Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-06 / 40. szám

€35 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 636-Temetési szertartásban valláskülönbség nélkül ré­szeltetendő mindenki, ha a gyászoló család arra a lelkészt fölkéri; más vallasu csak akkor, ha illetékes lelkésze be­leegyezik, vagy ha az a halotttói a tisztességes elteme­tést megtagadná. Ez utóbbi esetben két tanúnak kell bizonyítványt állitui ki arról, hogy az illetékes lelkész jelenlétükben tagadta meg a temetést s e bizonyítványt a lelkészi irattárban meg kell őrizni. A polgárilag még nem anyakönyvezett halottat csak azon esetben temetheti el a lelkész, ha eltemethetésére a községi elöljáróság engedélyt ad. Ez az engedély is meg őrizendő. Ha október 1-ső napja előtt történik születés vagy halálozás, de október 1-ső napja előtt a keresztelést, ille­tőleg a temetést végezni nem lehetett, az ily eseteknél el­járást az uj törvények és a miniszteri utasítás szabá­lyozzák. A lelkész buzdítsa hallgatóit arra, hogy minden há­zasságnál annak megkötése előtt jelentsék be azt a lel­készi hivatalnál, hogy az érdekletteket, főleg vegyes há­zasságok kötésénél, az ország törvényeinek megfelelőleg tanácsolhassa, s a kívülről jöhető félrevezetések és jogo­sulatlan támadások ellen úgy az állam, mint másodsorban az egyház érdekeit is védelmezhesse. Rév-Komárom, 1995. évi szeptember hó 29-én. Pap Gáboe, püspök. Species Facti a rév-komáromi helvetica-Confession levők exerci­­tiumok viszontagságainak. Minekelőtte a komáromi külső fortalitium fundáltatott, Komárom városa azon helyen állott, a hol mostanság azon „külső wir“ sánczaival és a város között levő puszi a in­tervallumnál és az árok-hátnak neveztetet sorházakkal együtt ma is megvagynak. Minekutánna pedig a várnak fundáltatásához készü­let rendeltetett, a városnak azon helyéből killyebb (az hol most fekszik) mozdulnia kelletett minden Curialjs és Civilis házak a templomokkal edgyütt demoliáltatván, mind azon jussaikkal, a mínémüekkel akkor birattattak, az épü­letek áruknak is a felséges kamara által leendő kifizetésé­vel is juxta articulos 91 : 1655, 81 : 1659 és 39 : 1667 trans­­feráltattak. Ezen alkalmatossággal az helv. Confession levőknek is azon helyen, az hol mostanság a királyi Proviant, sütő­ház vagyon, épülve levő kő-templomok, tornyuk és paro­­ehiaiis házuk s oskolájok anno 1621 demoliáltatván, azoknak helyette azon hely, melyen mostanság a P. P. Franciscá­­nusoknak klastroma és temploma épülve vágynak, adatta­­tott ugyan, de az épületek egy fillérben sem bonificalta­­tott, juxta inquissitionem sub nro B. ad puncta 3 és 4-dik et históriáé Diplomat in appendice pag. 24. Mely helyen elsőben csak fából készített templomot építettek, de annak utánna való esztendők múlva romado­­zott állapotából kőből megépíteni amidőn kezdették volna,, akkori Commendans Spácai Martin őket megakadályoztatta, eadem pag. 24-a appendicis; mely dolog iránt instantiára fakadván az akkorban következett 1647-dik esztendőbeli országgyűlésben Condáltatott 9-dik articulus szerint: „Op­­pidanis etiam Comaromiensibus“ etc. a restauratio és aedi­­ficatio megengedtetett. Melyhez képest templomukat és oskolájukat restau­rálván, az annakutánna következett 1672-dik esztendőben,­­akkori kalocsai érsek Szécsenyi György gróf militare nagy brachiummal templomjoktól, oskolájoktól s tornyokban levő harangjaiktól erőszakkal megfosztotta. Inquisitione superms sub B. et Dipl. hist. pag. 72. § 64 testant. Melyeket annak­utánna P.P. Franciscanusoknak által adván, az épületeket demoliálták, és annak köveit a maguk épületére fordítot­ták. Hist. Dipl. 232. Azon erőszakos elfoglalásnak alkalmatosságával az ezen Komárom városának határában levő szántóföldeiket is elfoglalván, juxta inquisitionis sub nro 6° et 9°, azokat a városbeli praefectura vette kezéhez, melyeket bírván, végre azokat Drasoczki András kapitánynak a jelentett Praefectura árendába adta, a ki is azonokat mindaddig bírta, miglen osztán Komárom városa az 1725-dik eszten­dőben liberáltatván, privilégiumának 4-dik punctuma sze­rint azon szántóföldeket is obtineálta in verbis : „Agros íiem et terras arabiles, ac inter caeteras per Capitaneum olim Drahosoczki a militari Praefectura Comaromiensi aren­­datas etc.“ melyeket a Ns. város licitálván eladta s az árukat is kezéhez fölvette. A fönt meg írt 1672-dik esztendőbeli erőszakos kiü­­zettetések után Praedikatorainknak, jóllehet az 1681-dik esztendőbeli soproni országgyűlésnek 25-dik articulusának erejével az exercitium reassumáltatott és Prédikátoraink s Mesterünk introducaltattak: mindazáltal az 1683-dik esz­tendőben ismét az akkor Commendans Hoffkircher által turbáltattunk Predikatotiuk kiüzettetése által; de akkoron is a Mesterünk az oskolában, ősének szóval való halottaink­­nak a magunk lakosi által gyakorlott temetkezése megma­radott. Inquisitio sub nro 1° ad punctum 4. Az énekszóval való temetkezés continualtatott usque Annum 1732 békességesen, hanem ezen esztendőben die 30-a Dec. akkori Commendans gróf Castelli által kemény fenyegetéssel és várbeli fegyveres kézzel megtiltván, a mai napig is ének nélkül temetkezünk, a plebánusnak soha stólát nem fizetvén. Az oskolánk Istenünk és felsé­ges király-asszonyunk, s a most is felségesen uralkodó királyunknak kegyelméből szépen virágozván. Az 1704 dik esztendőben ismét, az akkori revolutió ban contestaló hűségekre nézve boldog emlékezetű ele­inknek, akkor még felségesen uralkodott Leopoldus és Josef császárok és kegyelmes királyink minden sátoros innepekre két predikátorinknak bejöveteleket, és sátorok alatt gyakorlott isteni szolgálatjokat, s a sz. sákramento­­moknak kiszolgáltatását megengedték, a felséges Belli-

Next

/
Thumbnails
Contents