Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-09 / 23. szám

357 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 35S szó állítmány van is benne, de ez is mind, részben böl­­csészileg, részben természettanílag okadatolva van, melyek közlésével is más czélom nem volt, mint Isten léteiét és a lélek halhatatlanságát bizonyítani, és ebből kifolyólag is az őszinte kétkedőket némileg megnyugtatni. Isten velünk! Torzsa. KÁRMÁN PÁL. Ref. egyházunknak hűséges tagja, lekes hazafi s va­lódi emberbarát hunyt el e derék férfiúban, ki egyházi, hazafias és közművelődési czélokra tett fényes alapítvá­nyaival ércnél maradandóbb emléket alkotott magának. Losonczi ev. ref. egyházunknak, melyet végrendeletében oly szép alapítványokkal gazdagított, hosszú időn át gond­noka volt s mint ilyen fényes példáját adta a kálvinista áldozatkészségnek. Életrajzi adatai a következők: Losonczi Szigyártó Sámuel 1815. szept. B án szüle­tett Losonczon, Iskoláit Losonczon, Lőcsén és Sárospata­kon végezte. Az ügyvédi vizsgálatot 1835-ben tette le ki­tüntetéssel. 1832/6 iki pozsonyi országgyűlés utolsó folya­mában Kubinyi Ferencz egyik nógrádmegyei követ mel­lett úgynevezett kiskövet volt, ez időben ismerkedett meg Kossuth Lajossal, s részt vett abban a lélekemelő tünte­tésben, melyet az országgyűlési ifjúság rendezett az or­szággyűlést időközben ott hagyott Kölcsey Ferencz mellett. Az országgyűlés berekesztése után hazajött a már idő­közben Nógrádmegye tiszteletbeli ügyészévé kinevezett iíju ember s ettől fogva tehetségének egész erejével az ügyvédi pályára adta magát, folytonosan részt vevén a megyei ügyekben is. 1844-től 1848-ig Losoncz városának ügyésze volt; ő vitte keresztül Losoncz határának tagosítását, mely mű­velettel egyidejűleg a censuális telkek megválthatását kieszközölvén, Losoncz polgárságát teljesen függetlenné tette a birtokos uraktól. Érdekes tudni, hogy a váltság­­összeg 90 ezer v. c. forintra rúgott. A szabadságharcz ideje alatt bár ügyvédi köteles­ségköre nagyobb részt távol tartotta Losoncztól, de azért e zavaros időkben valahányszor szükséges volt, mindig tevőleges részt vett egyik másik küldöttségben, melyet az ellenséges commissiók elé vezetett, s többször sikerült neki e várostól a fenyegető veszélyt elhárítania; mint nemzetőr részt vett a Kriván-völgy őrizetében s megerő­sítésében a muszkák ellen. Ügyvédi munkássága révén nagy ismeretséget szerzett a főúri családok körében s ez összeköttetéseit kitünően föl tudta használni a város ér­dekében különösen az 1849-iki nagy pusztulás után. Vég­telen zavar, nyomor és pusztulás színhelye volt ekkor Lo­soncz. A vezérférfiak egész munkásságát igénybe vette a teendők halmaza. Ez időkben a legkényesebb ügyekben Szigyártó Sámuel járt több Ízben küldöttségek élén Bécs­­ben Ferencz József koronás királyunknál, még akkor osztrák császárnál, a hírhedt báró Bach Sándor minisz­ternél, az akkori bécsi kormány irányadó befolyásos egyé­niségeinél s mindig eredménynyel. Gondjai iegédesbikét képezte a losonczi ev. ref. egy­ház, mely 1877-ben gondnokává választotta; mint az egy­ház gondnoka annak minden ügyét baját lelkiismeretesen gondozta. A hetvenes évek közepén abba hagyta ügyvédi gya­korlatát; ettől kezdve saját maga teremtette kényelem­ben élt folytonosan élénken érdeklődve a közügyek iránt, részt véve a város társadalmi s közéletének minden ne­vezetesebb mozzazatában. Különösen érdeklődött a tan­ügy iránt, ez érdeklődésből kifolyólag nagy örömmel vett részt a losonczi áll. tanítóképző intézet igazgató tanácsá­ban 1869-től fogva, mely tanácsnak mintegy 10—12 év óta h. elnöke is volt. Közhasznú munkássága folytán <) Felsége királyi tanácsossá nevezte ki 1878-ban. Halála kegy^eletes fájdalmat okozott Losonczon. Az ev. ref. egyház tornyán s épületein tögtön kitűzték a gyászlobogókat, a kaszinón, városházái], takarékpénztári épületen, az állami főgymnasium és tanítóképző intézet épületén gyászzászlók hirdették a jó öreg ur halálát. A temetés május 20-án d. u 3 órakor volt az ev. ref. templomból, hová a holt test már délben átvitetett. A templom egészen megtelt a kegyelet önkéntes adóját lerovó közönséggel. A gyászistentiszteletet nt. Illyés La­jos ur tartotta; a gyászmenetet az önkéntes tűzoltó egye­sület nyitotta meg, ott volt a helybeli állami tanítóképző intézet tanárkara az intézet összes növendékeivel s a ro­konok, barátok tisztelők egész serege. A temetőben nt. Illyefalvy Vitéz Lajos ur egyházi szolgálata után betet­ték a holttestet a családi sírboltba s ott alussza csende­sen ölök álmát. Végrendeletéből közöljük a következő általános ér­dekű részleteket: 1. Özvegyének összes hagyatéki vagyonára haszon - élvezet, mig az örökhagyó nevét viseli, — kötelezettségé­vel annak, hogy Losonczon lévő csa[ádi ház mostani ál­lapotában fentartassék és özvegye abban lakjék. Özvegyének a kalondai birtok és 15,000 írt készpénz^ Özvegyének minden ezüstje, bútorai, lovai, hintói, tehenei és egyébb ingóságai. Kéri özvegyét, hogy ingóságaiból rokonainak, jó ba­rátainak alkalmas emlék tárgyakat adjon. 2. Családi alapítvány 54,000 frt, mely a losonczi ev. ref. egyház kezelésére, s az egyházkerület felügyele­tére van bízva a végrendeletileg már megalakított és folytatólag fentartandó családi tanács kőzremőködése, el­lenőrzése és segédkezése mellett. A családi tanács tagjai: id. Halászy Ferencz, id. Hajós László, Laszly Albert és Laszly István. A családi alapítvány állandó jogvédője a losonczi ev. ref. egyház mindenkori ügyésze. Ezen alapítványra jogosultak id. Halászy Ferencz, 23*

Next

/
Thumbnails
Contents