Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-05 / 31. szám

493

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

494

mássalhangzó kiejtésében könnyen kitörhetik a magyar ember nyelve. A b) 1. „Maradj velünk kegyeddel“. — talán jobb volna „Légy velünk kegyelmeddel“ A d) 1. értelmileg is kifogásolható;

„Felépült már szent templomod,

Hol vétkünk megbocsátod“.

A füzet értékét nagyon emelik K. Tóth K. áldozócsütörtöki, pünkösti és ujkenyér osztásakor mondható imái. 32. lapon.

Az egész füzetet szívesen ajánlom a lelkészi kar becses figyelmébe.

Olvasó.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

— Templomszentelés, A szépen és ízlésesen renovált kis-pirithi templom muit hó 29-én szenteltetett fel sok mindenféle felekezetű népnek jelenlétében. A felszentelő beszédet nt. Fazekas József mihályházai lelkész, -egyházmegyei tanácsbiró tartotta emelkedett szellemben: .a gyülekezet történetét olvasta Seregély Béla helybeli h. lelkész, melyből kitűnt, hogy a szép összeget igénylő javítás legnagyobb részben Önkénytes ajánlat folytán történt meg. Akkor volt a gyülekezet templomának száz éves évforduló napja is. Igen szép rögtönzött keresztelési beszédet tartott Parragh Gábor ajkai lelkész ur is, mit Jakab Áron noszlopi h. lelkész tartalmas urvaesorai beszéde követett. Az árvaház részére is gyűjtöttünk 7 o. •é. frtot. Melyekhez még csak annyit, hogy az ilyent is •■ceremóniának mondván — nagyon kár volna elhagyni, mert bizony állandó, maradandó hatása van. S. B.

— A inagyarladi ref. gyülekezetnek magas vendége és felejthetetlen istenitisztelete volt júl. hó 29-én délelőtt. E napon szemlélte meg — az egyháznak Isten után legnagyobb jóltevője — az agg Báró Wenckheim V. az általa tetemes költséggel (1300 frt) renovált csinos templomot s egyszersmind három derék unokájával, az ifjú Hoyos grófokkal együtt végig hallgatta az istenitiszteletet. Valami rendkívüli, valami megható volt látni a hosszú élet fárasztó terhei alatt megtörött 80 éves aggastyánt. amint figyelemmel kisérte a lelkésznek minden mozdulatát s amint reszkető ajkaival utána rebegte az imádság szavait. Az egyházi beszéd, melynek textusa Példab. XIV. 23. volt, imádkozásra és munkálkodásra hívta fel a gyermekeket, ifjakat, férfiakat és öregeket, mert ez a nemes főurnak legkedvesebb, legtöbbször hangoztatott thémája; s midőn az öregeknél vonatkozást tett lelkész a jelen volt Báróra, ez könnjdbeborult szemekkel kekintett fel reá s amint az ének is elhangzott, sietett kifejezést adni szivbeli igaz örömének és megelégedésének. Azután hosszasabban beszélgetett a nőkkel és férfiakkal, előbbieket a gyermeknevelés, különösen a vallásoság ébrentartásának fontosságára, utóbbiakat a kitartó munkásságra és az Isten házának látogatására buzdítván, yégre a gyülekezet tagjainak sorfala között folytonos „éljen“ kiáltásoktól kísérve pont déli 12 órakor elhajtatott a parochia udvaráról. Vajha az a jótékony benyomás, mely a hívek arczairól visszatükröződött, a szivek mélyéig hatott volna, és teremne bőséges gyümölcsöket egyházunk: számára! M. L.

— Lelkész választás. A deáki-í ev. ref. gyülekezet Julius hó 27. napján Tóth Kálmán gelléri lelkész, egyházmegyei tanácsbiró és aljegyzőt meghívás utján egyhangúlag megválasztotta lelkészéül. Szívből gratulálunk úgy a hitbuzgóságáról nemes áldozatkészséggel oly sokszor fényes bizonyságot tett szt. gyülekezetnek, mint megválasztott kedves testvérünknek!

— A noszlopi egyház lelkészi állomására hirdetett pályázat folytán 4-en adták be kérvényüket, u. m, Vargha Károly, Bállá Dezső pápai-, Kemenczky Lajos, Szekeres Mihály tatai egyházmegyei s. lelkészek. A bizottság úgy találta, hogy mind a négyen bírnak a szükséges qualiticatióval, s így mindnyájukat választás alá bocsáthatóknak jelentette ki.

— Mintegy 30 esztendővel ez előtt egy Somogyi Janka nevű hajadon, nem lévén vagyona, Budapestre költözött, hogy szolgálatba állván, kenyerét megkereshesse. A hosszú időt csupán néhány helyen töltötte, mert mindenütt szerették őt szorgalma és megbízhatósága miatt.. Fizetését gondosan félre rakta, s meg is áldotta Isten annyira, hogy bár évenként segélyezte Tevelen lakó testvérét, mégis mintegy 3500 forintot összegyűjtött. Folyóév elején súlyos betegségbe esett, s visszakivánkozotfc szülőfalujába, hol rövid pár heti tartózkodása után Isten magához vette őt. Vagyonának egy részét testvérére és többi rokonaira hagyta, de nem felejtkezett el egyházáról sem. A majd felállítandó orgonára 800 forintot, a szegény iskolás gyermekek segélyezésére mintegy 400 frt értékű szántóföldet, s azonkívül községi szegényeknek ruhanemüeket hagyományozott. Mindezen hagyományoknak jövedelme azonban testvérének élethossziglan leköttetett. Maga. monda nekem, hogy ő szerette és szereti anyaszentegyházát. Cselekedete igazolta is szavainak igazságát. Vajha minél többen követnék mindenfelé a szép példát! Balta Dező h. lelkész.

„S. Szabó József“ egyházi dolgozatok czímii

műve a napokban került ki a sajtó alól. A protestáns lelkészi kar, melynek szerző előkelő és kedvelt tagja, bizonyára örömmel fogadja Szabó József ez újabb kötetét, mely több egyházi és egyházszertartási beszédet, valamint halotti imákat tartalmaz. Megrendelhető a kiadónál Ferenczi B. könyvkereskedésében Miskolczon és minden hiteles hazai könyvkereskedőnél. Ára 1 frt 20 kr.

— A debreezeni országos tanszerkiallitás, mVy, mint tudjuk, folyó augusztus hó 18-án nyílik meg, mint már bizonyosan jelezhetjük, igen szépen fog sikerűim. Biztosítja a sikert a nagyszámú, már 400-at haladó jelentkezés, s a rendező nagy bizottság kiküldött tagjainak fáradhatatlan buzgósága mellett egyes szaktestületeknek, tanhatóságoknak, első sorban pedig magának a Kultuszminiszternek az ügy iránti élénk érdeklődése. Több congressus fog nevezetesen a kiállítás ideje alatt tartatni, cs mindennap olvashatjuk a lapokban, hogy a tanhatóságok