Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-11-11 / 45. szám
719 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 720 napirendre, melyeknek megvalósítása okvetlen szükséges ahhoz, hogy sok tekintetben nagyon romlott társadalmunk a javulás útjára juthasson s azon ideál felé közeledhessék, melyet a mi Megváltónk tűzött ki elénk. — A mathematikai és pliysikai társulat a múlt tanév végén elhatározta, hogy minden tanév kezdetén az előző tanévben hazai középiskoláinkban érettségit tett tanulókat mathematika-phisikai versenyre szólitja fel s a verseny győzteseit 100, illetve 50 arany-korona díjjal jutalmazza. A társulat azzal a czélzattal hozta e fontos határozatát, hogy ezzel a mathematika és physika középiskolai tanítását élénkíteni fogja s a fiatal tehetségek felismerésére kedvező alkalmat nyújt. A tanár és iskola iránt való elismerésből pedig a győztes tanulók tanárát s az intézetet hivatalosan értesítik. Ebben a tanévben a verseny szept. 8 án volt 67 jelentkező köaött. Három tétel volt kitűzve megfejtésre s két tanuló — mind-kettő gymnázista — oldotta meg mind a hármat kifogástalanul. Az első dijat nyerte Seidner Mihály losonczi, a másodikat Papp Kálmán sárospataki gymnázista (tanára: Eilend József). Öröm és kitüntetés ez sárospataki főiskolánkra. Eötvös Loránd báró személyesen adta át a társulat gyűlésén az ifjaknak a dijakat s különösen felkérte őket, hogy írják meg tanáraiknak a mai eseményt s fejezzék ki nekik az ő köszönetét is buzgó tanításaikért. — Az Athenaeum Képes Irodalom történetéből. melyet legjelesebb irodalomtörténet-iróink közreműködésével Beöthy Zsolt szerkeszt, megjelent a 25-ik füzet, három ivén, az előbbiekhez hasonló gazdag tartalommal és szép illusztráeziókkal. Ebben Ballagi Géza befejezi a múlt századi „Felvilágosodás irodalmárról kezdett czikkét: a következő czikkben Badics Ferencz, a vállalat segédszerkesztője, századvégi „Tudományos irodalmunkat“ ismerteti, részletesebben a magyar nyelvű történetírás, s a magyar irodalomtörténet kiválóbb, alapvető munkásairól (Szekér Joákim, Budai-testvérek, Horányi, Wallaszky, Pápay Sámuel stb.) szólván. E korszak befejezéséül Bayer József „A nemzeti játékszín“ küzdelmeit beszéli el 1837-ig, a midőn a nemzeti színházban állandó fedél alá juthatott. — A jelen század második tizedében Széchenyi és Kisfaludy felléptével nyíló új korszakhoz Beöthy Zsolt irt magvas bevezetést: „Széchenyi kora“ czím alatt, melyben a politikai s irodalmi viszonyok kölcsönhatásáról s különösen Széchenyi befolyásáról szól. Ez után Szász Károly értekezik az akadémiai eszme fejlődéséről, majd Akadémiánk keletkezése, megállapítása s első és későbbi szervezetéről. A füzet utolsó czikkében „Gr. Széchenyi István mint iró“ czim alatt Zichy Antal, Széchenyi munkáinak kiadója, kezdi meg tanulmányát, ezúttal a nagy reformátornak még csak ifjúságáról szólván. — A tartalmat ezúttal is gazdag képgyűjtemény teszi érdekesebbé. Külön mellékletül van: Bersenyi Dániel levele Festetich György grófhoz és az 1859-iki Kazinczy-ünnep; a szövegben pedig: Budai Ezsaiás, Horányi Elek, Wallaszky Pál, Pápay Sámuel, Kantomé, Déryné (hírneves színésznők), Felsőbüki Nagy Pál, b. Wesselényi Miklós, gr. Teleki József, Széchenyi Ferencz és István grófok arczképei; a régi Dumaparti Rondella, a kolozsvári és pesti nemzeti színház,, az akadémia palotájának rajzai, Kisfaludy Károly Aurórájának czimképei s egyébb kisebb képek vannak. -- A ! nagyfontosságu vállalat már befejezéséhez közelit, azért I ezúttal is felhívjuk rá a miveit közönség figyelmét. A nagy mű mintegy 32 füzetben lesz befejezve s a hátralevő füzetek kétheti időközben jelennek meg; füzetenkint 40 krért bármely hazai könyvkereskedésben megrendelhetők. — Gyászhirek. Egyházul életünknek egyik munkád és fáradthatlan buzgalmu tagját ragadta el a halál Pap Sándor veszprémi egyházmegyei esperes személyében, kinek haláláról családja a következő gyászjelentést adta ki: Özvegy Pap Kovács Sándorné szül. Sipos Johanna,. Pap Kovács Dezső nejével Nyíró Lídiával, Aranka,, Ödön, Árpád, Matild, Emil és Irma gyermekeikkel, Pap Kovács Sándor nejével Windisch Máriával. Sándor és Jenő gyermekeikkel, Pap Kovács Johanna és Szeréna megszomorodott s a nagy fájdalom súlyos csapása alatt vérző szivvel, de Isten akaratán megnyugvó keresztyén lélekkel tudatják a felejthetetlen jó férjnek, a szerető gondos atyának, illetőleg nagyatyának nagytiszteletü Pap Kovács Sándor urnák a veszprémi ev íef. egyházmegyét bölcsen kormányzott esperesnek. Az iszka-szt.-györgyi ev. ref. egyház apostoli buzgalmu lelkészének élete 68-ik, boldog házassága 20-ik, lelkészsége 45-ik és esperessége 3 ik évében 1894-ik évi november hó 3-dik napján d. e. 11 órakor bekövetkezett halálát. Por-részei november hó 5-én d. u. 2 órakor az ev. ref. keresztyén egyház szertartása szerint az iszka-szent-györgyi sirkertben helyeztetnek végső nyugvó helyre. Közjóra szentelte, közügyekért fáradozva áldozta fel közhasznú életét, Istennek és a jóknak áldása lengjen nyugvó porai felett, dicső lelkét ékesíti már az üdvösség koronája! —- Mély sajnálattal értesültünk ama súlyos csapásról is, mely Eácz Gyulát,, egyházi közéletünknek ezen oly tevékeny és buzgó világi munkását, nejének korai elvesztésével érte. Haláláról a fájdalomtól lesulytott család a következő gyászjelentést adta ki: Szoboszlai Rácz Gyula ügyvéd maga és kisk„ gyermekei: Gyula, Jolán és Jenő nevében mély fájdalommal jelenti kedves jó feleségének, az imádott édes anyának Szoboszlai Rácz Gyaláué szül. Szűcs Adél úrnőnek élete 39-ik, boldog házasságuk 20-ik évében, hosszas szenvedés után 1894. évi november 6-án este 9 órakor történt elhunyták A megboldogult földi maradványai az ev. reform, egyház szertartásai szerint folyó évi november 9 ón d. e. 10 órakor fognak az enyingi ref. egyház temetőjében örök nyugalomra elhelyeztetni. A jó Isten nyújtson vigasztaló balzsamot a mélyen sulytott családtagoknak, rokonok nak! Laptulajdonos és felelős szerkesztő : NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán. 1894. az ev. ref. főtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.
