Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-06-09 / 23. szám
357 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 35S szó állítmány van is benne, de ez is mind, részben bölcsészileg, részben természettanílag okadatolva van, melyek közlésével is más czélom nem volt, mint Isten léteiét és a lélek halhatatlanságát bizonyítani, és ebből kifolyólag is az őszinte kétkedőket némileg megnyugtatni. Isten velünk! Torzsa. KÁRMÁN PÁL. Ref. egyházunknak hűséges tagja, lekes hazafi s valódi emberbarát hunyt el e derék férfiúban, ki egyházi, hazafias és közművelődési czélokra tett fényes alapítványaival ércnél maradandóbb emléket alkotott magának. Losonczi ev. ref. egyházunknak, melyet végrendeletében oly szép alapítványokkal gazdagított, hosszú időn át gondnoka volt s mint ilyen fényes példáját adta a kálvinista áldozatkészségnek. Életrajzi adatai a következők: Losonczi Szigyártó Sámuel 1815. szept. B án született Losonczon, Iskoláit Losonczon, Lőcsén és Sárospatakon végezte. Az ügyvédi vizsgálatot 1835-ben tette le kitüntetéssel. 1832/6 iki pozsonyi országgyűlés utolsó folyamában Kubinyi Ferencz egyik nógrádmegyei követ mellett úgynevezett kiskövet volt, ez időben ismerkedett meg Kossuth Lajossal, s részt vett abban a lélekemelő tüntetésben, melyet az országgyűlési ifjúság rendezett az országgyűlést időközben ott hagyott Kölcsey Ferencz mellett. Az országgyűlés berekesztése után hazajött a már időközben Nógrádmegye tiszteletbeli ügyészévé kinevezett iíju ember s ettől fogva tehetségének egész erejével az ügyvédi pályára adta magát, folytonosan részt vevén a megyei ügyekben is. 1844-től 1848-ig Losoncz városának ügyésze volt; ő vitte keresztül Losoncz határának tagosítását, mely művelettel egyidejűleg a censuális telkek megválthatását kieszközölvén, Losoncz polgárságát teljesen függetlenné tette a birtokos uraktól. Érdekes tudni, hogy a váltságösszeg 90 ezer v. c. forintra rúgott. A szabadságharcz ideje alatt bár ügyvédi kötelességköre nagyobb részt távol tartotta Losoncztól, de azért e zavaros időkben valahányszor szükséges volt, mindig tevőleges részt vett egyik másik küldöttségben, melyet az ellenséges commissiók elé vezetett, s többször sikerült neki e várostól a fenyegető veszélyt elhárítania; mint nemzetőr részt vett a Kriván-völgy őrizetében s megerősítésében a muszkák ellen. Ügyvédi munkássága révén nagy ismeretséget szerzett a főúri családok körében s ez összeköttetéseit kitünően föl tudta használni a város érdekében különösen az 1849-iki nagy pusztulás után. Végtelen zavar, nyomor és pusztulás színhelye volt ekkor Losoncz. A vezérférfiak egész munkásságát igénybe vette a teendők halmaza. Ez időkben a legkényesebb ügyekben Szigyártó Sámuel járt több Ízben küldöttségek élén Bécsben Ferencz József koronás királyunknál, még akkor osztrák császárnál, a hírhedt báró Bach Sándor miniszternél, az akkori bécsi kormány irányadó befolyásos egyéniségeinél s mindig eredménynyel. Gondjai iegédesbikét képezte a losonczi ev. ref. egyház, mely 1877-ben gondnokává választotta; mint az egyház gondnoka annak minden ügyét baját lelkiismeretesen gondozta. A hetvenes évek közepén abba hagyta ügyvédi gyakorlatát; ettől kezdve saját maga teremtette kényelemben élt folytonosan élénken érdeklődve a közügyek iránt, részt véve a város társadalmi s közéletének minden nevezetesebb mozzazatában. Különösen érdeklődött a tanügy iránt, ez érdeklődésből kifolyólag nagy örömmel vett részt a losonczi áll. tanítóképző intézet igazgató tanácsában 1869-től fogva, mely tanácsnak mintegy 10—12 év óta h. elnöke is volt. Közhasznú munkássága folytán <) Felsége királyi tanácsossá nevezte ki 1878-ban. Halála kegy^eletes fájdalmat okozott Losonczon. Az ev. ref. egyház tornyán s épületein tögtön kitűzték a gyászlobogókat, a kaszinón, városházái], takarékpénztári épületen, az állami főgymnasium és tanítóképző intézet épületén gyászzászlók hirdették a jó öreg ur halálát. A temetés május 20-án d. u 3 órakor volt az ev. ref. templomból, hová a holt test már délben átvitetett. A templom egészen megtelt a kegyelet önkéntes adóját lerovó közönséggel. A gyászistentiszteletet nt. Illyés Lajos ur tartotta; a gyászmenetet az önkéntes tűzoltó egyesület nyitotta meg, ott volt a helybeli állami tanítóképző intézet tanárkara az intézet összes növendékeivel s a rokonok, barátok tisztelők egész serege. A temetőben nt. Illyefalvy Vitéz Lajos ur egyházi szolgálata után betették a holttestet a családi sírboltba s ott alussza csendesen ölök álmát. Végrendeletéből közöljük a következő általános érdekű részleteket: 1. Özvegyének összes hagyatéki vagyonára haszon - élvezet, mig az örökhagyó nevét viseli, — kötelezettségével annak, hogy Losonczon lévő csa[ádi ház mostani állapotában fentartassék és özvegye abban lakjék. Özvegyének a kalondai birtok és 15,000 írt készpénz^ Özvegyének minden ezüstje, bútorai, lovai, hintói, tehenei és egyébb ingóságai. Kéri özvegyét, hogy ingóságaiból rokonainak, jó barátainak alkalmas emlék tárgyakat adjon. 2. Családi alapítvány 54,000 frt, mely a losonczi ev. ref. egyház kezelésére, s az egyházkerület felügyeletére van bízva a végrendeletileg már megalakított és folytatólag fentartandó családi tanács kőzremőködése, ellenőrzése és segédkezése mellett. A családi tanács tagjai: id. Halászy Ferencz, id. Hajós László, Laszly Albert és Laszly István. A családi alapítvány állandó jogvédője a losonczi ev. ref. egyház mindenkori ügyésze. Ezen alapítványra jogosultak id. Halászy Ferencz, 23*
