Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-04-07 / 14. szám
219 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 220 Válasz Hémeth Zs. b.-somogyi e. megyei pénztárnok ur „igazságáénak helyre igazítása tárgyában. 1- ször is alólirott e becses lapok 11. számában azt nem irtain, & mint Németh Zs. ur e lapok 12. számában nyinyilatkozatomat idézi, hogy a b -somogyi egyházmegyében w8 év óta semmiféle pénztári számadás számvevőség által nem lett fölül vizsgálva és az egyházmegye elé terjesztve,“ hanem azt írtam, hogy „az egyházmegyei elnökség által nem lett semmiféle 'pénztár 8 év óta vizsgáfvau s ezen állításomat fönn is tartom. 2- szor. Azt irtani én, hogy „5 év óta semmiféle pénztári számadás, számvevőség által nem lett fölül viz-gálva s az egyházmegye elé terjesztve.“ Serre azt válaszolja N. Zs. ur, hogy „az egyházmegyei pénztár számadásai évről-évre az egyházmegyéi gyűlés elé lettek terjesztve és számvevőileg megvizsgálva, állitván hogy „bizonyságot tesznek arról a nyomtatásban megjelent egyházmegyei jegyzőkönyvek.“ Vajha idézte volna is N. ura bizonyságot tevő jegyzőkönyvi pontokat; Nos hát én bizonyságot szerzendő, hogy uem tévedett-e emlékezetem, az 1889-94-ki, tehát 6 évi jegyzőkönyveket betekintettem s ime, most már azok nyomán is állíthatom, hogy a) a csurgói főgymn. pénztári számadásaiból az 1889— 90-ki az utolsó, a mely számvevőileg megvizsgálva, illetve az egyházmegye elé terjesztve lett. Ez éppen 5 év. b) a lelkés/i gyámoldai számadásokból meg az 1888— 89-kí az utolsó megvizsgált és beterjesztett számadás. Ez meg éppen 6 évc) tanítói gyámoldai számadásból az 1890—91-ki az utolsó, tehát 4 évi nincs meg vizsgálva. d) az egyházmegyei pénztári számadásokból az 1892- diki jegyzőkönyv 63. pontja alatt van ugyan egy számadás és számvizsgálat előterjesztve; de nincs jelezve, hogy melyik évről. S miután az 1889, a 90 és 91-ki jegyzőkönyvben semmi nyoma egyházmegyei számadásoknak, valószínű, hogy inkább előbbi, miut utóbbi. Az 1894-íki jegyzőkönyv 46. pontja alatt azonban csakugyan elő vau terjesztve az 1893-iki egyházmegyei pénztári számadás, amiből némi „sötét világosság“ árad is az egyházmegyei pénztár helyzetére, az t. i. hogy 3741 írt 25 kr a pénztári hátralék, és hogy vannak egyházak, melyek 100—200—300—340 írttal maradtak hátralékban, és hogy az 5000 frt. körül levő pénztári törzs vagyon 2 év alatt megfogyott 1100 írttal, vagyis a törzsvagyonnak 207oval; a mi azt mutatja, hogy 10 év alatt „fond perdü“ lesz az egyházmegyei pénztár egész törzs vagyona. És ha igaz volna az, amit N. Zs. ur állít, t. i. hogy az egyházmegyei pénztár számadásai évről évre az egyházmegyei közgyűlés elé lettek terjesztve : miért van NZs. ur 1892 —93-ik évi egyházmegyei számadása Mozsonyi S. egyházmegyei számvevőnek megvizsgálásra kiadva? . . . Látni való tehát, hogy nekem két legfőbb pénztárunkra nézve teljes igazam vau; a C) a-ra nézve is 3/5 részben; N. Zs. ur ellenében is %. részben, tehát nagyban és egészben igazam van, mig N. Zs. urnák az egyházmegyei pénztári számadásokra nézve sincs igaza; a többire pedig még kevésbé. Megengedem, hogy N. Zs. ur számadásait mind beterjesztette, s ebből azt is következtethette, hogy meg is lettek azok vizsgálva, be is lettek az egyházmegyére terjesztve, közzé is lettek téve a jegyzőkönyvben; de ha valamely állítást meg akar czáfolni, szerezzen előbb teljes és biztos meggyőződést és úgy beszéljen „az igazság érdekében.“ Olvasta volna el csak az 1894-ki jegyzőkönyv 34. pontját, melyben még az egyházmegyének is 'szemet szúr hogy „évek óta nincsenek, kivált a főgymn. és lelkészt gyám. számadásai beterjesztve“ és ne.ez ellen, ami végre is nem N. Zs. ur hibája, hanem arra adott volna czáfolatot, hogy a „költségvetés nélkül s a csak esperes és pénztárnok discretiója szerint kezelt egyházmegyei pénztár törzsvagyona nem párolog-e el a kimutatott rendszertelen rendszer mellett ? Kőrmendy S. Apróságok külföldről. Wellhausen, egy hires német theologus, a múlt évben megjelent „Israelitischen und jüdischen Geschichte“ ez. müvében Krisztus személyével is foglalkozik és pedig nem valami ortliodoksz álláspontból. A többek közt azt mondja róla: Jézus előszeretete a bűnösök iránt néha igen túlságosnak látszik. Erre a különben uem túlságosan szellemes Alig. Ev. Luth. Kr. azt a nagyon találó megjegyzést teszi, hogy majd akkor is ragaszkodik-é Wellhausen ehhez a nézetéhez, ha majd a Krisztus itélőszéke elé kell állania? Az iszákosság ellen ugyancsak hatályosan lép fel Norvégiában az államhatalom. Már 1871. óta szigorú törvény van a pálinka féle italok elárusitása tárgyában. E törvény szerint mindegyik községben csak bizonyos korlátozott számú kimérő hely engedélyezhető s az engedélyt minden évben meg kell újítani. E szigorú törvény folytán az ^utóbbi években általában csak 6600 emberre jutott egy pálinkamérés, holott Poroszországban 203, Belgiumban pedig már 36 lakosra esik egy. Most még szigorúbb korlátozás alá vetették a pálinka-árulást. A múlt év végén oly törvényt hoztak, mely az egész ország területén megtiltja magán személyeknek a pálinkának kicsiben való elárásitását s ezt a jogot egy társulatra ruházza át, melynek tiszta jövedelme jótékony czélokra fordittatik. Azonkívül minden városnak megadja a jogot, hogy saját területén még ettől az engedélyezett tátsulattól is megvonhatja a pálinka-eladás jogát, ha a 25 éven felüli lakosság többsége, — férfiak és nők egyformán, — e mellett nyilatkozik. E szigorú szabályzat első életbeléptetésének dicsősége a svéd Gothenburg városé s ezért gothenburgi rendszernek is nevezik. Még a legsötétebb Spanyolországban is feltünedezik már a Protestantismus nehány gyenge csirája. Madridban..
