Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-21 / 42. szám

665

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

665

tanuló vagyis az egésznek

6. Maros-Vásárhelyen 199 77*4%

7. Kolozsváron 248 75-6°/,,

8. Nagy-Enyeden 235 75*1%

9. Hajdú-Böszörményen 69 73*4%

10. Kecskeméten 162 71*6%

11. Szatmáron 177 f.9'9°/„

12. Nagy-Körösön 194 69.2%

13. Zilahon 139 65*8%

14. Karczagon 88 65*6%

15. Mezőtúron 153 65*3%

16. Pápán 160 52*4%

17. Kisújszálláson 82 52*2°l0

18. Kun szén tmíklóson 43 49*4"/,,

19. Gyönkön 38 46*3%

20. Békésen 53 45*3%

21. Budapesten 235 44*7%

22. Hódmező-Vásárhelyen 130 43*0%

23. Halason 113 41*6%

24. Miskolczon 140 37*5%

25. Csurgón 104 37*2%

26. Mármaros-Szigeten 95 33*4%

27. Szászvároson 57 30*6%

28. Bimaszombaton 89 28*3%

E sorozaton végig tekintve rögtön szemünkbe tűnhetik, hogy a nem nagy ref. népességű erdélyi városok iskolái, az egy Szászvárost kivéve, mind a sorozat elejére kerültek, az igen nagy ref. népességű alföldi városok pedig nagyrészt hátul vannak. Élénken illusztrálja ez az erdélyi ref. vallása nép jó részének kulturális fölényét az alföldi tömegek fölött, kiknek többsége jó módban, de magasabb törekvések nélkül éli világát. Fiait, báv tehetné, nem tanitatja, nagy kárára ref. egyházunknak. A rendes és kívánatos állapot, legalább egyháztársadalmi szempontból az volna, ha alföldi népes városaink középiskolái mind oly tömve volnának kálvinista tanulókkal, mint a debreczeni gymnázium. S szükséges is, hogy minden hivatott és befolyásos tényezők erre törekedjenek lelkesítéssel, felvilágosítással és rábeszéléssel. (Folyt, köv.)

Boksos István.

TÁRC2A.

Szemelvények Kocsi Csergő Bálint művéből* **)).

X. Könyv.

A nagyhírű Turret in Fér mez genfi lelkész és theol. tanár beszéde, melyet négy gályarabságból kiszabadult maggar lelkész *) jelenlétében tartott 1076. jul. 10-én a genfi székes-egyházban.

Alapige I. Péter. 5. 8.

„A ti ellenségnek az ördög, mint ordító oroszlán széllyel jár, keresvén kit elnyeljen“.

Az ördög nemcsak kígyói ravaszsággal ejt tőrbe

*) Kéziratban a M. N. M. könyvtárában.

**) Báthorkeszi István veszprémi ref., Köpeezi Balázs szkárosi ref., Szomódi János szendi ref., és Lfporinus Miklós luth. lelkészek.

bennünket, — amiért a szent Írás gyakran kigyó alakban szerepelteti, s „ama régi kigyó“-nak nevezi — hanem sokszor, mint kegyetlen, vérengző oroszlán tör a mi megrontásunkra.

A „Jelenések könyve“ 5. 5. Krisztust is az oroszlán jelképe alatt szerepelteti, nevezvén őt „a Juda nemzetségéből való oroszlánynak. Megjegyzendő azonban, hogy a szent irás gyakran ugyanazon elnevezést, ugyanazon jelképet, egyszer jó, másszor rósz értelemben használja. PL a kígyót Máté A. 16 jó, 2.Korinth. XI. 3. pedig rósz értelemben veszi. Péld. 28. 1. az oroszlánt az igazakhoz, kegyesekhez; Zsolt. VII. 3., XVII. 12, XXII. 14. 22., a gonoszokhoz; Péld. 28: 15, Jerémiás 49: 19. pedig a zsarnokokhoz hasonlítja. így érthető, hogy a szent irás majd Krisztust, majd az ördögöt nevezi oroszlánnak; de felette különböző értelemben.

Krisztust bátorsága miatt.

Az ördögöt kegyetlensége miatt. Krisztus oroszlán, amennyiben győzedelmeskedik; az ördög oroszlán, a menynyiben veszedelmet hoz. Krisztus az anyaszentegyház üdvére, az ördög aunak romlására.

így fogva fel a dolgot, hasonló az ördög az oroszlánhoz :

1. Merészségénél fogva: mert valamint az oroszlán mindeQ állat között a legbátrabb, legvakmerőbb: úgy az ördög — erejét tekintve, — rendkívül erős. bátorságát tekintve: mindenre kész, semmitől vissza nem riad.

2. Kegyetlenségénél fogva: mert vérszomjas, álnok és gyilkos.

3. Éberségénél fogva: Az oroszlán nyílt szemekkel alszik, legmélyebb álmában is figyelni látszik. Ezért azt moudják, hogy nem alszik soha, mert szemei nagyok, szemhéjai pedig oly keskenyek, hogy szemeit egészen befogni nem képesek. Az ördög is ilyen éber; soha sem alszik, csakhogy árthasson az embereknek.

4. Boszuálló természeténél fogva: Az oroszlán, ha bántják, rendkívül feldühödik; ép igy az ördög is.

De ily nagy hasonlatosság mellett is nagy a különbség köztük:

a) Az oroszlán látható; de az ördög láthatatlan, s annyival inkább veszedelmes.

b) Az oroszlán gyors; az ördög még gyorsabb.

cl Az oroszlán bátor: de az ördög hatalmasabb.

d) Az oroszlán a testet; de az ördög a lelket tépi szét.

e) Az oroszlán csak időnként veszedelmes; mert uéha eltelik; de az ördög sohasem szünetel, folytonosan romlásunkra tör.

Ezért a szent irás nem is egyszerűen oroszlánnak, hanem zsákmány után ordító, szüntelenül ránk leselkedő oroszlánnak nevezi.

Helyesen mondja ordító oroszlánnak.

1. Egyrészt azért, mert miként az éhes oroszlán ordítva rohan kiszemelt áldozatára: ép úgy az ördög is dühöngve üldözi az emberi lelkeket.

2. Másrészt azért, mert miként az oroszlán ordítására félelemtől megdermedve állanak meg az állatok,