Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-22 / 29. szám

459 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 460 Egy pár felelet az „egy pár kérdésre.“ Pap K. Dezső berhidai körjegyző urnák, a folyó évi Julius 8-diki számban feltett „egy pár kérdésére“ óhajtok feleletet adni, mivel erre, a kérdéseket előzőleg — mint lelkész, fel vagyok kérve. Az egyházi törvény 185, 196; 197. §-ai, tekintet nél­kül a lelkészi hivatalnak meghívás vagy pályázat utján való betöltésére, megrendelik miképen kell a választásra jogosított egyháztagok névjegyzékét összeállítani, ezen §-sok után a 198. §. szól arról, hogy a „lelkészi állomá­sok meghívás vagy pályázat utján töltetnek be“. — Arról egy szó sincs a törvényben, hogy uj névsor állitassék egybe a meghiúsult meghívás után. a hivatalnak pályá­zat utján való betöltéséhez. — A törvényt magyarázhatja bárki önmayára nézve így vagy amúgy, a mint érdeke hozza magával; de a törvény hivatalos magyarázása, értel­mezése magát a törvénythozó testületet illeti. A törvénynek van Írott betűje, van — mint szokás mondani — szelleme, lelke. -— Még a törvény szelleméből sem lehet azt kima­gyarázni, hogy a pályázat utján való választásnál más névsor szerint történjék a szavazás, és ne azon névsor szerint, a mely a meghívásra nézve egyszer már lezárat­ván, hitelesíttetett; mert a törvény ezt nem rendeli, mert a pályázat utjáni választás megszakítás nélküli következ­ménye a meghívás utjáni meghiúsult választásnak. — A választók névsora, tekintet nélkül a meghívásra, vagy a pályázatra, a lelkészi hivatal betölthetése czéljából ké­szíttetik el és mindaddig használandó jogérvényes okmány, mig a választás be nem fejeztetik. Ha úgy értelmezzük a törvényt, mint Pap D. és a Nagyt. Szerkesztő úr, akkor felülről és alulról sok visszaélés követtethetík el. — Alaki hibák, — a mik szándékosan mindig előidézhetők, — vagy más fontos ok miatt, a meghívás utján való választás ideje el halasztatik egy hónapra; azon időben hátralékukat lefizetik a többnyire szegénység miatt hátralékosok va­lami kegyes segélyből, akkor ezek is követelhetik a sza­vazati jogot; — vagy a pályázat után oly pályázó jelent­kezik, a ki épen az adójukat le nem fizető szegény egy­háztagok szavazatával szerez magának többséget, lefizet­tetvén a hátralékot a meghívás meghiúsultától a pálya zat utján való választásig eltelő idő: 1—9 hét alatt.— Ugyan mit szólnának ezen ügyes manipuláczióhoz a pén­zen meg nem vehetett, kisebbségben maradható, legtöbb adót rendes időben fizető egyháztagok ? Tovább, a fent em­lített „nézet“ alapján, — ha a gyülekezet nem választ, 14 nap múlva az esperes által kitűzött választáskor, azok is gyakorolhatják szavazati jogukat, a kiknek hátralékuk lefizetéséhez épen kellett e 14 nap, hogy a lefizetéstől a választásig egy hónap teljék el. — Végre az említett „nézet“ szerint: „bármi módon jön is elő a lelkészválasz­tás“, azok is szavazhatnak, a kik, — bármi fontos okok miatt bírósági Ítélettel megsemmisített választás után ki­tűzött uj vátasztás előtt egy hónappal adójukat lerótták. Megy ez a dolog igy in infinitum, és a gyülekezet folyton zavartatik, mindig tágulnak a kortes utak. — A törvény 194. §. e) pontja az esperesnek, a 195. §. a választani akaróknak, a 196. 197. §-ok az elöljáróságnak szabják meg kötelességeiket, ettől nincs eltérés akár meghívás, akár pályázat utján töltetik be a lelkészi hivatal. A 212. §. sem lehet érv az igenlő nézet mellett, mert az ott említett választók névsora már a meghívás előtt összeállittatott. felülbii áltatott és esetleg a 203. §. ki s be kezdésében említett % többség megáljapitásához mint közhitelű okirat használtatott, — ez a névsor, a jogfoly­tonossága ál nem veszítheti el hiteles okirati jellegét. — Tehát a már egyszer megállapított névsor szerint jogo­sult választók szavaznak a pályázat utján való válasz­tásnál is — mert választás: a meghívás és a pályázat utján való választás egyformán, a 195. §-ban kimondott záros határidő, — a formában különböző, de lényegben egy — mind két választási actusra vonatkozik. A második kérdés a tényállást nagyon subjective és nem elég híven adja elő. — A tényállás ez: az az emlí­tett presbyter (a legközelebbi viszonyban van a körjegyző úrral) még mint közegyháztag sem fizetett adót, tehát a törvény 23. avagy 21. §-ai szerint még presbyterségre sem volt választható. — Miután presbyter lett, az 1894-ki évi adófizetők közé fel van véve mint adófizető egyház­tag, adója elő van Írva, de a lerovási oldalon nem olvas­ható az, hogy ő, mint az egyháznak hasznos szolgálato­kat tett presbyter, az adózás alól felmentetik. Az egyház jegyző—, az adózók főkönyvében sehol sem fordul az elő. hogy az illető már mint köz egyháztag is felmentetett az adófizetés alól — és épen az a presbyterium, melynek felmentő határozataira hivatkozik a kérdező, lett oly há­látlan (?) hogy nem vette be a választók közé a presby­ter urat, mivel az indok szerint nem adófizető egyháztag. Tehát nem „szeszélyből töröltetett ki“ a választók közül, hiszen azok közé fel sem volt véve. — A törvény 254. §-ában meghagyatik, hogy a teljesített fizetés az adó­­könyvben nyugtázandó. Van-e ilyen adókön}Tve az egyház­­taguak ? teljesitette-e hátralékának befizetését a záros ha­táridő előtt ? Ezek szerint bírálandó el az egyháztagnak választhatósági és választói jogosultsága. — Mivel pedig nem a törvény alapján megválasztott presbyter ur még ma sem tudja okmánynyal igazolni sem adófizetését, sem az adófizetés alól lett felmentését; minden az egyház és iskola (gyermekei a zsidó iskolába járnak) körüli érdemei mellett sem lehet jogosult választó. — A második kér­dést, mint helyesbített tényállást, — a rosszul informált Szerkesztő úrtól és olvasó közönségtől, én, — mint az ügyet ismerő, és objective tárgyaló, — a jobban és he­lyesen informált Szerkesztő úrhoz és olvasó közönséghez apellálom. Ezek a feleletei a papfiunak a papfiu kérdéseire — atyafiságos szeretettel Szűcs Dezső csajági ref. lelkész.

Next

/
Thumbnails
Contents