Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-07-28 / 30. szám

479 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 480 seket mégis nem egy tudós, hanem egy pap irta; a tu­dós csak a propositiót állítja fel, de az összes következ­tetéseket a pap, csak aKisztusra gondoló, csak a Krisztusban élő, minden egyebet feledő pap irta.“ Az ilyen beszédnek, ha meg van is az éle, de azért nincsen súlya. Ez nem érv. A legprimitívebb elméjű ember is könynyen belát­hatja, hogy tárgyát tekintve a predikácziószerüséget nem kerülhette el. De az egyéni hajlamok se vehetők az ilyen kérdés eldöntésénél figyelembe" — mert az, hogy Iiácz ur vallási nihilismusra hajlandó etc. A második közlemény­ből a 457-ik hasábon alulról a 10 ik sorból ezek marad­tak el: „Ne sajnálkozzék ön Drummondnak a bibliai kri­­tieismusban való járatlansága fölött. Valószínűleg van olyan jártas benne, mint ön, ha ugyan nem jártasabb. De Doctor urnái mindenesetre jobban tudja mérlegelni a kri­tika eredményményét. Hiszen ha figyelemmel olvasta köny­vét, észrevehette, hogy a kritikára súlyt helyez, csak a féke­vesztett kritikát nem kedveli. Észre vehette volna azt is, hogy o most a kritikával való bajlódásnál fontosabb teendőt tűzött maga elé. Egyébiránt Drummond is jól tudja, a mit mások is tudnak, hogy a kritikusok jó és nevezetesebb részét nem a mi magasabb érdekeink iránt való gondoskodás, hanem egy démoni indulat vezeti. A szentirás hitelességét akarják el­vitatni, hogy azután a keresztyénség követelményei alól emancipálhassák magukat és másokat. Egy másik részt meg a hiúság és hírvágy üz kalandos elméletek kifundá­lására. És azután melyik kritikushoz kösse magát V me­lyikre esküdjék? A hány a kritikus, annyi félét állítanak. Melyik megállapodást fogadja el? A legujabbat? Hisz az a tegnapi volt. Ma vagy holnap a még legujabbat hall­hatjuk, holnapután meg még újabbat. S miért vegye kész­pénzül a kritika minden állítását ? Nem láttuk-e akár­hányszor, hogy az agyafúrt éles eimüséggel, nagy kitar­tással rendelkező csalhatatlan kritikus urak kudarczot vallottak. A külső és belső bizonyítékok szilárd alapjára épitett, megdönthetetlennek hirdetett elméletet egy még élesebb elméjű kritikus, vagy csak egy később felfedezett szóra alig érdemes parányi kis adat halomra döntötte. — Különben is a szentirás egyes könyveinek pl. az ujtesta­­mentomi iratok előállásának, szerkesztési indító okának és hitelességének kérdésében — etc. Cs. L. — Értesítés. A tiszai ág. ev. egyházkerület eper­jesi Cüllegiumának jogakademiáján az 1895—96. tanévre a beiratások f. évi szeptember 1-től 8-ig eszközjendók ; az előadások pedig szeptember 9-dikén veszik kezdetüket. Azok az egyéves önkéntesek, a kik tényleges katonai szolgálatukat f. évi szeptember hó végén fejezik be, ok­tóber 1—8. napjain iratkozhatnak be. A vizsgálatok szeptember 1-től 15-ig tartatnak. A jogakademiai hall­gatók vallásfelekezeti külömbség nélkül részesülhetnek i a Collegium kebelében fennálló tápitézet kedvezményei- ! ben; (az erre nézve megállapított félévi dijak a követ­kezők : ebéd és vacsoráért 31 frt, ebédért 19 frt). Az erre érdemesek igényt tarthatnak a Collegium által éven­ként kiosztatni szokott ösztöndíjakra; valamint a szegény sorsuak a jelentékeny alaptőkével rendelkező „Jogász I segély-egylet“ támogatására számíthatnak. Megjegyeztetik ! végül, hogy úgy a jogakademiai ifjúsági-, mint a collegi. umi nagy könyvtár a hallgatóság rendelkezésére fog ál­lam. Mindennemű felvilágosításokkal szívesen szolgál Eper­jes, 1895. május havában A jogakademia igazgatósága. — Milleniumi történet. Az „Athenaenm“ r. tár­saság kiadásában megjelenő „A magyar nemzet története“ czimü tiz kötetes nagy munkából (milleniumi kiadás) most került könyvpiaczra a 31. füzet, mely a második kötet folytatását képezi és a 32. füzet, melylyel meg a harma­dik kötet megkezdődik. A kiadó r. társulat ugyanis úgy intézkedett, hogy ezután váltakozva, a második és a har­madik kötet folytatólagos füzeteit fogják megkapni a nagy munka előfizetői. Ez az intézkedés pedig annyival is inkább czélszerü, mert ez a harmadik kötet teljesen önálló az előbbi kötettől, mely az Árpádok korát festi, mig ez a harmadik kötet Pór Antal kiváló törté­netírónk tollából ,.A z A a j o u k korá t“ tárgyazza, mely egészen uj világot, mondhatni európaiasságot, finomabb műveltséget hozott hazánkba, a külföldi ud­varokkal való közeli rokonság révén. Ennek a 32. fü­zetnek pompás műmelléklete is erre utal, mely Brozik V.-nek hires festménye után „V. László követeit leányné­zőben Vll. Károly trapezia király udvaránál“ tünteti felr mindjárt a második mümelléklet pedig a magyar fegyve­rek dicsőségét hirdeti, a máriaczelli templom portaléján levő dombormű után „Nagy Lajos diadalát a törökök fe­lett és a máriaczelli templom alapítását“ ábrázolja. A füzet aztán tele van az Anjou-korszakraa, nevezetesen pedig Róbert Károly uralkodására vonatkozó történelmi tmlékek képeivel. De vissza kell térnünk a 31. füzetre, melynek mindjárt színes műmelléklete okvetlenül felhívja figyelmünket. Ez Than Mórnak a nemzeti múzeum képtá­rában levő országos hirü festményének sikerült másolata, melynek czime „Kun László és Habsburg! Rudolf talál­kozása a morvamezei csatatéren.“ A füzetben pedig a II. Géza alatti orosz és görög háborúk, majd III. Béla ural­kodásának, családi összeköttetésének, az ország és a ki­rály pénzügyi és gazdazági viszonyainak leírását találjuk számos szövegképpel illusztrálva, melyek közül legszebbek a párisi nemzeti könyvtár miniatureje után a „Görög csá­szár és családja“ és a Szent Hedvig-legendáljól „Bertold meráni herczeg és családja.“ Egyes füzet ára 30 kr. Elő­fizetési ár negyedévre (12 füzet) 3 frt 60 kr., félévre (24 füzet) 1 frt 20 kr. Az előfizetők minden szombaton uj fü­zetet kapnak. — Főiskolánk értesítője lapunk zártakor került ki a sajtó alól. Részletes ismertetését majd más alkalommal közölj ük. Lap tulajdonos és felelős szerkesztő : NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán, 1895. az ev. ref. főtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.

Next

/
Thumbnails
Contents