Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-07-14 / 28. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 444 44$ duk által elragadoztatnak, a tanulók elragadtatnak, a házasok egj’mástól elszakasztatnak, hogy a mi mártírjaink a tömlöczben epekeduek a tolvajok és gyilkosok között. Ezeket mind elmellőzzük és mostan csak két Intimatumok ellen panaszkodunk; a melyeket a M. &. H. Tanácstól aug. 24. 1819. nov. 23181, és decz. 28-án 1819. nro. 25450. vettünk. Ezen intimatumok mireánk nézve éppen olyan veszedelmesek és károsok, mint a szept. 15-én 17o2-beu nro. 31095. Felségednek tudta nélkül kibocsátott, és a mi papanaszunkra, és felséged parancsolatjára ugyan visszavétetett, — re vocal tatott, de mind e mellett is egyes Resolutiók által sokszoros, tettetett okkal, vagy szin alatt, meg ismét behozatott Iutimatum. Ezen egész szövevénynek, a mely ezekről szóll: Tran situs, Protervia, Avulsio, Detectio, lnobedientia, Fuga, Arre.-tatio, Punitio, Reversales, Recopulationes: ezen egész, minket körülkerítő szövevénynek ott van a megsodrott fonala; és ezen mostani Intimatum mellé, mind ezeknek megerősítésekkel együtt még Elenchosis tétetett, a mely jövendőben hasonló következéseket fog szülni. Mindenkinek, a ki az Intimatumok rendjét vizsgálódva, és egymással összehasonlítva veszi gondolóra, szemébe tűnik, hogy lépésenként roszszabbul óánnak velünk; hogy a mi állapotunknak sytematikai megromlása mindig továbbterjed, hogy már most a régibb s Felségednek atyai igazgatása alatt kibocsátott, s nekünk kedvező Intimatumok egészen félre tétettek; a melyek közül itt csak kettőt hozunk elő, t. i. az 1792. nov. 25-én költet. a melyben arról tétettünk bizonyosokká, hogy az éppen oly törvény ellen való, mint a magában is igazságtalan Reversalisok ne állíttassanak többé vissza: és 1793-ban Januarius 24-én kibocsátottat. a mely megnyugtatott bennünket a felöl, hogy azoknak, a kiknek a katholikus vallásban kellett volna ugyan felneveltetniek, de gyermekségektől fogva evangélikusok maradtak, tovább is evangélikusok maradjanak. Ebben a most vett Intimatumban ezek parancsoltainak: mindeneknek a katholikus eklézsiához tartozandóknak a katholikus Clerus által csináltassanak meg az Elenchusaík, ezeket az Elenchusokat tartoznak a katli. derűstől a protestáns papok köteiességképen elfogadni, azokat az ő nyugtató Írások által megismerni, nekik engedelmeskedni, és azt meg ne merjék próbáim, hogy ezen jenálló Rendeléseknek értelme körül vizsgálódjanak. Ha a Cath. Clerus nem elég buzgóan elenchizált, tehát az ő eklézsiái belsősége által büntettessék meg; ha az Evangélikus pap pontosan nem engedelmeskedik: tehát kimondhatatlanul fiskális processus által büntetésekkel terlieltessék. Ezeknek a büntetéseknek alája van Evangélikus pap vetettve akkor is, ha a vallásbeli kikényszerítésnek kitétetett ilyen személyeket az ő templomából ki nem parancsolja és az elszakadásnak és a csalogatásnak minden gyanús szerzői. Ha az ember az intimatumoknak nagy számát megvizsgálja, a melyek közül sokan egymással ellenkeznek, sokan visszamunkálkodó erővel ruháztattak fel, még pedig úgy, hogy az Evangélikus szüléktől, a kik végre nagy üggyel bajjal megnyerték az engedőimet arra, hogy evan gelikusok maradjanak, az ő gyermekeik miudazáltal erőszakosan elragadtatnak, mivel Ők még abban az állapotban nemződtettek, a melyben az erőszakos megtámadásnak possibilitasa vagy lehető volta az olyan intimatumokat, a melyek olyan következéseket foglalnak magokban, hogy a pápistaságra kényszerítő Juss nem csak az atyákról és anyákról, hanem még az öreg atyákról és öreg anyákról, sőt még Jób atyákról s Jób anyákról is származtathatík; úgy hogy ha a dolog kiterjesztetett progressió szerint még tovább is megy: mi minden kifogás nélkül, mindnyájan ki lévén tétetve az erőszakos megtámadásnak, — a vallási kényszerítésnek alája vettethetünk, mivel mindnyájunknak olyan szüléink voltak, a kik a Reformatio előtt a katholikus eklézsiához tartoztak. Ha meggondoljuk, hogy ezek a katli. papságtól kigondolt, hivatalos tekintetekre nézve a Matrikulákkal egyenlő rangra emeltetett Elenchusok némi-nemü hivatalos, s elesmert documentumokat foglalnak magokkan ellenünk, és számtalan erőszakos megtámadtatásokra, véghetetlen czivakodásokra kell ezeknek adni alkalmatosságot. Itt gondolóra veszszük, hogy az Evangélikus papok, ezekben a katholikus pap uraknak subordinaltatva vágynak, még pedig a törvénynek regulája ellen; hogy amazok az ő eklesiai felsőségek büntetésének, emezek pedig fiskális processusnak, és polgári büntetéseknek vágynak alája vettetve. Ha meggondoljuk, hogy az Evengelikus papnak lehetetlen az ő néptanítói méltóságáról annyira lemondani, hogy azokat az embereket, a kik az ő templomjokba önkénytesen bemennek, az isteni tisztelet alatt, annak kímélés néikül való megbotránkoztatásával, a templomból kivesse, vagy kikergettesse. Ha végtére meggondoljuk, hogy a törvény igazi értelmének kikeresése, és alkalmaztatása félretétetik, és a vallási üldözésnek tágas mező nyittatik ellenünk, a kik háromszáz esztendők olta az üldözésnek minden grádusait, és formáit tapasztaltuk: valósággal nem lehet eléggé csudálkozni, ha mi Magának Felségednek atyai kegyelmes keresztyéni igazgatása alatt is. reszketve és remegve nézzük körül magunkat, hogy mii jen messze szorittattuuk el ismét a vallási törvényeknek igazi értelmétől, és hol találhatunk végtére csendes megállapodást?! Méltóztasson Császári Királyi Felséged gondolóra venni azt, mely rettenetes alternáczióba jöttek azok a Martyrok, a kik az ő vallásoknak vigasztalásától még az ő halálos ágy okban is megfosztaLtatván, az embereknek inkább, mint az Istennek engedelmeskedni kényszer'ültettek; és azok a szülék, a kiktől gyermekeik elragadtatnak, messze elvitetnek, és idegen kezekre adattatnak által. Midőn mindezek az Intimatumok a Generalis Conyenttől, és a magyarországi Dicasteriumoktól jőnek, a melyeknek mi oly sokszor híjába esedeztünk: nincs többe reménységünk, hogy a mi kérésünknek azok által, a kik itt részesek és Bírák is egyszersmind, elintéztetéseket és betelyesittetéseket lássuk. Folyamodunk azért mélységes tisztelettel és térdre állva Felségedhez és Felségednek
