Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-10-20 / 42. szám
663 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 654 lenik meg, mint a presbitérium akarata, de csak akkor, lia önzetlen munkásságával, buzgalmával híveinek szeretetek bizalmát kivívta. Felhívja végül Verus figyelmemet arra a körülményié, 17 lelkész egy értelem és érzelemben van s ennek még ethikai alapot akar tulajdonítani. Megvallom, ez engem igazán gondolkodóba ejtett s ebből én egyházi életünk, szervezetünk meglazulására következtettem. Sokat töprengtem a felett, hogy a között a 15 — mert a káplánok még nem lelkészek — lelkész között az öregebbeket, kik a presbitériumok bizalmából tanácsbirói hivatalt is viselnek, — mi indíthatta ily törvényellenes lépésre, hogyan adhatták oda nevüket ily szokatlan actióhoz. Kettővel érintkeztem is, de bizony azokra Verus nem hivatkozhatik, mert visszaélés történt a nevükkel. Azután pedig több van a 15 közt olyan, ki magától soha sem lépett volna fel, hanem csak nagymérvű pressionak, rábeszélésnek engedett, midőn nevét oda adta. Nem folytatom tovább, hanem azon megg3'őződésemnek kifejezést adok, hogy Juhász Pál alkotmányos érzelmének hatalmas, fényes tanú jelét adta az által, hogy ily illetéktelen zaklatások daczára is espérési hivatalát elfoglalta s igy esperest működésének, — mely kizárólag a presbitériumok bizalmán nyugszik — független alapot biztosított. Most nem mondhatja senki, hog}^ barátság, rokonság befolyásolta a választást, mert ez igazán az egjrházmegye közönségének bizalmán nyugszik. Spectator. Templom és orgona szentelés Szent-Gälon. Vasárnap, e hó 13-án ment végbe nagy ünnepélyességgel Szent-Gálon az újonnan felállított orgonának felavatása az ev. ref. gyülekezetnek gyönyörűen renovált templomában. Már szombaton érkeztek a vidék minden irányából nagyszámú előkelő, érdeklődő vendégek; közeltávoli falvak, városok : Veszprém, Pápa, B.-Füred, Vámos, Tót-Vázsony, Ajka, Nyárád stb; mind képviselve voltak a lélekemelő ünnepélyen, mely messze földön ritkítja párját. Az orgona átvételénél szakbirálónak Gáty Zoltán pápai főiskolai zenetanárt kérte fel a gyülekezet, ki is e bizalommal reá ruházott tisztet azzal fejezte be, hogy az orgonának részletes, tüzetes átvizsgálása után úgy az építtető egyháznak, mint Ország Sándor cs. és kir. orgonakészitő urnák melegen gratulált az igen szépen sikerült munkához. Az orgona úgy külsejének elegancziáját, mint hangjának lágy tömörségét, változatainak karakterísztikusságát, gépezeteiének szolidságát s könnyen kezelhető praktikus összeállítását tekintve valóban megérdemli, hogy „sikerült“ jelzővel tiszteltessék meg. Vasárnap délelőtt jóval a harmadik haraugozás előtt már zsufolásig megtelt a tágas templom, pontban 10 órakor vette kezdetét az ünnepélyes szertartás, mit a helybeli dalkar Balassa Kálmán kántor-tanitó vezetése mellett szép énekléssel nyitott meg, minek elhangozta után a felavató ünnepi beszédet nagytiszteletü Nyikos Kálmán litéri esperes ur tartotta, ki is midőn ékesen szóló szavakban rámutatott a kötelességekre, melyek örökségképpen szállanak az utódokra s a kötelességek teljesítésére lelkes szavakkal buzdított, mondván: szenteljétek fel ti is e helyet érzelmeiteknek tisztaságával s a híven teljesített kötelességnek magasztos érzetével, megzendiilt a 14 változatú orgonának lágy salicionelja s Gáty Zoltán gyönyörű prelúdiuma után a 23-ik Zsoltárhoz intonált, melynek 2 ik versszakát az orgonának harsogó hangjainak kíséretében énekelte nagy áhítattal a szent gyülekezet. Az úrvacsoráját Thuri Etele vámosi lelkész ur osztotta, Barthalos Dezső tót-vázsonyi és Gózou Gyula szt.-gáli lejkészek segédlete mellett s végül a gyülekezetre ékes szavakban kért áldást a helybeli lelkész ur, minek utánna az orgonának újra felhangzó akkordjai mellett a gyülekezet egy magasztos ünnepségnek emlékével vonult ki a templomból. Délben, majd minden háznak lévén vendégei, megkezdődött az általános lakmározás. A parokhiának gazdagon terített asztalánál mintegy 10-an vettek részt s az általános jókedvből természetesen fakadták a felköszöntők, melyek a szentgáli lelkész és áldozatkész gyülekezetre, dr. Ováry Ferencz orsz. gyűlési képviselőre, Barthalos Istvánra, ifjabb Ország Sándorra stb. stb. mondattak. 2 órakor ismét megszólaltak a szén'.egyházba hivő hangoks csak úgy megtelt a tágas templom áhitatos hívőkkel mint délelőtt. Ez alkalommal Gőzön Gyula helybeli lelkész végezte az Istentiszteletet, s a gyülekezet az orgonának most már nem ismeretlen hangja mellett oly biztosan énekelt,, mintha mindig igy lett volna ez. Vidékiek, kiknek templomuk még nem dicsekedhetik orgonával nem győzték magasztalni az ilyen éneklAs szépségét, s bizony igen óhajtandó volna, hogy ev. ref. templomaink kivétel nélkül láttassanak el orgonával, mert ha már istentiszteletünknek oly lényeges részét teszi az éneklés, legyen az minél szebb, minél magasztosabb. Vegyenek példát a szentgáli leikes gyülekezettől s azon buzduljanak a többi egyházak, elől a lelkész kibontott zászlóval mint ott s a győzelem biztos leend. Fényes tánczvigalommal záródott a nevezett nap, az iskolának, az olvasó körnek termei zsúfolva voltak s az örömittas jókedvnek csak a hajnal derengése szabott határt. Egy jelen volt. Támmá» Egyháztörténeti adalékok. Species Facti. íokszahmliu. Tts Ns. , Veszprém vármegyében lakó kálvinisták 1758-ik esztendőben folyamodnak a Ns. vármegyéhez, hogy oratóriumokat megreparálhassák, melyre nézve a Ns. vármegye maga, főbiráját oculátára kiküldi, ki az oratóriumnak fogyatkozását oculálván, mit tapasztalt a Ns. vármegyére referálta, s a nemes vármegye is annak reparatióját megengedte. Ezen engedelem mellett megirt helységbeliek oratóriumokat elbontják, s azon helyre hol előbb volt, s azon mértékre a mint előbbi volt,
