Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-15 / 28. szám

441 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 442 gélynek törlesztéses kölcsönnel való útját legjobban czél­­hoz vezetőnek találtuk. Tagadhatatlan, mélyen tisztelt közgyűlés! ha azt akar­juk, hogy egyházaink nyomorán alapjában segítsünk, hogy egyúttal azt is ne akarnék, miszerint ezen végczélért ma­guknak a gyülekezeteknek is kell teuuiök valamit. Tesznek is szívesen, csak a módozatokról gondoskodjunk. Ilyenül kínálkozik a birtok szerzés. Ha az egyházmegye vásárol annak a reá szorult gyülekezetnek például egy negyed telek földet, akkor megkövetelheti tőle, hogy azt közmun­kával ingyen művelje meg, és évenként javítsa, termő­­képességét biztosítsa. Meg is teszik azt szívesen, azért induljunk el egyházaink második megalapításának felsé­ges és dicsősséges útján. Nem akarván a mélyen tisztelt közgyűlésnek amúgy is igénybe vett nagybecsű figyelmét ismétlésekbe bocsát kozással fárasztani,— a terv világos, könyen megérthető fel­iratunkból is —, azért most csak a keiületi jegyzőkönyvben számunkra fenhagyott intézkedésre terjesztem elő határo­zati javaslatomat, mely a megszavazott összegnek mostani felosztását kizárja, s mely igy hangzik: a. veszprémi ref. egyházmegye közgyűlése a főt. egy­házkerület 1893. évi jkönyve 172. pont alpján a követ­kező határozatot hozta: Egyházmegyénk közönsége 1 ódoló tisztelettel fo­gadta őrállói kötelességét hiven betölteni óhajtó egyház­­kerületünk közgyűlésének azon századok boldogságára kiható határozatát, hogy örvény szélére jutott szegény egyházaink felsegélésére fent hivatkozott jegyzőkönyvi számában, az államsegély pénztárból 600 frtot kegyesen megszavazni méltóztatott. Mivel azonbau a főtiszt, egyházkerület ama végzé­sében fájdalommal nélkülözzük kérésünk legfőbb pontját, azt. hogy ezen 600 forint segélyt 17 évre kiterjedőleg ál­landóan biztosítsa, mély tisztelettel kérjük a főtiszt, egy­házkerületet, hogy 600 frtos segélyét 17 éven keresztül megadni szíveskedjék. Ezen segélylyel első sorban Iszkaszentgyörgy, Vilo­­nya, Vörösberény, Alsó-Őrs és Rátát an3Tagyülekezeteinken akarjuk a második megalapítás munkáját végezni, úgy, hogy lehetőleg mindegyiknek egy-egy negyed telek föld­birtok vásároltassék, melynek évi jövödelmét egyházuk fentartására fordíthatják, de kötelességük lesz annak min­den terheit viselni, jókarban tartani, s egyházi közmun­kával megművelni. Ha a felsorolt öt egyház ily módon leendő felsegi­­tése nem venné igénybe a 600 frt évi segélynek megfe­lelő 6000 frt összeget, a fenmaradó rész az egyházmegye közpénztárában „Szegény egyházak segélyző pénztára“ czim alatt mindaddig gyümölcsözően kezelendő, mig ka­matai annyira nem mennek, hogy velők valamelyik arra szőrűit egyházunkon ugyanezen módon gondoskodni nem lehet, vagy esetleg mig ezen összeget az egyházkerület hasonló czélra ki nem kerekíti. A segélyezés további sorrendje következőleg állapit­­tatik meg: Litér, B.-Kövesd, Záuka, B.-Udvari, Tihany, Arács, Monoszló, Szent-Antalfa, Barnag, Szent-István, mely egyházak mindegyikének szintén 1000—1200 írton ingat­lan birtok leszen annak idején vásárlandó. Felhatalmazza az egyházmegye az elnökséget arra, hogy a főt. egyházkerület kedvező döntése után valamely pénzintézettől 6000 frt. 17 év alatt letörlesztendő kölcsönt vegyen fel, s annak biztosítására első sorban a kerület­tel nyerendő évi összeget, esetleg a vásárlandó ingatla­nokat is a veszprémi egyházmegye, mint erkölcsi testület nevében lekötheti. Végül az érdekelt egyházakkal jelen intézkedés meg­értetése s a vételárí viszonyok kipuhatolása végett egy egyházi és egy világi tagot küldjön ki, a kik a vételnél az egyházmegye ellenőreiként fognak szerepelni s elju­tásukért a közgyűlés előtt felelősséggel tartoznak. Ajánlom indítványom elfogadását. I)e nem zárhatom be szavaimat a nélkül, hogy kerületi képviselőinket fel ne kérjem, hogy ez érdemben mindent elkövetni szíves­kedjenek. Ezen előadói jelentésem után megindult ja vita árja és a többség úgy határozott, hogy a 600 frt segély kiosz­tandó. az indítvány pedig egy öt tagú bizottságnak jelen­téstétel végett kiadatik. Ha az 1894. márczius 21. tartott egyházmegyei közgyűlést a szegény egyházak igaz érdeke vezeti s a javaslatot elfogadja, azt tárgyalhatja az ápri­lisi kerületi gyűlés, ez felküldhette volna az ugyancsak áprilisban ülésezett konventhez és ma a veszprémi sze­gény egyházak közül öt a 600 frtos kerületi segélylyel, öt a Tisza Kálmán főgondnok úr ő excellentiája által a con­­venten visszatartott öt ezer forinttal fel lene segítve. De hát az már a mi bűnünk, hogy a legnemesebb czélű in­dítványokat is bizottságtól-bizottsághoz küldjük, s ha ezek­nek nehézkes járású munkálatai késnek — a minthogy mindig és mindenütt késnek — szürküljük érte a nyilvá­nosság előtt azt, aki azokat felszínre hozta. Gondolkodjanak kérem a felett, mit nyert három egy­házunk 200—200 frtos segélylyel ? Vörösberény — mivel előbb hátralékai kifizetésére szorittatott — még mind a mai napig fel sem vette azt. Vílonya, Iszkaszentgyörgy ismét, és újra legelső sorban jaj ve szék élnék a tőke segélyért, ha meg lesz: s nem kidobott pénz, időveszteség volt-e a már megszavazott segély felosztása? Ezeknek az egyhá­zaknak — és a többinek mindnek — évi és állandó segély kell. Ezt nincs pénztár, mely örök időkre fedezze, de 1000—1200 frtos tökesegélylyel, úgy, hogy maguk az ér­dekelt egyházak is meghozzák áldozatukat, lehet rajtuk segíteni alaposan, s a kinek ma ebből még nem jut, re­ménységgel várhat holnapra, mert akkor rajta lesz a sor.. Szép Lajos volt az, aki a 600 frt felosztását leg­jobban sürgette, ő volt az, a ki az indítványnak bizott­sághoz küldését javasolta, reménylvén — mert hangosan sürgette — hogy a pénzosztásnál az ö egyháza legelői leszen. A bizottságnál megfeneklett az ügy, mert az ada­tokat 15 egyházból csak 7 küldte be, s most úgy áll a, dolog, hogy esperesi rendeletre várnunk kell mindaddig, mig a konvent által leküldött, az egyházak vagyoni és adózási viszonyait feltüntető „Jelentő ívu-ek be nem töl-

Next

/
Thumbnails
Contents