Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-06-09 / 23. szám
355 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP kezdett tért hódítani az a vélemény, hogy művelt ember számára elégséges valamel3T morális szisztéma követése hit nélkül. S épen ennek a balvéleméuynek megszüntetésére fölötte alkalmas ez a könyv, mely a mai ember gondolkodásához szabva egyenest az ész utján kér figyelembe vételt és elfogadtatást, midőn a feltétlen érvénynél biró, hivőtői és hitetlentől egyiránt elfogadott természeti törvényeket átviszi a szellemi világra, a hit világára s a legtöbb esetben meggyőző erővel mutatja ki, hogy ezek a természeti törvények ott is érvénynyel bírnak, uralkodnak. Kimutatja, hogy a hit világa nem olyan rendezetlen terrénum, hol az egyéni fantázia kóborolhat szabadon, hanem ott is olyan, a mindenhatótól megállapított örök törvények uralkodnak, mint a természeti világ terén. S a mi fő, kimutatja, hogy ezek az örök térvények bámulatos összhangban állanak a keresztyénségnek a Krisztustól kijelentett elveivel, úgyhogy ay evangéliomi alaptételek valósággal bámulatos revelácziói az emberektől később felfedezett természeti törvényeknek. íme, igy kell beszélni a mai kor gyermekének! A tudomány eszközeivel és fegyvereivel kell eszéhez férkőzni, meggyőződésére hatni s rákényszeríteni a komoly gondolkozásra azon tárgyak felett, a melyeken eddig megszokta könnyen átsiklani. Ez a könyv müveit olvasó kezébe adva okvetlen mély hatással lesz lelkületére és gondolkozására s ha eddig a tétovázók közé tartozott, rákényszeríti őt, hogy azután egészen másként gondolkodjék a hit világáról. De nem czélom ismertetést Írni erről a dústartalmu könyvről s mindazon meglepő tanúságokról, melyek belőle vonhatók. Hogy pl. a biogenesis törvényének a szellemi világra való átvitele folytán micsoda nagyszerű és biztos konszekvencziák állanak elő, melyeket még a dogmairó is nagy eredménynyel felhasználhat. Én most e könyvnek csak egyetlen tételét, az élösdiséget, illetve ennek átvitelét a szellemi világra akarom felhasználni, illetőleg alkalmazni a mi egyházi viszonyainkra. (Folyt, köv) 356 Anyag és szellem. A „Dunántúli Protestáns Lap“ 18. számában Dr. Antal Géza „Anyag és Szellem“ czimü munkámat bírálva írja: „A munka minden tekintetben alacsony tudományos színvonalon áll. Szerzőnek egyedüli kivehető bölcsészeti álláspontja az a mai időben közhelynek nevezhető nézet, hogy az ember ismerő képességei korlátoltságánál fogva igen sok dolgot vagy épen nem, vagy csak nagyon tökéletlenül képes megismerni. Mert a mit a szabadakaratról szerző felhoz, azt is csak az ember az ember relativisztikus álláspontjával tudja igazolni“. Igaza van a bírálónak! De midőn igazat adok neki, egyúttal kérdem, mi okon és jogon vár többet egy Írótól, mint a mit a munka czime mutat, és mennyit az előszóban megígért?! A munka czime mutatja, hogy az nem tudósok számára irt rendszeres philosophia, hanem őszinte kétkedők számára irt tanulmány, azaz, a tárgyhoz tartozó szétszórt, de azért egymással összefüggő és egymást kiegészítő gondolatok közlése, mint a munka 5-dik lapján jelezve van: „A munka irányához képest csak röviden óhajtjuk némely népek vallási hagyományait és némely bölcsészek eszméit az Istenről és világ keletkezéséről előadni“. Ehhezképest a munka megírásához azon körülmény indított, hogy Büchner újkori materialista bölcsész munkái évről-évre uj kiadásban terjednek és minden európai nyelvre le lettek fordítva. Magyar nyelvre is azelőtt harmincz évvel le lett fordítva Kraft und Stoíf czimü munkája, mely sok ezer példányban annyira elkelt, hogy könyvárusi utón már nem kapható. Más nyelveken nagy számban jelentek meg Büchner ellen czáfoló munkák, de magyar nyelven tudtommal nem jelent meg egy se. Várva-vártam, hogy valamely tudós theologiai vagy philosophíai tanár magyar nyelven fogja azon theologiai és philosophíai álláspontot védeni, mely minden tekintetben magas tudományos színvonalon fog áfiani. E körülmény inditott arra, hogy az első kísérletet megtegyem s nagyon is elismerem, hogy nem nagy tudományit emberek számára Íratott, hanem őszinte kétkedők számára, ingadozó hitük némi megnyugtatása végett. És a számos elismerő levelek, melyeket ismerősöktől és ismeretlenektől kaptam, azt mutatják, hogy a munka a kitűzött czélnak némileg még is megfelel. A csillagászati részre vonatkozó bírálatra csak any nyit vélek szükségesnek megjegyezni, hogy Flammarion az ő csillagászati állítmányait nem szokta mindig okadatolni s olykor magával ellenkezésbe jő, pl. egy munkájában állítja, hogy Jupiter bolygó a fejlődés korszakában van, minélfogva ott okos lélekkel felruházott lények nem lakhatnak, ez indokból alkalmazhattam Flammarionra Humboldt e szavait: „Die Wissenschaft soll nicht ííberschweifen in das Nebelland kosmologischer Träume!“ De az „Anyag és Szellem“ csillagászati részében közlött minden állítmány okadatolva van; és ha több egészen uj, első tekintetre meglepő és hihetetlennek lét
