista egy asszonyon kívül, a ki lutheránusnak felesége, és Dörögdön az Augustana és Helvetica Confes­sion levő Cumpossessorok majdnem két annyit is bírnak mint Talliánné Asszonyom, és így földesúri teljes just nem allegálhatua. Azon alkalmatossággal mivel a reformátusok az ora­tóriumba n£m bocsátották, rájuk hasáb fával hajigáltak és egy reformata leányt homlokon úgy hajiták, hogy a vér lefolyta ■ a dörögdi lutheránus és kálvinista asszo­nyok közül pedig valaki hamut hintett Talliánné Asszo­nyom fia szemébe s igy aztán elmentek az oratóriumaik hanem fenyegetődzettek, hogy megtanítják a reformátuso­kat. Melyre nézve félvén utóbbi nagyobb hatalmaskodás­­tul, a reformátusok mind Mgs Veszprémi püspök eö ex­­cellentiájához, mind a Tts Ns Szalavármegye Vice Ispán­jához instantiával elmentek, könyörögvén azon, hogy addig is mig Fölséges Asszonyunknak a megirt dolgot reprae­­sentálnák, eö Excellentiája plébános uraimékat, az ur Vice-Ispány ur pedig Talliánné Asszonyomat és egyebe­ket a következhető hatalmaskodástól eltiltsák; a mint bogy Vice Ispán uram az iustantiát indorsálváü, hogy szolgabiró uram az iuhibitiót végben vigye, rendelte; de a főbíró Doczy Ferenc két izbeli réquisitiójokra sem vitte végbe az iuhibitiót. Ennekutánna, nem tudatik M. veszprémi püspök ur-ef vagy Talliánné Asszonyom fia nevével? ment föl eö Fel­ségéhez egy instantia oly expositióval. a mint mondátik, hogy a dörögdi oratórium reconciliáltatott, az dörögdiek pedig földesurokra támadtak; holott azon oratórium soha pápista templom nem volt, a dörögdi reformátusok pedig Talliánné Asszonyomnak sem nem jobbágyi, sem árendá­sai. Jött is eö Felségétől Resolutio, melyben parancsolta­­tott, hogy az oratórium elpecsételtessék, és sem pápisták, sem reformátusok abban ne szolgálhassanek eö Felségé­nek utábbi resolutiójáíg. Az oratóriumot pedig a Tts Ns vármegye investigálja, ki engedelméből és mikor épült? mekkora és micsoda formájú? A mint is 11-a apr. 1759 az Oratórium elpecsételtetett és valamely inquisítio is vi­­tetődött végbe. Irt-e már föl a Ns vármegye, és ha irt, mit? dörögdiek meg nem tudták,hanem maguk egy iuqui­­sitiót vittek végbe, hogy az ő exercitiumjok ember emlé­kezetétől fogva való, és abban az Oratoriumbau soha pá­pista plebánus misét nem mondott, liauem ezen folyó esztendőben 5-a Januarii a föntebb irt alkalmatossággal énekeltek benne, — hogy a dörögdi reformátusok Oompor­­tionatusok. És mivel dörögdi reformátusok a parochiális házban vitték véghez az isteni szolgálatot azelőtt, az Ora­tóriumot pedig ennekelőtte Circiter 18 esztendőkkel a pa­­rochialis házzal egybe ragasztván egy fedél alá Prédiká­tor uram kamrájábul fábul csinálták: arról inquisitíót végbe vitetni nem kívántak, hanem régi lévén religiojok

Next

/
Thumbnails
Contents