Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-18 / 7. szám

107

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

108

nyerjen. — Idvességiink fejedelme! ha senki nem volt akkor e világon, ki meleg helyre befogadott volna, ki hajlékát megnyitotta volna előtted: óh mi sziveink! nyíljatok meg ti és fogadjátok be azt, ki szeretettől hagyta el égi hazáját és vette föl a földi szenvedéseket“.

Nem kevésbbé szép példa: „Szomorú s/ivvel borulunk le kereszted alatt Istennek szentje, Úr Jézus Krisztus! A te szenvedésed kínnal emészti sziveinket! Minden «óhajod egy ránk hulló kődarab, — minden csepp véred egy éles tövis, mely fájdalommal sebzi lelkünket, . . Óh ártatlanság báránya! Neked kell szenvedned a mi bűneinkért! Mi voltunk a büntetésre méltók és te bűnhődtél helyettünk. A Golgota keresztfájára léptél, hogy minket kiszabadíts az örök kárhozatból. Hol van ilyen nagy áldozat? ilyen nagy szeretet? A ki mindennel bírtál, érettünk szegénynyé lettél! A ki öröktől fogva voltál! érettünk halálra mentél! A ki Ítélni fogsz elevenek és holtak fölött: magadat halandó bírák Ítélete alá vetetted!“ (151. 1.)

(Folyt, köv.)

Osváld Kálmán.

fál«á,

ff Szabó ímre I

halálára. ||

Hogy az angyal ott fenn neved bejegyezte,

Elborult az arcza, elborult a lelke.

Sötét bánatában szemeit kisírta S az élet könyvébe felőled ezt irta:

„Mint Hóreb tetőjén Mózes csipkebokra:

Hevülni fog kebled lángolva, lobogva;

De mig lángolása égre törni késztet,

Égő gyertyaszálként önmagad emészted.

Messze bújdosásra ösztönöz a lelked,

Béke Ararátját hogy egykor fölleljed S élet országútját bár küzdve bejárod,

Béke Ararátját föl mégse találod.

Ha Nébó tetőjét majdan el is éred,

Ott se mosolyog rád esdett pályabéred S hol virulni látszik üdv ezer virága,

Hideg sír ürege ott fogad magába“.

Az arácsi reformált egyház múltja.

(Vége.)

1811-ben a kövesdí, csopaki és paloznaki ekklézsiák minekutánna templomot építettek, és maguknak rendes prédikátort vittek, az arácsi gyülekezettől elváltak.

Az arácsi reformáta ekklésíában prédikátori hivatalt viselt személyeknek neveik:

Az első exercitium alkalmatosságával szolgáltak ezek:

1. Circa annum 1700 Kádártai János füredi prédikátor szolgált Arácsra, mint filialis ekklézsiába, nem tudatik hány esztendeig.

2. Tokai Péter, aki volt legelső prédikátor, szolgált 2 esztendeig.

3. Egrédi Pál három Ízben 10 észt.

4. Gyomoréi Tamás két észt.

5. Körmendi János két észt.

6. Szentpéteri János két észt.

7. Komáromi István két Ízben 9 észt.

8. Pápai János két észt.

9. Lepsényi Péter öt észt.

10. Borsodi János 3 észt.

11. Enyéngi István 4 észt.

12. Alnfási Mihály 7 észt.

13. Vásoni Kovács Gergely 8 észt.

14. Ladányi Miklós 2 észt; ennek idejében tolláltatott az exercitium *)•

Ismét helyre ál Iván az exercitium lett első prédikátor

1784.ben Kábái János, aki hozatott Kőröshegyről, eltöltvén dicséretesen 5 esztendőt 2).

1789-ben hozatott Galamb József Antalfáról, szolgált 12 észt. Született Gerjenben. Tolnavárm. 1751-ben. Tanult Dunaszentgyörgyön, Sárkereszturon, Nagy-Kőrösön, Debreczenben. Helvétziában két esztendőt töltött. Rendes prédikátor volt Felső-Nyéken 6 esztendeig, Antalfán 5, Arácson 12, vacantiában 2, Sz,-K.-Szabadján 1, Lepsényben 1 észt. 1805. '"onoszlóra, 1807. Zánkára rendeltetett.

1801-ben Visolyi Lázárt rendelte a traktus Arácsra, aki Mezőszeutgyörgyön született 1772 ben; tanult Fokszabadin, Kajáron és 1790-től fogva Sárospatakon, hol 1797-ben az universalis históriában és deák litteraturaban praeses vala; 1798-ban átányi rektorrá lett; 1801-ben Arácsra, 1804-ben B.-Henyébe rendeltetett. 1814—1822. csőri, 1822 — 1833. sólyi lelkész.

Karancsi Gábor arácsi lelkész volt 1804—1807. Előbb 1790—1804. monoszlói lelkész.

Ez volt a te sorsod, ez lett a te véged,

Földön nyugovásod, hogy ne legyen néked S éjnek éjszakája boruljon elmédre, ügy bolyongj itt alant se halva, se élve.

Kinek e világon nemes volt küzdelme Bár kiadta lelkét, jutalmat ne nyerne?

S kinek itt csak tövis jutott homlokára,

Élet koronája égbe’ rá ne várna? . .

Osváld Kálmán.

') Ezen főijegyzésben egy lényeges hiba van, melyet a figyelmes olvasó könnyen észre vehet. Az mondatik benne,hogy Kádártai János 1700 körül szolgált Arácsra, s az utinna következett prédikátorok hívataloskodásának ideje még is 06 esztendőt tesz k\ melyet ha vallás gyakorlatuk megszűnési évéből — 1754. — levonunk 1688-ig mehetnénk vissza az arácsi lelkészek névsorában. Úgy de Kádártai János 1680-ben ment B.-Füredre, és így vagy soha sem szolgált Arácsra, vagy a mi valószinűbb, a szolgálati esztendők tévesen van nak feljegyezve. Az elsőnek jegyzett Tokai Péter még 170S-ban arácsi lelkész volt, s mint ilyen vett részt az 1708. évi pápai rész zsinaton.

*) Idáig követtem Dömölky Imre feljegyzését. A következő adatok az egyházmegye levéltárából vannak merítve.