Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-07-28 / 30. szám
473 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 474 ir.el való teljesítésére nemcsak intés, hanem példa által is szoktatni, hogy iíjaink megszokják az anyaszentegyházunk melletti munkát nem a kenyérért, hanem hivatásszerüleg teljesíteni. Midőn tehát értekezletünk nevezett értekezést figyegyelembe vétel végett lelkésztestvéreinknek ajánlja: helyesnek tartja értekező urnák azon véleményét, hogy a hol bűnnek minősíthető hiba történik a lelkészek részéről, az a törvény teljes szigorával sújtandó. Figyelmébe -ajánlja egyúttal az értekezlet a lelkész testvéreknek értekező által is hangoztatott ama szavait Krisztusnak: a jó pásztor mikor kibocsátja az ö juhait előttük megyen és azok követik ötét. De egyúttal kifejezi azon véleményét is, hogy a lelkész midőn pásztora a nyájnak, előbb mintegy nyája volt azon karnak, a melyből értekező is kikerült, a mely karnak éppen az a hivatása, hogy jó pásztorrá, képezze az ifjakat, a mely karnak igy mintegy kezében van minden eszköz arra, hogy oktatás és példaadás által az értekezésben említett rendetlenségeket csírájában lehetetlenné tegye. Ugyanezért egyházmegyei leikészi értekezletünk felkéri a főt. kerületi lelkészi értekezletet, hogy hasson oda, miszerint theologus itjaink a praktikumok, különösen pedig belmissio gyakorlására minél nagyobb mértékben képesittessenek, önálló munkásságra szoktattassanák, hogy az azokkal mintegy meg legyen kedveltetve, s főként a valláserkölcsi buzgóság azokba mintegy beleöntessék. Jegyzetté Bállá Endre. felkért jegyző. A pápai ev. ref. egyházmegye lelkész-tanítói gyámoldája. A pápai egyházmegye lelkész-tanítói gyámoldája alapittatott 1843-ik évben részvényekre. Egy részvény 10 v. forintban állapitatott meg, még pedig úgy hogy a lelkésznek 2 részvényt, a tanítónak egy részvényt kellett váltani, de szabadságában állott többet is váltani. De azért sehol se látjuk a kötelező szót kimondani; bár lelkész-tanítói gyámolda czimet viselt. A tanítók beiratkoztak. mert szükségét érezték annak, hogy családjokrói, ha bár csekély mértékben is, gondoskodjanak, — nem is maradt el egy is, mert erkölcsi kötelességének tartotta a gyámolda tagjának lenni. Csak később találkoztak, a kik részint kiléptek, részint be se léptek a gyámolda kötelékébe, várva a munka nélküli segélyt. Ezen 1843-ik évien alapított gyámolda csak 10 év múlva, tehát 1853-ik évben kezdette meg az árvák és özvegyek segélyezését. 1859-ik^év szept. 29-én Csöglén tartott választmányi ülésen alkotott „Gyámolda Alapszabályai“ I. „Tagok“. 1. §. azt mondja: „Tagjai lehetnek a gyámoldának az esperességbeli lelkészek, iskola-tanítók és a Pápán létező egyházkerületi főiskola rendes tanárai1,1. Tehát még ez sem mondja ki világosan a kötelező Ítéletet, mert ezen kifejezésben : fiehetnek“ még nincs ben. hogy kötelesek lenni ; ezen lehetnek kifejezés még a lelkészeket sem kötelezi, hanem azért ez időben nem volt lelkész vagy tanitó az egyházmegyédben, ki ne lett volna tagja. Az egyházmegye óhajtotta volna bele vonni a tanárokat, de azok közül egy sem lépett be, — mert nem volt kötelező, és csak lehetnek, ha t. i. akarnak. De hát nem akartak. Az 1859-ikí alapszabályokban a tagsági, vagy részvény dij 10 v. írtról 10 ezüst forintra emeltetett, meghagyatván itt is, hogy mindenik tag vált annyi részvényt, a mennyi neki tetszik. A nemfizető, illetőleg ki évi kamatait vagy évi járulékait pontosan nem fizeti, arra a IV. „Gyámolda ügyvezetése1u 23. §-a alkalmaztatott: A nem fizetőn tartozása behajta.Uk peruiján, a tagságbóli kizárása a nagygyűlés elé fen hagyatiku. Ugyan azon szakasz 28. §. c. pontja világosan kimondja „kizárja a nem fizető tagokat1,1. Az 1880-ik márt. 3-án tartott egyházmegyei gyűlésen uj alapszabály erősitetett meg. Ezen szabály I. Tagok 1. p. szerint „Tagja a gyámoldának az egyházmegyében működő minden lelkész és tanító“ de még itt sem mondja ki a kőtelező jelzőt. Hogy mennyire nem volt kötelező, mutatja azou körülmény, hogy a tanítók közül többen kezdették érezni a nem kötelezettséget, mert amint II. „Jövödelem“ 5. a. b. a részvény' dijak 10 írtról 20 írtra, az évi járulékok 1 írói 2 írtra emeltettek, a tanítói karból, a régiek közül többen, a kik eddig tagjai voltak a gyámoldának, kiléptek, az újabbak közül pedig alig lépett be egy vagy' kettő és sem a kilépetteket vissza térésre, sein a be nem lépetteket a gyámoldában való részvételre soha sem kényszeritette az egyházmegye. Az l«90-ík évi alapszabályok 2. §-a csak a lelkészeket kötelezi a gy ámolda tagjává lenni, a tanítókra nézve pedig szemelőtt tartotta az 1875-ik évi XXXII. t. ez. tanítói nyugdíj törvényt; nem zárja ki, de nem is kötelezi, de ha valaki tagja akar lenni, vissza nem utasítja. Nem kötelezheti a tanítót arra, hogy tagja legyen, a gyámoldának, mert az országos nyugdíj törvény világosan kimondja, hogy a nyugdíj-törvény életbe lépésével a tanítókat más gyám vagy nyugdij intézet tagjává lenni kötelezni nem lehet; igy oly szabályt alkotni, melynek teljesítése az akarom-tói van függővé téve, sem nem. jó. sem nem c/.élszerü. A mint az 1890 dík évi gyámoldai szabályzat „Záradéku-Ában a 25 frt alap és 2 irt 50 kr évi járulék állapíttatott meg részvényenként, a tanítói kar tüntetőleg távol tartotta magát; mert a most működő tanítók közül csak 13 tagja vau a gy'ámoídáuak, holott most 35 tanítója vau az egyházmegyének. A pápai ev. ref. egyházmegye lelkész-tanitóí gyámoldájáuak ez a történeti rövid átnézete. Most már elő áll a szükség, hogy ezen is változtatni kell, mert a mint az Országos lelkészi gyámintézet életbe lép, az egyházmegyei gyámoldát... az eddeg fon álló szabályok szerint fentartani nem lehet. Mielőtt azonban ujjabb szabályok készítésébe fognánk, ezt
