Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-26 / 21. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 324 323 Egész czikkezése K. J. urnák úgy tűnik fel, mintha a levegőeget vágná, mert befejezésül maga bevallja, hogy mentségére szolgál a prot. papság több mint fele részé­nek tűrhetetlen szegénysége, a minek következtében sem kedve, sem módja az úri szalonokat felkeresni s a fino­mabb modort elsajátítani. Hát bizony ezt a szégyenletes állapotot kell e'őbb megszüntetni. Akkor aztán nem kell majd „ütött-kopott ruhába vagy falusi suszter módjára öltözködni és a miatt is szégyekezni.“ A műveltség meg­szerzésének is eszköze a pénz. A kinek pénze van, az tiszteletet, tekintélyt, hatalmat is könnyebben biztosíthat magának. Bizonyára hangzatos szavak ezek: „Papnöveldéin­ket a társadalmi nevelés sikeresebb eszközölhetése végett gyökeresen reformáljuk, internátusainkat ebben az irány­ban minél előbb alakítsuk át s a finomabb társadalmi ne­veléshez szükséges anyagi és szellemi, dologi és személyi eszközökkel és feltételekkel még nagyobb áldozatok árán is minél előbb felszerelni siessünk“. De hát előbb mégis csak a lelkészek sanyaruságos helyzetét kellene gyöke­resen reformálni, mert ha a theol. akadémiák néptelene­­dése ilyen arányban fog haladni, a mint megindult, meg­érhetjük azt az időt, hogy a nt. illemtanár ur kérdéseire a falak fognak ekhóval felelni. Barba. Az elfogulatlan közönségnek. »Gonscia mens recti famae mendatia ridet!» A fönebbi mottónál megfelelőbbet nem találhatok Nagy Lajos ur utóbbi elmefuttatására, melylyel egész terjedelmében e téren nem tartom méltónak foglalkozni. Szorítkozom csupán a kérdés lényegére. N. L. azon föltevésből indul ki, hogy én játszottam s azért játszottam kezére Fukszuak a Koppyféle 2000 frtot, hogy az én F. ellenében fönállott 1650 frtos köve­telésem abból kikerüljön; hogy azért nem tartozik nekem, meit azzal az 1650 frt törlesztetett, de a 2000 frt meg éppen a miatt veszett el. S híjában mondottam már előbb, hogy én a K.-féle pénzből egy garast se láttam; sőt annak igazolásául, hogy mily tiszta lélekkel jártam el, hogy annak akkor még nem bekeblezett, de évekkel előbb fönállott követelésem elé engedtem telekkönyviig tétetni a K. 2000 frtot, ez mind nem igaz, mivel ő a F.-féle tjkvben ezt nem találta. Hát én idezárom eredetiben a tjkvi kijegyzését a telekhivatalnak f. hó 20-ról *) amiből N. L. ugyan nem, *) 33. A. A.-Yisnye. f Nemesi birtok. G. G. 46 alatt volt a 7028/85 ikt. számmal jMozsonyi Sándornak 1300 frt tőke követelése Fuc.ksz József örökségi jutalékára bekebe­lezve. C. 48 alatt volt a 8471/75 ikt. sz. alatt a Belső-Somogyi ref. egyházmegye javára 2000 frt. Fucksz Józseg örökségi jutalékára be­kebelezve. G. 50 alatt Mozsonyi Sándor a C 46 alatti zálogjogának el­sőbbségét átengedte a C. 48 alatti zálogjog javára. C. 56 alatt az de mindenki más meg fog győződni, hogy az én 1650 frtos követelésem tjkvileg fönállott, sőt csak egy párévvel ké­sőbb t. i. 887-lett bejegyezve, mint a K.-féle összeg, tehál azután, mikor már N. L. szerént a 2000 írtból le lett tör­lesztve és csak 94-ben törölve. Ép igy meg fog győződni mindenki arról is, hogy a M. S.-féle 1300 frtos követelés sem abból lett törlesztve, hanem mint előbbi czikkemben kijelentettem, F. regale vakságából. De mivel N. L. letagadja a napot is az égről, kije­lentem azt is, hogy ha ezen tkvi jegyzésűét valódiságát megtudja czáfolni, nem a sioux indiánok, hanem jogi fel­fogással biró egyének előtt: ime Írásban jelentem ki, s igy az ő megbízhatatlan légiójára semmi szükség, hogy a 2000 frtot, ha el nem vész is, én megfizetem, valamint ki jelentem s megint Írásban azt is, hogy ha én a Koppy­féle pénzből csak egy garast is kaptam, akár kizvet­­leuiil F.-tól. akár közvetve, — mert hisz majd a vizs­gálat kifogja deríthetni, hogy hova lett a pénz, - min­den garasra 100 frtot adok a Koppy-féle alap gyara­pítására. De egyúttal már most aztán kijelentem ám azt is, hogy ha a fonti rágalmait vissza nem vonja N, L., sajtó­­biróság ujtán fogok szerezni elégtételt. Azzal is vádol N. L, hogy én sioux indiánoknak való mesékkel védekezem: midőn azt állítom, hogy a F. testvérek közül 6 lemondott F. J. javára; majd hogy ké­sőbb mind a 6 revokált ugyan azon közjegyző előtt; sőt azt állítja, hogy ez azért nem történt meg, mert ilyen meg sem történhetik. Tekintse be, ne úgy mint a telekkönyvet, hanem tekintesse be, hozzá értő jogászszal a kaposvári közjegyző előtt fölvett hagyatéki iratokat, most a kir. trvszéknél » fel fog kiáltani: én uram és én istenem, bizony Körmendy­­nek van ebben is igaza. Azt mondja még X. L., hogy én nem is készpénzt, hanem takarékpénztári kiskönyvet adtam át közgyűlés előtt a pénztárnoknak. Hát úgy kell lenni, mert jkönyv igazolja. Ez azonban egyre megy. Takarékpénztári könyv készpénz. De hát én nem azon szempontból emlitettem föl a statútum ellenességet, mivel s-egylet vagy t.-pénztárban volt elhelyezve a pénz, hanem azért, hogy statútumunk sze­rint ott csak ideíglen, csak addig kezelendők pénzeink, amíg teljes biztosíték mellett a szokásos magasabb kamatrab el nem helyezhetők. így van ez a kerületen is. Nekem mindegy volt, F.-nak vagy bárkinek adassék ki, fönebb kimutattam, a vizsgálat meg igazolni fogja, hogy semmi magán érdekem nem érintkezett a kölcsön­­ügygyel; az én óhajtásom csak az volt, hogy a lehet» kamatra (8,,|0-tóií) adassék ki, hogy a missio ügy érdeke mielőbb eléressék általa. S én az általam 6000 írtra becsült ingatlanra I-s« 1977/877. ikt. számmal Körmendy Sándornak 1650 forintja Fucks* József örökségi jutalékára bekebelezve. G. 139 rdsz, alatt a 2042|894. ikt. számmal a C. 46, 48 és öt», rdn. alatti zálogjogok töröltettek. 20/5. 1895.

Next

/
Thumbnails
Contents