Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-17 / 24. szám

381 DŰNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 382 eszme fölmerült — nem értesítette; mert ha ezt a maga idejében megteszi: a fiúiskola kérdése a leányiskola kér­désével együtt lett volna megoldható ; ami mindenesetre sokkal kevesebb költséggel járt volna, mint járni fog egy különálló iskolai épület emelése. Sőt alaposan föltehető, hogy ha a város közönségével az egyházi elöljáróság ezen kérdés tárgyalása felett idejében érintkezésbe teszi ma­gát, a tárgyalás menetén a kellőnél több indokot talált volna arra, hogy az internátus kérdésében más álláspontra helyezkedjék, mely esetben a collegium épületét az in­­ternátns czéljaira fel sem ajánlotta volna Egyébiránt ezt ne feszegessük; ami megtörtént, az megtörtént. Most már csak arról lehet szó, hogy a kerü­leti gyűlés határozata változhatatlan-e, vagy megmásít­ható. Őszintén megvalljuk, hogy mi ez utóbbit szeretnők. A határozat végrehajtása úgy is felfüggesztendő; mert a fiúiskolának egy évig legalább is még a collégium épüle­tében kell maradnia, s ezen idő alatt úgy alakulhatnak a viszonyok, hogy a felső leányiskolái internátus befogadá­sára más város is tehet hasonló kedvező ajánlatot, sőt — amint tudjuk — Pápa város nagyon óhajtaná a fel­sőbb leányiskolát kebelében felállítani. E tekintetben a fehérvári gyűlésen is versenytársa volt Komáromnak. Hát mondjon le a komáromi ref. egyház az odaítélt elsőségről és lépjen vissza Pápa javára. Ez a lépés úgy az egyház, mint a város érdekének javára történnék; mert az egyház sem nélkülözheti köny­­nyen a collégium helyiségeiért a város által fizetett bér­összeget és nincs oly helyzetben, hogy a csekély anyagi előnynyel járó internátus érdekében még egyéb áldozato­kat is hozzon; viszont a város közönségére nézve sem le­het közönbös, hogy a fiúiskola mostani helyiségében meg­maradhat-e, vagy új épületet kell emelnie ? Ez a kény­­szerűség most épen roszkor jönne. A város közönsége a közegészség érdekében szükséges alkotások tervezésével erejét már oly mértékben lekötötte, hogy egy 40—50 ezer forintos újabb teher viselése a megengedhető terheltetést alighanem túlhaladná. Gondolja meg a ref. egyházközség, hogy amennyi­ben a város ezen kényszerűség elé sodortatik és a fiúis­kola emelését el nem kerülheti, az ebből származó teher az ő híveit kétszeresen érinti. Először a fiúiskola kiköltö­zése után elmaradt bérjövedelem a hívek vállaira egyházi adóban kirovandó; másodszor ugyanezen hívek, mint vá­rosi polgárok viselik az új fiúiskolái épület költségeiből származó felemelt községi pótlék terhét is; de mindenek felett gondolja meg, hogy saját fiaink oktatása és neve­lése bir legalább is annyi fontossággal, mint a vidéki szülők gyermekei számára falainkon belül otthon terem­tése. Hát hiszen szép törekvés ez is, de mikor magasabb érdek feláldozásával valósítható csak meg, jobb ha meg­valósításáról a helyb. ref. egyházközség végkép lemond.“ * * * A felsőbb leányiskolái internátus ügye azonban nem a folyó évi épril 25. Székes-Fehérváron megtartott kerü­leti gyűlésen lett megállapítva, hanem a gyűlést megelő­zőleg Komárom városába épen a felsőbb leányiskola ér­dekében összehívott főiskolai igazgató tanácsi értekezleten; és a komáromi érdekeltség ott terjesztette elő azon bő­kezű és minden tekintetben megnyugtató jelentését, mely­nek meghallgatása utáu ez idő szerint csakugyan Komá­romban lehetett reményleni ezen intézetnek még ez évben felállithatását. Ha pedig akkor, ezen itt olvasható czikk értelmében lett volna az ülésező bizottság értesítve, bizton állíthatjuk, hogy Komárom a felsőbb leányiskola internátusára nézve kevesebb szavazatot nyert volna, mert többen a bizottság tagjai közül ép úgy félre vezettettünk, mint a székes-fe­hérvári közgyűlésen. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Éljen a király! 0 felsége, a mi diosően ural­kodó királyunk, legyőzvén személyes ellenszenvét s talán némi —különben nagyon érthető—idegenkedését a meg­valósulás felé törő nagy egyházpolitikai reformok irányá­ban, tisztán magyar hazánk és nemzetünk érdekei és kí­vánalmaitól vezettetve ismét Wekerle Sándort nevezte ki miniszterelnökévé s megengedte, hogy igazságügyminisz­terré ismét Szilágyi Dezső, a reformok nagy és rendi thet­­len harczosa legyen. így most már a reformok ügye biz­tosítottnak látszik. 0 felsége e tényével bizonyára nagy és beláthatlan kimenetelű zavaroktól mentette meg ha­zánkat s méltán emelkedik szivünkben iránta a hála és szeretet érzelme. — Meghívó, a pápai ev. ref. főiskola nagytermében 1894. június 16-án d. u. 3 órakor a főisk. zenetanfotyam növendékeivel tartandó zenevizsgára, melyre a szülőket és az ez iránt érdeklődőket tisztelettel meghívja a főisk, igazgatóság. A kezdők száma 21 s tanulták Huber Károly hegedű iskolájának I-ső részét. A haladok száma 12. — A zenekar tagjai: I-ső hegedű: Rácz Elemér, Steiner Hugo, Lázár Andor. 11-ik hegedű: Hirsehler Lipót, Kosz­tolányi Zoltán, Könczöl Bálint. Viola: Kakas Ferenez, Cello: Vermes Lajos. Nagybőgő: Sinkó Pál. Czíinbalom: Krompacher József. Fuvola: Tamás Gábor. Clarinet: Oesterreiher Arnold. Vadászkürt : Vermes Lajos. — Az örömünnepély programmja. Az ifjúsági képzőtársulat örömünnepélyének, mely — mint múlt szá­munkban már jeleztük — most vasárnap, azaz 17-én d. u, 3 órakor a városi színházban tartatik meg, valóban érde­kes és gazdag müsorozata a következő: 1. Ifjúsági induló Gáty Zoltántól. Előadja az ifjúsági zenélőkar.—2.Avölgyi rózsa Hermestől. Előadja a főiskolai éneklőkar. — 3. Nem­zetem ezredéves ünnepén pályadijat nyert óda Lampért Géza VIII. o. tanulótól, olvassa Veress István VIII. o. t. — 4. Kesergő, szerzé Rózsavölgyi Márk, vonós négyesre alkal­mazta Gáty Zoltán. Előadják I-ső hegedűn Rácz Elemér I. é. pn. másodhegedün Steiner Hugó IV. o. t., violán Ka­kas Ferenez VII. o. t. és cellón Vermes Lajos VI. o. t. 5. Részlet Jehova-ból, Kiss Józseftől. Szavalja Csomasz Dezső VIII. o. t. — 6. Pályadijat nyert Népdalok Lam­­pérth Géza VIII. o. t.-től, és Erdő szélén festő költemény

Next

/
Thumbnails
Contents