Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-28 / 17. szám

267 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 268-Tudósítás az egyh. kér. közgyűlésről. Az április 24-ikén kezdődött kér. gyűlésen tárgyalt fontosabb ügyekről adjuk a következőket. Dr. Darányi Ignácz főisk. gondnok jelentést tesz az ó-kollégium eladásának ügyéről, a felhalmozódott régi épületanyagok miként való értékesítéséről s az új gyruu. épület felszereléséről. Az ó kollégium eladása ügyében a kér. gyűlés magáévá teszi az gazd. tanács javaslatát,hogy t. i. a megajánlott 18 ezer írtért az épületet nem adja el, hanem bérlakásokká alakíttatja át; állami képezde felállítása esetén pedig ott lesz a kerületünk ől segélye­zett növendékek internátusa. A Fehér-ló épületanyaga zárt ajánlatokkal összekötött nyilvános árverés utján eladatik 2200 frt kikiáltási ár mellett. Az új gimnáziumi épület fel­szerelésére nézve Tliék E. ajánlata fogadtatott el, mely némely felesleges vagy már meglevő bútorok mellőzésével a 10 ezer forintot kevéssel haladja túl, a remélhető 5— 10°|o-nyi árleengedés mellett pedig ezen összegén innen fog maradni. A főgymn. igazgató választása azon elvi kijelentés mellett, hogy a tanári kar kijelelése nem köti a kövüle­tet, megejtetvén, 18 szavazatot kapott a tanári kartól első helyen kijelölt Kis Ernő, 12-őt a második helyen kijelölt Sebestyén Dávid, 4-et dr. Kapossy Lucián, 1-et dr. Antal Géza. így tehát a következő 6 évre főgymn. igazgató lett Kis Ernő. A gymn. tanárok fizetési osztályba sorozásánál je­lenleg az anciennitás elve fogadtatott el ; ezután pedig a magasabb fizetési osztály betöltése hármas kijelölés alapján történik. Az előbb említett alapon első fizetési ■osztályba soroztattak P. Szabó Károly. Farkas Dezső, dr. Kapossy Lucián és Kis Ernő igazgató, a másodikba Sebestyén Dávid, dr. Antal Géza és Borsos István, a har­madikba Barcsi József és dr. Szakai Károly. A betöltendő négy tanári állomásra az ig. tanácstól javasolt módon hir­­dettetik pályázat. A theologiai tanárok fizetés-emelésére vonatkozó ja­vaslatot a kér. gyűlés is elfogadja s f. évi szept 1 jétől kezdve életbe lépteti. A tanítóképző intézet visszaállítása érdekében Vö­rös Ede tartott hosszabb beszédet; az ügy egyébként a délutáni gyűlésen is előkerült s az ment határozatba, hogy amennyiben az állam Pápán tanítóképző intézetet állítana fel, az egyházkerület az ó kollégiumban rendez­zen be intern átusi ez élokra helyiségeket. Az egyházkerületi számvevőség által készített sza­bályrendeletek, melyeket a gazdasági tanács felülbírálása után egy e czélra kinevezett bizottság újra átdolgozott, miután Molnár Béla az idő rövidsége miatt nem referálhatta őket, kiadattak Németh István és Dr. Horváth Józsefnek, hogy a következő napi gyűlésre készítsék el referádáju­­jukat. A Balassa-hagyatékról szóló jelentés tudomásul vé­tetett s további intézkedés tételével a gazdasági tanács bízatott meg. Szódó kölcsönkér vényét végleges döntés végett az az egyházkerület a gazdasági tanácshoz tette le; azon kérelmét pedig, hogy 126 frt tartozása elengedtessék, tel­jesítette. A Tarczy örökösök nyomda-tartozásuk elengedése iránt benyújtott kérvényükkel elutasíttattak. Dózsa József tatai lelkész 200 frtos alapítványának 2-ik 100 írtos részletét püspök úrnak megküldötte. Ger­gely Károly nyugalmazott táblai biró pedig a felsőbb leányiskolára tett 100 frtos alapítványt. Mindkét adomány­ról átadatott a takarékpénztári könyv a gyűlés színe előtt a kerületi és főiskolai pénztárnoknak s egyúttal a köz­gyűlés a kegyes jóltevők iránt jkönyvében fejezte ki há­lás köszönetét. A bodmérí telekkönyv-betétszerkesztési ügy tárgya­lása alkalmat adott arra, hogy kerületünknek az ügyész­ségre vonatkozólag múlt évben hozott határozatai bizo­nyos félreértés vagy helyesebben félre magyarázni aka­rás ellen azon köztiszteletben és szeretetben álló köz­gyűlési tag által juttattassanak érvényre, aki azoknak indítványozója volt. A gyűlés második napján a hitelesítések után azok a bizonyos szabályrendelet-tervezetek vétettek tárgyalás alá. A bevezetésnél előadó tisztéből kifolyólag fölemlítette s a gazd. tanács azon elvi álláspontját, hogy a napi dijak s egyéb efféle költségek teljesen töröltessenek, mi ha el­­fogadtatik, akkor nagyon természetes, hogy e tárgyban semmiféle szabályrendeletre szükség nincs. Ezt az alkal­mat használták fel azok, kik talán részvétből az elha­lasztásra vonatkozó ezélzatos, mert szinte elégtétel szám­­‘ban is vehető elhalasztási indítvány támogatása tekinte­téből a kérdéssel összefüggésben nem is álló hosszadalmas fejtegetéseik által odáig vitték, hogy már-már aggódni lehetett a szabályrendelet-tervezetek sorsa miatt, mig végre szóhoz juthatott az előadó, kinek pár felvilágosító szava tisztázta a helyzetet. A gazdasági tanács már em­lített véleményének elvetése után pár jelentéktelen mó­­dosíttással elfogadtatott a kerületi bizottság által össze­állított munkálat, azon világos kijelentéssel azonban, hogy az életbe léptetésre nézve akkor dönt a kerület, a mikor a netán származó újabb kiadások fedezésére nézve a számvevőség vonatkozó munkálatából meggyőződést sze­rezhet a felől, hogy e czimen az egyházakat újabb teher­rel megróni nem kell, vagy a fedezeti alap meg van. A pénzalapokról és előlegekről szóló tervezetek, minthogy ezekkel sérnmi teher nem jár, elfogadtattak s határozati erőre emeltettek. A kér. bizottság munkálatá­ban is kifejezett azon javaslat határozati erőre emelésé­vel, hogy a lelkészgyámoldai alap kérdésének elbírálásá­hoz szükséges az egyh. megyék véleményes jelentése. Mi­nélfogva ismételten felhívattak az egyh. megyék vélemé­nyes jelentéseiknek julíus hó 15 ig leendő beterjesztésére. A szabályrendelet-tervezetek tárgyalása alatt kimerült figyelem, no meg a nagyon is előre haladott idő — oly sötét kezdett lenni, hogy azt hittük, lámpát kell gyúj­tani — lehetetlenné tette a missio-ügynek oly irányban is tárgyalását, mely a mi konventi viszonyainkra érdekes, de bizony épen nem örvendetes világot vet. — Megelé­

Next

/
Thumbnails
Contents