Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-07-07 / 27. szám

427 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 428 anya abba általmeut, már 1807-dik esztendőben Heves vármegyében tömlöczbe vetés által, mocskos fogságban kinoztatott, úgy hogy még az ő egészségét és fogait is elvesztette, és e szerint az ő hitekért és lelkiismeretek szabadságáért szenvedő eonfessorokuak számát nevelte. Ezután általadták ötét több Ízben a 6 heti tanításra; mól­jára pedig már nem 6 hétre, hanem több hónapokra, a hol őtet a tanító pap véghezvitt kézimunkájáért eledellel tartotta. Minekutánna pedig az ő kosztján kívül más szük­séges dolgait meg nem szerezhette volna, nyilvámágosan elment, és még is ez óráig akadályoztattatik az 6 vallá­sának szabad gyakorlásában. Méltóztatott Felséged ezen Felséges Rescriptumban a melyet a D) betű alatt ide zártunk, kegyelmesen azt rendelni, hogy azok a személyek, a kiknek ugyan a cath. vallásban kellett yolna neveltetniek, de talán az ő kis gyermekségektől fogva 18 esztendős korukig s folyvást az evangelika Tudományban nevelkedtek, azon Religió­­nak vallástételébeu és gyakorlásában akadályoztatás nél­kül meghagyassanak. Ez egészen törvény értelme szerint van. mert az ilyen esetekben semmi általmenetel nincsen. A törvény ugyan a 13-dik §-ban azt jelentette ki, hogy a cath. vallásból valamely más törvényesen bevett vallásra való általmenetel a cath. Eklézsia princzipiu­­mainak, de nem a békesség kötéseknek van ellenére, a melyeknek alkotmányára vitetnek vissza a vallásbeli dol­gok. Nem azért tehát, hogy ilyen esetek ne történjenek, hanem, hogy gondolatlanul ne történjenek, rendelte azt a törvény, hogy mind ilyen esetek a Királyi Felségnek adattassanak tudtára. Ugyanazon törvény rendeli azt is, a 15-dik § ban, hogy az elegyes házasságból származott gyermekek, ha az atya catholikus, annak vallását kövessék. Ezzel t. i. oly regulát vagy normát állított fel, a mely szerint csu­pán csak azon felek között, a melyeket illet, kell a per­esetekben Ítéletet hozni. De a minden okos teremtéssel vele született Just és kötelességet, hogy az Istent az ő legjobb meggyőződése szerint tisztelje, nem akarta bo­­szuval illetni. Ez el nem idegeníthető, és soha meg nem avulható jussa az emberiségnek; az azzal összeköttetett köteleztetéstől senkisem szabadittathatík fel; és ez annál­­íogva a polgári tői vényadásnak tárgyai közé éppen nem számláltathatik. Éppen azért nem ütközött a törvény ezen Jussal össze azokra nézve, a kiknek mind a két szüleik, az öreg és nagy atyáik Hóm. cathoiikusok voltak. Csak az áltai­­meneteíbeli eseteket, hogy meggondolatlanul ne történje­nek, parancsolta a királyi Felségnek eleibe terjeszteni. E szerint tehát az nem csak a természeti Jusnak, hanem a Békességkötések Lelkének és a fennálló Tör­vény értelmének, valamint különösen Felségednek magá­nak az 1816. febr. 17-én 5710. szám alatt' az országnak minden Jurisdíctioihoz és Püspökeihez kibocsátott Reso­­lutiojának is ellene van, ha a törvény nem annyira ma­­gyaráztatik, mint csigáztatik oda, hogy azok, a kik már az érett Ítéletnek esztendeit elérték, a katholikus vallás­ban szüntelen való tanításra, és ezen vallásnak követé­sére keményebb eszközök által is kényszerittetnek, a mely által csak a szinmutatóknak számok öregbittetik. A magyarországi törvényadás systemájában nincs szabad Jussa semmi elegyes résznek a törvény elmagya­rázására; mennyivel kevesebbé lehet azt megengedni, hogy azok, a kik a törvénynek ellene mondottak, ezen Just magoknak tulajdonítsák. Hogy a mi prédikátorainknak, azokban a dolgokban, a melyek a lelkiesméret szabadságának határok közé való szorítására czéloznak, egyenesen az ő tulajdon magok lelkiisméretüségeknél fogva lehetetlen legyen active részt venni, már azt a Felséged Magyar kír. helytartó tanácsá­nak is kinyilatkoztattuk. De nem ve mének-e az üldözé­sekben active részt az által, hogy ők az olyan emberek­től, a kik gyermekségüktől fogva az Evangélikus Vallás­ban neveltettek, a vallásnak vigasztalásait, a világi bün­tetésektől való félelemnek miatta megtagadják. Méltóztasson Felséged mind ezeket kegyelmesen meg­gondolni, és a mi papjainkat legfőbb atyai hatalma által azon kínos helyheztetésből .kiszabadítani, a melyben ők vágynak, midőn egyfelől esktivéssel fogadott lelkipásztori kötelességöket telje.»iteni, és az ő hitek sorsosinak 'lelki segítséget nyújtani kötelesek; más felől a lelkiesméret szabadságának határok közé való szorittásáia kénysze­rittetnek. Mert éppen abból származott az, hogy Felségednek Magyar kir. helytartó tanácsa, az Egri Érseknek kérel­méhez képest, a Pj betű alatt itt levő Intimatuma által azt parancsolta, hogy mivel egy bizonyos Lencsés Pál nevű Evang. Református ember Udvari Erzsébettel, a kire — mint catliolica anyától származódnak lenni mondatott személyre — számot tartottak, nem katholikus pap által copuláltatott; éppen azért minden gyermekei a nemnek különbsége nélkül, a cath. vallásban neveltessenek, és éppen azért az ő gyermekei a velek eszközlendő Tanítás helyére hordattassanak; a mely által ezen országos hi­vatal törvénytelen módon, az Egri Érsektől feltett kér­dések meghatározásában, ezen gyermekeknek Törvényes­ségek dolgába avatkozott. Nem akarunk mi legkegyelmesebb Fejedelem itt ama fáin, de csupán csak scolasticai kérdésre kiereszkedni, hogy valamit szóljunk a sakramentomnak szolgáiról a házassági összekötés dolgában. Tudjuk mi, hogy a ma­gyar törvény Artie. XXVI. 1790/j. §. 16. szintúgy azok­nak a házasságoknak, a melyek már akkor, midőn össze­köttettek, elegyes házasságok voltak — dolgaikat, vala­mint azokat is, kik egyik vagy másik félnek a katholikus vallásra későbben lett általmenetel által lettek kevertekké, mivel mind a két esetben igazi sacramentomot lenni ál­lítanak, a pápista papitörvényszékeknek megítélésére hagyta, és ekképen ezen kérdést a következésére nézve, a polgári állapothoz képest világosan meghatározta. De méltóztasson Felséged legfőbb bölcsessége szerint azon szomorú és a közjóra felette káros következéseket meg­fontolni, a melyeket a Nantesi Edictumnak eltörlése után egykor Francziaországban azon egyébiránt békességes

Next

/
Thumbnails
Contents