Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-02 / 22. szám

közoktatásügyi m. kir. Minister úr az egyetemi tanács utján kihallgattatva a tudomány-egyetem egyes karait, az egyetemi tanács egyhangú pártoló ajánlata folytán ápril 18-án 18936—1895. szám alatt kelt magas leiratával a kapcsolatba hozatalt, kiváló jelentőségű kedvezmények biztositásával, engedélyezte.

Leiratában a többek közt kijelenti, hogy nemcsak a ref. egyház, de egyenesen az állam érdekében állónak tartja, hogy a református papjelöltek szoros értelemben veti szakképzettségük mellett hazai tudomány-egyetem utján minél szélesebb körű általános műveltségre tegyenek szert, ezáltal a kuliurának minél hivatottabb terjesztőivé s a magyar állameszmének minél lelkesebb apostolaivá váljanak. Miután pedig kétségtelen, hogy a theologiai tudományok mellett nem volna lehetséges, hogy a papjelöltek a tudomány-egyetem rendes hallgatóiul a röviddel ezelőlt fölemelt szabályszerű (20) óraszámra beiratkozhassanak s igy a reájuk nézve oly fontos rendszeres egyetemi oktatásban részesüljenek, — megengedi, hogy a kolozsvári ev. ref theologiai fakultás növendékei a kolozsvári tudomány-egyetem bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karán féléveik teljes beszámítására való jogosultsággal rendes hallgatókul oly kép iratkozhassanak be, hogy a tanulmányi, fegyelmi és leczkepénzszabályzat ¥9-ik §-ától eltérőleg csak heti 10 óra hallgatására köteleztessenek s az egyetemi rendes hallgatókat megillető összes jogokban és kedvezményekben részesüljenek, kivéve azon állami ösztöndíjakat, melyek a tanári pályára lépő s a tanárképezdébe járó ifjak számára vannak rendszeresítve. Ugyané leiratában megengedte a Minister úr azt is, a mi hasonlókép nagy jelentőségű elvi kedvezmény, hogy a fakultás hallgatói, kikre nézve az egyetemen a heti 10 óra hallgatása kötelező lesz, a négyéves tanfolyam végezése után azonnal minden felterjesztés és felsőbb helybenhagyás nélkül bölcsészettudori szigorlatra jelentkezhetnek.

E mellett is hatályban marad azonban a vallás- és közoktatásügyi Ministernek 1888 julius 19-én 23728. szám alatt kelt azon kedvezményes rendelete, mely szerint a theologiai tanfolyamot végzett amaz ifjak, kik a tanári pályára is minősültséget akarnak szerezni, pótlólag az egyetemen csak két évi tanfolyam hallgatására kötelesek. A fakultás szegénysorsu növendékeinek kilátása nyílik arra is, hogy az egyetemen a tandíj elnyerés kedvezményében részesüljenek, a mennyiben pedig ez némelyekre nézve eszközölhető nem lesz, azok helyett a tandíj fizetésének terhét a fakultás alapja fogja hordozni.

Igazgatótanácsunk eljárása sikerre vezetett a tekintetben is, hogy a fakultásnál szervezett 5 rendes tanszékre kiváló szakerőket vala szerencsés megnyerhetni és pedig az újszövetségi irásmagyarázat tanszékére s egyszersmind a fakultás első igazgatójául nagytiszteletü Kenessey Béla aát, ez ideig a budapesti ev. ref. theologiai-akadémia rendes tanárát; a gyakorlati theologiai tanszékre nagytiszteletü Molnár Albert aát, a marosvásárhelyi kollégiumnál volt rendes tanárt, utóbb ottani lelkipásztort; a hittani tanszékre nagytiszteletü Nagy Károly aát, theologiai magántanárt s ez idő szerint nagyenyedi lelkipásztort; az ó-szövetségi irásmagyarázat tanszékére nagytiszteletü Kecskeméthy István aát, a keleti összehasonlító nyelvészet tudorát, előbb budai, majd paksi lelkipásztort, s végül az egyháztörténelmi tanszékre nagytiszteletü Pokoly József aát, ez ideig geszti lelkipásztort. A meghívott tanárok állomásaikat f. évi szeptember 1-én foglalják el.