Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-11-24 / 47. szám
Hatodi k évfolyam 47- s/iínt. Pápa, 1895 november 24 *-------------------------ELŐFIZETÉSI DU: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész 'évre 4 frt, félévre 2 frt. *-------------------------------Az egyház és iskola köréből HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petitsor több szőri közléséért 5, egy szeriért 7 kr sorja. Ezen kívül bélyegdíj 30 kr. X— *-® MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP, ®TARTALOM: Agyongyámolitás. Szabó Zsigmond. — Reminiscencziák. (Folytatás). liftez István — Kerületi közgyűlés. s_ Tár ez a. Egyháztörté neti adatok. Földváry László.— Apróságok külföldről. Borsos István.— Vegyes közlemények. — Hivatalos rész. Körlevél. Agyongyámolitás. Amikor Baksay Sándor e.-gyámoldai tervezetét átolvastam, igy monologizáltam magamban: ime a gyámolda múltját és jövőjét tisztán látó bölcs ember; a kétszerkettővel atyafilábon álló jó gazda, akinek olajos korsójából jut ide is> oda is, mégsem ürül ki sohasem; a nemes emberbarát, aki nemcsak az özvegyeket és árvákat juttatja kenyérhez, hanem élni hagyja a lelkészeket is. Kár volna ázó javaslata felett könynyedón napirendre térni. Mert hát jól meggondoljuk atyámfiai férfiak, mit mivelünk; jobban mondva: mit mi veinek velünk, első sorban álló sakkfigurákkal, kormányzó és törvényhozó nagyjaink. Az Egyetemes Gyámintézet impozásnak Ígérkező palotája felett már a közel jövőben dönt a Convent. A tervrajz és költségvetés készen van; készen vannak és — lesznek azok is, akik az építési költséget viselik; de hogy a pénz készen van és lesz-e? vagy honnan kerül elő ? . , . az sem okoz fejtörést; mert hiszen ott van a Jelentő iv és a sokszorozó tábla! Ad vocem: Jelentő iv. Én is azt mondom az őrségi kollegával: „tüzbe vele!“ Ugyan szépen leszünk, ha azután számítják és vetik ki a belépési járulékot és az évi percentet! . . . Akinek készpénzfizetése van, ott tiszta a munka és az fizet törvényesen és igazságosan az utolsó fillérig, de akinek javadalma termények és egyéb — emberi szemek elől elrejthető dolgokból áll, az fizet (az igaz szó ne essék zokon) csaknem lelkiismerete érzékenysége szerint.— Mert (akinek nem inge, ne vegye magára) azok a Jelentő-ivek — sas szemekkel nézvén a jövőbe — sok helyütt az egyetemes gyámoldai adózásra és talán a felsegélésre is tekintettel készültek; különben -— a megcsappant gabonaár figyelembevételével is — érthetetlen volna, hogy a lelkészi javadalmak nem egy helyen 50 vagy magasabb százalékkal essenek alá nagy hirtelenséggel! Node az egyetemes adózásba — több vagy kevesebb igazsággal (tökétetes igazság úgy sincs e földön) majd csak beletörődünk. De mi lesz a provinciális gyámoldákkal? kérdem én is Barakonyi Kristóffal. Mi lesz hozzájuk való viszonyunkkal ? holottan azok vontató-kötelére vagyunk kapcsolva............. Mondhatják többen: oldozzuk le magunkat! megengedi az Egyetemes §-a. Igen ám! hát a hajó kincsét — melyet nagyrészben mi gyűjtöttünk — ott hagyjuk ? .... És ha nem oldozzuk le magunkat, nem roppanunk meg a húzásban ? . . , Igaz, hogy az özvegyekre és árvákra ráfér, ha több oldalról csöpög (úgy látszik, a nagy áldozatok dacára, a jövőben is csak csöpögni fog) is rájok az áldás; de a lehetőséggel is számolni kellene; a lelkészek existencziáját is türhetővé kellene tenni azzal, hogy a provinciális gyámoldák — a Biiksay által kontemplált módon — emeljék a teher egy részét. így a kecske is jólaknék, a káposzta is megmaradna; különben megtörténhetik, hogy a káposzta megmarad, de a kecske elpusztul. Azt mondja Barakonyi Kristóf barátom, hogy a provinciális gyámoldákba új tagokat többé nem 47 ADUM] MM EGYHÁZK1R. HIVATALOS ÉLŐM
