Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-01-21 / 3. szám
43 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 44 megvásárolható. Előbb meg kell igazulnom, mintsem hinném; Istennek előbb gyermekei közé kell engem fogadnia, mintsem én azt megtudom. Nem a hit hozza létre ezen igazságot; sőt ez az igazság az, a mi a bitet benem felkölti. Ha a Jézus által meggyógyított betegek azt hitték volna, hogy a saját hitük közvetítésével meggyógyulhatnak, soha sem tették volna meg azt, a mit Jézus tőlük kívánt és mind végig megmaradtak volna a nyomorúságban. Ebből is megérthető a keresztyénség tényei és tanai között levő összhang. „Kegyelemből tartattatok meg hit által“. Ötödik harmónia. Krisztust csoda tettei életadónak tüntetik fel. Az első tette, mely dicsőségét hirdeti, Kánában történt, a hol földies képben nyilvánító ki, hogy életet adhat, a midőn a leggyengébb tárgyat legerősebbé változtatta át. Midőn a nehány kenyeret megsokasitá, a sokasággal úgy ismertető meg magát, mint a ki azon eledelt adja, mely „megmarad az örökéletre.“ Midőn feltámadott halottaiból, azzal azt jelzé, hogy ő a feltámadás és az élet, a ki ő benne hiszen, ha meghal is, él az“. Jézust csoda tettei tehát olyanul tüntetik fel, aki az isteni életet közli az emberiséggel. Jézus nem elégszik meg az ember elhívásával; liaDem benne még valami újat is teremt. Azon tudósok, a kik mindent elemeznek és mindent kitalálnak, nem ismerhetik meg azt a dicső életet, ha csak maguk is nem „Istentől születtek“. Jézus, ki életet keltett a gutaütött elszáradt tagjaiba, a néma nyelvét megoldó, életet támasztott a sírban fekvő holttestben, nem adhatna-e életet az emberi léleknek is, melyért meghalt, mivelhogy az a vétkekben és a bűnökben volna“ ? Az, aki hisz ugyan a természetfölöttiekben, de megelégszik a közönséges állati és) íntelectualis, sőt még a morális élettel is, de már azt az isteni élettel nem fogadja be szivébe, az nem érti meg soha a megváltó csodáit, és nem is meríthet belőlök igazi tanulságot. Hatodik harmónia. A csodák kimutatják azon egységet, mely az Isten szabad kegyelme és az ember cselekedete között van. Állíthatjuk, hogy a néma, azután, hogy a Jézus megoldó nyelvét, az a néma azután nem beszélt? Vagy, hogy, miután a gutaütöttet meggyógyító, az ezután sem járt-kelt? Sőt inkább, a mint Jézus Krisztus meggyógyitá eme szerencsétlen embereket, ezek attól fogva beszéltek és jártak. És az emberek a keresztyén doctrinával szemben épen ezt tagadják. Folyton azt ismétlik, hogy ha a váltságot egyedül Krisztusnak tulajdonítjuk, úgy az ember meg van akadályozva a jócselekedetek véghez vivésében. Mi nem értjük, bogy az az emberi szívbe beleplántált isteni szeretet akadálya lehetne az Isten akarata teljesítésének. „Az egy aljas rágalom“ mondja Melanchton (mert régi vád az), hogy mi nem tanítjuk a jócselekedetek tanát, miután mi nem csak kívánjuk a jó cselekedeteket, de meg is mutatjuk, hogy miként kell azokat véghez is vinni“, ügy van! A hit által való megigazulás tana az igazi tana a jó cselekedeteknek. Mert ez nemhogy gátolná azok véghezvitelét, sőt késztet arra. Minden tisztátalan indító októl — milyenek az önzés, kevélység, a jutalom vágy — megszabadít és a legtisztább, leghatalmasabb indító okokat kelti föl bennünk. Ha azt mondják önök, hogy az a tan, a mely elveszi azt a gyarlóságot, ami minden emberi, még a legjobbnak tetsző cselekedethez is hozzá tapad, ellentétben van a cselekedetekkel, arra azt felelem, hogy az operatio, melylyel a bénult tagot eltávolítjuk, megöli a testet, nem pedig meg gyógyítja ? Az Isten szeretetében való hitem az Isten iránti szeretetet hozza bennem létre, s lelkemet teremtőjével szent összhangzatba hozza. Az újabb időkben olyan mechanikai erőket fedeztek fel, melyekkel csaknem végtelenül megkönnyítik és gyorsítják az emberi munkákat. A szellemi világban a hit még nagyobb erő, mint akármi az anyagi világban. A gőz kocsikat, hajókat hajt nagy gyorsasággal; a hit elviszi családi tűzhelyüktől az alázatos missíonáriusokat, a kik elhagyván mindeneket, felveszik és elviszik Krisztus zászlaját a föld minden tájékára, még a kannibálok közé is. Hetedik harmónia. Krisztus az ő csodáiban úgy jelenti ki magát, mint a „testben megjelent Isten“. Ha a diadal kocsi előtt hordozott ellenségtől elvett zászlók a győző dicsőségét hirdetik: úgy a meggyógyult betegek, a kiűzött gonosz szellemek, a sírból feltámasztott halottak nyilván azt hirdetik, hogy Isten emberi testben megjelent ‘). Az apostolok mem bírtak a folytonos csoda tevés adományával, különben Pál nem gyógyította volna-e meg Titust és Epaphrodítust rögtön ? De Jézus folyton bírta és az ő istenségének bizonyságául hivatkozik rá. „Az én atyám mind ez ideig munkálódik, én is munkálódom“. És a zsidók igen jól megértették, hogy ezen szavakkal „Istenhez magát egyeyúövé tévé11. Jézus, hogy őket ezen nézetben megerősítse, igy felelt: „valamelyeket az atya cselekszik, ugyan azokat hasonlatosképen a fiú is cselekszi. A fiú is kiket akar megelevenít, hogy mindenek tiszteljék a fiút miképen tisztelik az atyát“. (Vége köv.) Csizmadia Lajos TÍE«4. Az arácsi reformált egyház múltja. (Folytatás.) De az itthon levő több nemesség és az ekklézsia több buzgó tagjai jó előre észrevevén az üldözőknek gonosz szándékukat, a templom kerítésébe fejszékkel, vasvillákkal felgyülekeztenek, oly véggel, hogy ha valamit próbálnának, az erőszaknak ők is erőszakkal ellene álljanak, s az Isten házát csep vérükig védelmezzék és oltalmazzák. Látván azért a tiszt urak, hogy vérontás nélkül czéljukban elő nem mehetnek, ekklézsiánkat ide hagyták, útjukat vevén a Savanyuviznek (t. i. Balaton-füredi hires fürdő felé). De csak ugyan igy is a gyalázatot el nem *) *) Quaecunque enim miracula ostendit mundo, totidem divinae ejus potentiae testimonia fuerunt. Calvin.
