Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-06-17 / 24. szám
381 DŰNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 382 eszme fölmerült — nem értesítette; mert ha ezt a maga idejében megteszi: a fiúiskola kérdése a leányiskola kérdésével együtt lett volna megoldható ; ami mindenesetre sokkal kevesebb költséggel járt volna, mint járni fog egy különálló iskolai épület emelése. Sőt alaposan föltehető, hogy ha a város közönségével az egyházi elöljáróság ezen kérdés tárgyalása felett idejében érintkezésbe teszi magát, a tárgyalás menetén a kellőnél több indokot talált volna arra, hogy az internátus kérdésében más álláspontra helyezkedjék, mely esetben a collegium épületét az internátns czéljaira fel sem ajánlotta volna Egyébiránt ezt ne feszegessük; ami megtörtént, az megtörtént. Most már csak arról lehet szó, hogy a kerületi gyűlés határozata változhatatlan-e, vagy megmásítható. Őszintén megvalljuk, hogy mi ez utóbbit szeretnők. A határozat végrehajtása úgy is felfüggesztendő; mert a fiúiskolának egy évig legalább is még a collégium épületében kell maradnia, s ezen idő alatt úgy alakulhatnak a viszonyok, hogy a felső leányiskolái internátus befogadására más város is tehet hasonló kedvező ajánlatot, sőt — amint tudjuk — Pápa város nagyon óhajtaná a felsőbb leányiskolát kebelében felállítani. E tekintetben a fehérvári gyűlésen is versenytársa volt Komáromnak. Hát mondjon le a komáromi ref. egyház az odaítélt elsőségről és lépjen vissza Pápa javára. Ez a lépés úgy az egyház, mint a város érdekének javára történnék; mert az egyház sem nélkülözheti könynyen a collégium helyiségeiért a város által fizetett bérösszeget és nincs oly helyzetben, hogy a csekély anyagi előnynyel járó internátus érdekében még egyéb áldozatokat is hozzon; viszont a város közönségére nézve sem lehet közönbös, hogy a fiúiskola mostani helyiségében megmaradhat-e, vagy új épületet kell emelnie ? Ez a kényszerűség most épen roszkor jönne. A város közönsége a közegészség érdekében szükséges alkotások tervezésével erejét már oly mértékben lekötötte, hogy egy 40—50 ezer forintos újabb teher viselése a megengedhető terheltetést alighanem túlhaladná. Gondolja meg a ref. egyházközség, hogy amennyiben a város ezen kényszerűség elé sodortatik és a fiúiskola emelését el nem kerülheti, az ebből származó teher az ő híveit kétszeresen érinti. Először a fiúiskola kiköltözése után elmaradt bérjövedelem a hívek vállaira egyházi adóban kirovandó; másodszor ugyanezen hívek, mint városi polgárok viselik az új fiúiskolái épület költségeiből származó felemelt községi pótlék terhét is; de mindenek felett gondolja meg, hogy saját fiaink oktatása és nevelése bir legalább is annyi fontossággal, mint a vidéki szülők gyermekei számára falainkon belül otthon teremtése. Hát hiszen szép törekvés ez is, de mikor magasabb érdek feláldozásával valósítható csak meg, jobb ha megvalósításáról a helyb. ref. egyházközség végkép lemond.“ * * * A felsőbb leányiskolái internátus ügye azonban nem a folyó évi épril 25. Székes-Fehérváron megtartott kerületi gyűlésen lett megállapítva, hanem a gyűlést megelőzőleg Komárom városába épen a felsőbb leányiskola érdekében összehívott főiskolai igazgató tanácsi értekezleten; és a komáromi érdekeltség ott terjesztette elő azon bőkezű és minden tekintetben megnyugtató jelentését, melynek meghallgatása utáu ez idő szerint csakugyan Komáromban lehetett reményleni ezen intézetnek még ez évben felállithatását. Ha pedig akkor, ezen itt olvasható czikk értelmében lett volna az ülésező bizottság értesítve, bizton állíthatjuk, hogy Komárom a felsőbb leányiskola internátusára nézve kevesebb szavazatot nyert volna, mert többen a bizottság tagjai közül ép úgy félre vezettettünk, mint a székes-fehérvári közgyűlésen. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Éljen a király! 0 felsége, a mi diosően uralkodó királyunk, legyőzvén személyes ellenszenvét s talán némi —különben nagyon érthető—idegenkedését a megvalósulás felé törő nagy egyházpolitikai reformok irányában, tisztán magyar hazánk és nemzetünk érdekei és kívánalmaitól vezettetve ismét Wekerle Sándort nevezte ki miniszterelnökévé s megengedte, hogy igazságügyminiszterré ismét Szilágyi Dezső, a reformok nagy és rendi thetlen harczosa legyen. így most már a reformok ügye biztosítottnak látszik. 0 felsége e tényével bizonyára nagy és beláthatlan kimenetelű zavaroktól mentette meg hazánkat s méltán emelkedik szivünkben iránta a hála és szeretet érzelme. — Meghívó, a pápai ev. ref. főiskola nagytermében 1894. június 16-án d. u. 3 órakor a főisk. zenetanfotyam növendékeivel tartandó zenevizsgára, melyre a szülőket és az ez iránt érdeklődőket tisztelettel meghívja a főisk, igazgatóság. A kezdők száma 21 s tanulták Huber Károly hegedű iskolájának I-ső részét. A haladok száma 12. — A zenekar tagjai: I-ső hegedű: Rácz Elemér, Steiner Hugo, Lázár Andor. 11-ik hegedű: Hirsehler Lipót, Kosztolányi Zoltán, Könczöl Bálint. Viola: Kakas Ferenez, Cello: Vermes Lajos. Nagybőgő: Sinkó Pál. Czíinbalom: Krompacher József. Fuvola: Tamás Gábor. Clarinet: Oesterreiher Arnold. Vadászkürt : Vermes Lajos. — Az örömünnepély programmja. Az ifjúsági képzőtársulat örömünnepélyének, mely — mint múlt számunkban már jeleztük — most vasárnap, azaz 17-én d. u, 3 órakor a városi színházban tartatik meg, valóban érdekes és gazdag müsorozata a következő: 1. Ifjúsági induló Gáty Zoltántól. Előadja az ifjúsági zenélőkar.—2.Avölgyi rózsa Hermestől. Előadja a főiskolai éneklőkar. — 3. Nemzetem ezredéves ünnepén pályadijat nyert óda Lampért Géza VIII. o. tanulótól, olvassa Veress István VIII. o. t. — 4. Kesergő, szerzé Rózsavölgyi Márk, vonós négyesre alkalmazta Gáty Zoltán. Előadják I-ső hegedűn Rácz Elemér I. é. pn. másodhegedün Steiner Hugó IV. o. t., violán Kakas Ferenez VII. o. t. és cellón Vermes Lajos VI. o. t. 5. Részlet Jehova-ból, Kiss Józseftől. Szavalja Csomasz Dezső VIII. o. t. — 6. Pályadijat nyert Népdalok Lampérth Géza VIII. o. t.-től, és Erdő szélén festő költemény
