Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-09-15 / 37. szám
585 DŰNANTŰLI PROTESTÁNS LAP 586 kor első nek fenyegetőzte ni volna, már ehliez nem vagyok -elég szamaritánus. Mindamellett is, huszonöt év sok idő, az ember nem emlékszik mindenre; Homer szerint is; a hazug álmok gyorsan eltűnnek az elefánttetemes kapukon; én tehát nem merem egyenesen dementálni a nekem insinuált, világot meglepő nyilatkozatot. Sokat összefirkál az ember, a mire később nem ösmer rá. Egyébként is inkább szeretek és szoktam hinni másnak, mint magamnak. A jelen esetben is igy vagyok. Megengedem, hogy írtam. De mivel én azt sem emlékezetem tárházában, sem az idézett Protestáns Lap rendetlen csomagaiban, sem pedig összegyűjtött irásocskáim között nem találom : különösen ezen utóbbiak teljessége tekintetéből arra kérem Kristóf öcsémet, nevezze meg nekem az inkriminált lapot, a melylyel én oly mély ataraxiába ringattam el az Alföld és a Nyírség minden lévitáit. Ha ezt nekem megnevezi, kap tőlem három szép Sándor-körtét, saját oltásu és nevelésű legszebb körtefám három legszebb termését, természetben. Ha pedig meg nem nevezi, kap egy szép hajnalarczu duránczi baraczkot, de ezt már csak per procura, a concernens esperesi hivatal mtján. Kunszenlmiklós, 1895. szept. 10. Baksai Sándor. Tás« A. Animarum Conscriptio in Tract. Papensi Anno 1815. Ily czimü munkálat van a nevezett egyházmegye levéltárában, természetesen diákul, mert a mi eleink, míg 1712 a reversalisokat is magyarul állitatják ki, míg 1723 évben a Szalúki testamentom magyarul iraték. mig az 1743 évi peremartoni gyűlés határozatai magyarul irvák s még Kúp földes ura gr. Eszterházy Ferencz az ottani templom építést ékes magyar nyelven írott levélben engedi meg, s áltatában, mig Kun János senior (1756—1782) idejébőli iratok magyarok, már az 1783. évben Írott kérvénye Pázmánd, Peér. Ságnak latin nyelven vau tartva s latin nyelveu kelt iratok igen gyakoriak a belkormáuyzatban is. A vármegye deákul inquirál Borsosgyőrött, Norápou, Gyimóton, s kedvük jött az atyáknak is a latin nyelven fogalmazott iratokhoz. Ilyen nyelvű ez az idézett Conscriptio is Búzás Pál tapolczafői lelkész és esperes idejéből. De azért igen érdekes s sok tekintetben igen kort jellemző. Közlöm, mert össze kell hordanunk a köveket az építéshez, közlöm, mert 80 év előtti idő széli hozzánk belőle, s elibénk tünteti, növekedtünk— e, vagy fogytunk? A Conscreptioról szólló rovatot lásd a túl lapon. A pápai eg) házmegye gyülekezetei tehát — mint látható — feküdtek Veszprém, Győr, Sopron és Zalamegyékben, ma csak a két elsőben. Az anya egyházak száma 1815 ben 26 volt s ma 27, mivel Ivup későbben anyásitva lett. A leány egyházak száma 1815-ben 15 volt, ma 13, mivel Kúp anyásitva lett és Dörögd a Veszprémi egyházmegye Öcs nevű anyaegyházáuak lett fiókjává. Nagyon érdekes ismerni és tudni, mely egyházak-^ bau volt meg a szabad vallás gyakorlat a türelmi parancs előtt? Az egyházmegye 41 egyháza közül 23 egyház után irta a jó Búzás Pál „ante Tolerantiam,“ 18 egyház pedig csak „post Tol.“ van általa jelezve. Nagyon természetes, hogy a szabad gyakorlattal bírt 23 egyház leginkább ott. virágzott, a hol a nemes közbirtokosság volt a földes ur. A legiukábbat hangsúlyoznom keli, mert van kivétel ís-A türelmi parancs előtt szadadvallás gyakorlattal bírt egyházaink, majd anyák, majd iiliák, e következők: 1. Takácsi, 2. Szemere, 3. Réde, 4. Csetény, 5. Dudar, 6. Szent-Király, 7. A.-Tevel, 8. Tapolczafó, 9. Kúp, 10. Dereske, 11. Kt.-Lak, 12. Dáka, 13. G'u*zsöay, 14 Ácsai 15. Mezőlak, 16. Mihályháza, 17. Szalók, 18. Adorjánháza, 19. Egeralja, 20. Nagy-Pirit, 21. Kis-Pirit, 22. Noszlo^ 23. Padrag. E 23 egyház közül Réde, Csetény, Dudar, Szent-Király, Kúp, Dáka, Mezőlak, Padrag népessége jobbágy volt s az Eszterházy, Nádasdi grófok és fundus studiorum kegyéből mégis élvezett ereetiót, a többi 15-ben a nemesség volt az uralkodó. Ság, Mindszenti Sikátor, Bánk, Csernye, Súr, Nana, Varsátiy, Szent-László Vanyola, Pór-Szalók, Gergeli, Vinár, Tót-Keresztár, X.-AIásony, Dabrou, Szent-Grót, Rendek: Pólyán, Miske = 20 községben szünetelt 1815-ben a ml hitünk szerinti isteni tisztelet. Bizony szünetel az ma is. Gondozva ugyan vannak mint fiók egyházak, de leányokkáalakulásra ma is képtelenek. Ság, Mindszent a Pázmáudt, Sikátor, Bánk a Rédei, Csernye, Sur, Nana a Csetényí, Varsány, Szent-László a szent-királyi, Vanyola a bádogéi* Pór-szaluk, Gergeli, Vinár a mihályházi, N.-Alásony, Dabrouy a csöglei, Szent-Grót a nagypiriti, Rendek az bjkaí, Pólyán a uoszlopi, Miske az ajkai lelkészi hivatalok gondozása alatt. Sz-Grótnak díszes urasztali pohara a nemzeti múzeumban van, hova azt európai hírű tudósunk, Pulszki Ferencz, szerezte meg jó pénzért, mint műkincset a n.-piriti anyaegyháztól a felsőbb egyházi hatóság elkerülésével. Pólyán pedig, melynek lelkésze az 1742-ikí peremartoui gyűlésen is jelenvolt, az üldözés miatt teljesen megszűnt lenni ránk nézve, lévén a földesül* a veszprémi püspökség. És nagy ur volt akkor a Domiuus Terrestris ! Törvén}' is alig védte meg hatalmaskodása ellen a szegény ref. jobbágyot. Kié a föld, azé a vallás. Ez volt jelszava. Sok köny, sok jaj, sok zaklatás, sok vér fakadt fel hatalma alatt. A mi 41 egyházunkban, mint fentebb láttuk,. 16-ban földesül* volt a nemes közbirtokossák, 15-ben as Esterházy grófok más más ága, 4 ben egyes családok,, mint a Csapó ti, Botka Kt. Lakon, Roboz, Matkovics Szemerén, Sándor, Vigyázó Ajkán, Kis, Talián Dörögd ön. 2-ben a gr. Nádasdi család, 2-ben a Pannonhalmi apátság, 1-beu pedig a fundus studiórum és a győri pü spök: 16-H5-t-4d-2-t-2-f 1+1 =4 L Jellemző 1815-ről, hogy beszélt kegyes és kemény
