Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-16 / 37. szám

589

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

590

Ha a múlt évi pénztári végeredmény nem mutat is fel sok ezerekre menő maradváuyt, de mégis mindnyájunkra megnyugtatóig liatott az arról való meggyőződés, hogy pénzügyi viszonyaink évről-évre kedvezőbbé alakulnak. Hát ha még a főgymnasiumi államisegélyt is sikerül megnyernünk! Pedig talán majd sikerül. Legalább ránk, mezőföldiekre a főiskolai igazgató tanács ez ügyre vonatkozó jegyzőkönyvi pontjának felolvasása ezt a benyomást tette. Sőt úgy láttam, hogy még a „kedves ür“ is egy véleményen vm ez alkalommal velem. Nem is tett közülünk senki is megjegyzést, pedig az első találkozáskor ugyancsak erősen fogadkoztunk, hogy könynyü szerrel egyetlen egy fontosabb ügyet sem engedünk keresztül siklani. Igen ám kérem ! Csakhogy mikor az az igazgató tanács oly remekül végzi most a maga dolgát', hogy intézkedéseiben sehol sem tudjuk fölfedezni a gyenge oldalt, melynek üstökébe bele kapaszkodhatnánk. Azután meg mikor úgy -emlegetik azt a 15200 irtot, mint már egészen bizonyosat, ugyan kinek volna akkor lelke mondani mást, mint, „helyes“, elfogadjuk! Mert hát igaz ugyan, hogy mikor halljuk, hogy főiskolánkban a tanár fizetések most már végre valahára a kor követelményeinek megfelelően rendeztetui fognak, rendszerint felsóhajtunk, hogy hát a mi, múlt században megfundalt konvencziónkat ki fogja a feljavítás czéljából figyelmére méltatni valaha; hanem azért mi tagadás benne, még is bizonyos jól eső kedves érzés, öröm, büszkeség fog el mindnyájunkat, mikor ami kedves Alma materünk jövő emelkedéséről nyílik alkalom tudomást szerezhetnünk. Es ki tudja, nem működik-e közre az Öröm létrejöttében az emberi önzés is? Ha elgondolom, hogy a most sok nehézséggel küzdő ecclesiám is kaphat valamit a jelentés szerint abból a 3500 írtból, mely az államsegély megnyerése esetén, mint Ígérik, egészen rendeltetése czéljaira fog fordittatni, bizony csak azt kell mondanom az igazgató tanácsi előterjesztésre, hogy Jmhjesu\ Bárcsak 4 évvel ez előtt azt mondotta volna a sz.fehérvári gyűlés, most volna praeparendiánk s nem kellene lesve lesnünk,- hogy mit is jelenthet erről a buzgó -elnökség.

Az államsegélyiigygyel szorosan összetartozik a főgymnasiumi építkezés, melyről azt már tudtuk, hogy rengeteg pénzbe kerül, de hogy még vitás része is vau, azt csak az igazgató tanács jelentéséből hallottuk, s ez a torna csarnok elhelyezésének kérdése. Reméltük, hogy a mi kedves pápai barátaink ma egy kis parázsvitát rögtönöznek úgy hevenyében. Hála a nagyérdemű elnökség bölcs és tapintatos eljárásának, a költségszaporodás előtérbe állított réme mindenkinek torkán akasztotta a szót.

(Folyt, köv.)

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

— Tisza Kálmán fogondnok úr f. hó 9-ikén este érkezett Pápára a kerületi gyűlésre s 13-ikán reggel utazott el. Ez idő alatt fáradhatlanul elnökölt a délelőtt és .délután tartott üléseken.

— Alapkőletétel ünnepélye. Az új gimnázium alapkőletételi ünnepélye f. hó 10-ikéu d. e. 10 órakor Tisza Kálmán főgondnok, a kér. gyűlés összes tagjai, a városi hatóság, a tauári kar, tanuló ifjúság és igen nagy érdeklődő közönség jelenlétében folyt le. A kántus a „Menybéli felsége^ Isten“ kezdetű énekkel kezdte meg az ünnepélyt, melynek elhangzása után Pap Gfábor püspök ur tartotta meg a lapunk első helyén közlőit szép beszédet. A beszéd végezte után helyezték el az alapkőben a Kis E. h. igazgatótól megirt vázlatos történetét főiskolánknak, melynek közlését szintén megkezdettük. Az ünnepély a Hymnus eléueklésével záródott.

— A protestáns áldozatkészség és buzgóság szép jeléről értesültünk, — habár kissé elkésve is, — Komáromból. a mit örömmel sietünk köztudomásra hozui. Ugyanis komáromi egyházunk julius hóban tartott egyik presbiteri közgyűlésén nmeit. Beöthy Zsigmond v. b. t. t. úr kijelentette, hogy ezután évenként 5 irtot ad egy a pápai főiskolában tauuló komáromi szegénysorsu ifjú szorgalom dijául. Hasonló nagyságú összeg évenkénti adományozását vállalták el mélt. és főtiszt. Pap Gábor püspök úr és t->k. Konkoly Thege Béla egyházközségi főgondnok úr. E nemes áldozatkészségért főiskolánk nevébeu e helyen is legnagyobb köszönetünket fejezzük ki.

— A lelkész választás Berliidán folyó hő 10 ikén

történt meg. Öl pályázó közül a gyülekezet Medgyaszay Vincze keuessei segédlelkészt választotta lelkészévé nagy lelkesedéssel, és pedig egyhangúlag, miután az ellenpárt, látván kisebbségét, a szavazástól visszalépett. Az ifjú lelkész munkájára a Mindenható áldását kívánjuk.

— A taápi ev. ref. egyház torony fölavatása,

szept. 2. — A taápi ev, ref. egyház temploma, tornya, leikész és tanítói lak J.8 j|. év aug. 28-ikán a ref. lakosok 3/.t részével teljesen leégett. Számtalant lehetett látni, kiknek nem volt fejőket hová hajtani. Pinczékbe, vermekbe húzták meg magokat a beállott esőzések alatt. — Nem volt templom, üresen állott a lelkészi hivatal, mert lelkészük Fezekas József ur akkor ment a mihályházi ev. ref. egyházhoz. Ezután következett lelkészük Györffy József fáradhatlau buzgalmának eredménye lett, hogy a templom lelkész és tauitóiiak felépült, a leolvadt harangok helyett uj harangok hozattok — és már 1882-ik ér aug. hónapban a templom fel is szenteltetett. De a tűz: által megrongált torony csak deszkával fedetett be. Mindig kegyes óhajtása volt a gyülekezetnek, hogy a leégett torony felépittessék. Igyekezett is rajta, Kezdette a filléreket összerakni, míg nem, "folyó évben szive óhajtása teljesült, felépítette tornyát, újra meszel tette templom it 1850 frt költséggel. „Mivel minden áldás és kegyelem onnét felül száll alá a mindenjók adójától“, ünnepélyesen óhajtotta rendeltetésére bocsátani s e hó 2-ikán ünnepélyesen1 felavattatott, Nt. Grvörffy József rédei lelkész ur tartott egyházi beszédet Péld: XVIII. r. 10. v. alapján. „Erős torony az urnák neve, ahoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen,“ lehetett ősz öregeket, férfiakat látni, kik könyeket hullattak a nagy szerencsétlenség visszaemlékezésére — nt. Szűcs Dezső helybeli lelkész ur, az egyház történetét olvasta fel rövid kivonatban. Az Ur asztalánál ageudát mondott Zsoldos S.. Mig népeikben egyháza irá nt ily ragaszkodás és lelkesedés lessz, addig nem félthetjük egyházunkat az elenvészéstől.

— Veszprém vármegye hatóságát az uj gimnázium épületének alapkőletételi ünnepélyére a rendező bizottság külön meghívta. Mivel az ünnepélyen ns. Végheljr Dezső, kir. tanácsos alispán úr, személyesen nem jelenhetett meg másnemű elfoglaltsága miatt, a következő meleghangú táviratot küldötte; „Hivatalos dolgaim lekötnek és igy nem jelenheték meg a nevelés és egyházkerület szép