Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-06-24 / 25. szám
391 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 392 igen csekély menyíségü tökéi részint kamat nélkül, részint 6%-re leginkább egyházközségeinknél, főleg építkezésekre vannak kihelyezve. Az egyházközségek pedig a központon posta utján épen oly közel találják és pedig ingyen, mintha csak közvetlen közelükben volna. És hányszor megesik^ hogy egyik vagy másik pénztárban nincs kiadható tőke, s a költsönkérő épen ilyenhez folyamodott, ez esetben utasítani kellene a másikhoz, s innen talán a harmadikhoz, mig ha a pénztár együtt van, illyen elutasítás esete nem áll elő. Az egyesitett erő több eredményt képes fölmutatni, mint a széttagolt. Hogy pedig a pénztár szétosztása esetében a pénztárnokok választása lelkészekre esvén, ez által a kerület a megkárosítás ellen biztosítva lenne, mivel — mint Szabó úr mondja — a lelkész nem szökhetik meg a pénzzel, mert az ekklézsiát is nem viheti magával és mert a lelkész fogalma — az eddigi tapasztalás szerint — a csaló fogalmát tellyeseu kizárja; ezen állításai Szabó urnák, bár most a tényleges állapotokban indokot találnak, igen naiv fölfogáson nyugosznak, s feltétlenül érvényeseknek nem vehetők. Nem a számvitel módja tehát, hanem a gazdálkodás javítása segíthet mi rajtunk, mely kétfélekép volna eszközölhető: először a költekezésben kellene — különösen az egyh. kerületnél, a mostani rendszertelenség helyébe egy meghatározott rendet és fizetési szabályzatot behozni, hogy már a költségvetésnél a leendő kiadások mennyisége, legalább megközelítőleg, előre számba vehető lehetne, s ha a várható jövödelmet túlhaladná, a kevésbbé szükségesek törölhetek volnának; másodszor az egész administratíónkat lehetne és kellene is egyszeriiebbé tenni, mert a már folyvást szaporodó gyíiléskedések, választmányok. kiküldetések, az újabban keletkező különböző fórumok, oly sok költséget vonnak maguk után, melyet sem az egyházkerület pénztárai, sem a gyülekezetek meg nem bírhatnak, s onnan vonjuk el az erőt, a hová jobban kellene. Ezeken méltóztassék gondolkozni és czélszerii javaslattal előállni azoknak, kik mindég csak a kezelés és számvitel módozatain töprenkednek. Censorius. Egyházmegyei közgyűlés Tatán. A tatai ev. ref. egyházmegye folyó évi rendes közgyűlését, a mint az előre meghirdetve volt, f. hó 5-én tartotta. Nt. Esperes ur buzgó imája után legelsőben is hazánk elhunyt nagy üja s egykori kormányzója Kossuth Lajos, s a tíszáninneni ev. ref. egyházkerület főgondnoka, a ref. convent elnöke, s a magyarországi ref. egyházak egyik vezérférfia Báró Vay Miklós elhunyta felett őszinte fájdalmának jegyzőkönyvben is kifejezést adni egyhangúlag elhatározta. Majd az esperesi jelentés, s egyházmegyei látogatásról! jelentés, — mely lapunk jövő számában egész terjedelmében olvasható lesz, — mely múlt évi határozatunk értelmében előre kinyomva lévén, már korábban minden egyházzal közöltetett, vétetett tudomásul. Ez utóbbi jelentés 4-ík pontja alatt érintett elhunyt lelkésztársaínknak : néhai nt. Pály Pál naszályi lelkész ur, s egyházmegyénknek korábbi években hosszabb időig főjegyzője s tanácsbirája; továbbá nt. Pereszlényi János győri lelkész ur egyházmegyénknek volt tanácsbirája s a főt. egyházkerületnek aljegyzője, érdemeik jegyzőkönyvünkben megörökittettek. Ugyancsak az egyházlátogalásróli jelentés 13-ik lapjának ezen tételnél : „Az úrvacsorával először élni akaró gyermekek 19 egyházban a lelkész, egyebütt a lelkészek és tanítók által készítettek elő s Tatát kivéve, mindenütt áldozó-cstitörtökön ünnepélyes istentisztelet mellett bocsáttatnak hiterősítésí vizsgára,“ szóba hozatott, vájjon nem volna-e czélirányos, mint Tatán úgy más egyházaknál is, kivált mikor ennyire beesik áldozó-csütörtök, tehát nem az ünnepet —, hanem a tanévet bezáró vizsga utáni vasárnap tartani az Agenda vizsgát? így legalább nem volna a tanító kitéve azon kellemetlenségnek, hogy kiágendázott növendékeit a közvizsgán nélkülöznie kell. Mintán nagyon ritkán történik az, hogy áldozó-csütörtök annyira beessék, mint az idén, s miután kerületi határozat az ágenda vizsgát áldoző-csütörtökre tette, egyházmegyénk e határozat mellett marad továbbra is. Az egyházi újabb törvény, s ennek életbeléptetésére nézve a kér. által alkotott átmeneti intézkedések, melyek már régebben minden egyháznak megküldettek, vétettek elő. Egyházmegyénkben is az újabb törvények ez alkalommal kihirdettettek, s a kerületi határozat 6. b) pontja értelmében f'elszólíttatnak a lelkészek, hogy amennyiben még nem tették volna, saját egyházukban is kihirdessék, s a szükségeseket, melyek előírva vannak, megmagyarázzák. A c) pout értelmében a kezelési s ügyrend elkészítésére bizottság választatott Czike Lajos esperes ur elnöklete alatt Antal Gábor, Czibor József, Páli Zsígmond Szabó György urak személyében. Leendő munkálatukról a jövő egyhm. gyűlésre jelentés teendő. Az f) pontnak már elég tétetett. A g) pontra határozatott, hogy a tauácsbirák számamarad az eddigi t. i. 6 egyházi, 6 világi. A q) pontra határoztatok, hogy az egyházmegye 7 csoportra felosztva, mindegyik csoportba eső egyházakhoz egy egyházi és egy világi tauácsbiró küldetik ki az egyházak újra osztályozása végett. Naszályi lelkész választás, hová Fáncsk János ur, nemes-kisfaludi lelkész választatott, megerősítetek. A gyámoldai gyűlés jkönyve után a komárom megyei közigazgatási bizottság átirata olvastatott fel, mely szól a. tanítóknak adandó 5-öd éves korpótlékról. Erre vonatkozólag határoztatok, hogy egyházmegyénk egyetlen egyháza sem lévén oly helyzetben, hogy azt űzetni képes volna, igy mindegyike az állam segélyét fogja igénybe venni. A tanítói magtár-ügynek, mely a kezelés körül szomorú dolgokat tüntetett fel, tárgyalása után d. u. 2 órakor ebédre gyűltünk össze a nagy vendéglőben, hol az étkek jóságát a szép és szellemes toasztok fűszerezték. Elsőben is Antal Gábor emelt pohárt Czike Lajos esperesre, Czike