Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-29 / 17. szám

267

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

268

a kerületi pénztárak: annál könnyebb és biztosabb volna az elhelyezés. Csak egy vármegyében is rendesen kikerekedik az a kör, a meddig egy pénztár elhelyezései kiterjednek, — s majdnem mindenik pénztárnak egészen külön vidéke van, a mennyiben a kölcsön kérő legelsőben is csak a legközelebbi pénztárt keresi fel. Bizonyító példaként hozhatom fel e tekintetben a csurgói főgym. pénztárt, melynek 122 ezer ftot kitevő tőkéje még most is 7% és 8%-al kamatoz; — mit azon körülménynek köszönhet, hogy folyvást váltakozó pénztárnokai hol egyik hol másik vidéken lakván, folytonosan új elhelyezési tér nyílott számára. — Ide vágó véleményem igazolása végett hivatkozom még azon körülményre is, hogy már a takarékpénztárak is kezdik észrevenni állításom igazságát, a menynyiben nem csak az ország egymástól távol eső vidékein, hanem ugyanazon egy vármegyében is kezdenek uj fiókokat állítani fel.

Én ezen körülményből folyólag a csoportosított kerületi pénztárt három részre osztanám u. m. Főiskolai pénztár, Kerületi pénztár és Szegény egyházak pénztára. az elsőbe beosztanám a főiskola mindazon vagyonát, mely annak fentartására szolgál, — továbbá az alumniumi, kórházi, tornai és műtárí pénztárt, — mely utóbbiak tulajdonképpen nem is önállólag kezelendő pénztárak, hanem oly czimletek vagy számlák, melyek egy okszerű kezelés mellett az iskolai pénztárba igen könnyen beilleszthetők, még pedig úgy, hogy egyáltalában nem szükséges ezen czimleteknél egészen elkülönített bevétellel és kiadással számolni, — annyival inkább, mivel azok majd mind egyike oly szükséglete főiskolánknak, melyre való szükséges kiadás az általános költségvetésben bátran felvehető s annak nyomán ott el is számolható.

A második lenne a kerületi pénztár, ide utalva mindazok kezelése és elszámolása, melyek most a közpénztár ezim alatt kezeltetnek.

Harmadik lenne a Szegény egyházak pénztára, ide utalva a tartalék-alapi tőke, s annak kamatai, az évi államsegély, — továbbá a lelkész-gyámoldai pénztár, valamint a tüzbíztositási és a Baldácsi-alap.

Ezek után a Pénztárak elhelyezése és a pénztárnokok választásáról kellene szólanom ; de mielőtt ezt megtenném, kitérek a számvitel milyenségének ismertetésére, mivel tudom, hogy nagyon sokan vannak, a kik ezt valami kőfejtéshez hasonló nehéz munkának tartják, holott pedig épen ellenkezőleg áll a dolog; mert bár gondolom, hogy a harangöntés sem lehet valami nehéz mesterség, de a számvitel és egy pénztár — ha t. i. az ahoz alkalmas könyvek és rovatok adva annak, — el merem mondani, hogy még a harangöntésnél is sokkal könnyebb, — és aki össze adni és kivonni tud, s még ráadásul egy kicsit a másik két művelethez is ért, bátran hozzá foghat és soha fenakadni nem fog.

Ebből folyólag a pénztárnok választás sem járna valami nagy nehézséggel, s lelkésztársaink közül akár behunyt szemmel kiválaszthatnánk akárkit, mert a pénztárt elvezetni s megszámolni eléggé képesített mindegyik; és csak a pénz biztonsága képezne egy kis akadályt,

mert mi lelkészek — csekély javadalmazásunk miatt — többnyire nagyon szegények vagyunk. Azonban ez sem olyan nagy akadály, mint egyelőre gondolnánk, mert egész jó lélekkel merem állítani, hogy akármelyik lelkész társunkra is rábízhatjuk azokat, ha nagy vagyonuk nincs is, csak égető, csak mielőbbi kielégítésre váró szükségeik ne legyenek; mert ha egyik-másik talán hozzá nyulnar meg vagyok róla győződve, hogy nem azért nyúlna hozzá, hogy a kivett összeget elsikkassza, — hanem, hogy szüksége volt rá és hogy visszatehetui reménylte; de a kinek szüksége nincs rá: az bizony hozzá se nyúl soha; mert egy lelkész nem úgy van, mint egy ügyvéd vagy épen az a szakember, a ki e téren van hivatva megkeresni kenyerét, — hogy egy kis pénz magához vételével felszedhesse sátorfáját, s máshol nyithasson boltot vagy kereshessen foglalkozást, — hanem állása elhagyásával minden megélhetési alapját s lelkészi minősitvényét teljesen ellökné magától, — mert lelkész és csaló: ez a kettű együtt meg nem állhat. Ez lehet az oka, hogy olyan pénztárnoki sikkasztóról, a ki lelkész is volt egyszersmind,, még aligha tud a krónika.

Ezután következik még czélba vett közleményem legnehezebb része, a pénztári könyvek millyenségének előadása, — nem azért, mintha ez valami nehéz munka volna, — hanem azért, mert vajmi nehéz a rovatok szemléltetése és a beírás gyakorlati bemutatása nélkül azok világos megértetése. Mindezek daczára azonban megpróbálkozom még is ezzel a munkával is, még pedig különösen azzal a czélzattal, hogy az én kezelési tervezetemet talán még is többen meg fogják érteni, mint akár Bartalos űrét, akár a tervbe vett camaralis számvitelt.

Szerintem legelső kellék egy pénztárnál, hogy legyen eg} oly követelési könyv, melyben a pénztárt illető mindenféle követelés: tőke, kamat, kamathátralék, haszonbér s akárminemü követelés benne foglaltassák, még pedig úgy, hogy minden tövetelésnek egy külön álló lap nyittassák, — s ott a követelések úgy vezettessenek, hogy minden egyes jövedelmi forrás vagy adóssal szemben a követelés minden pillanatban, az év bármelyik napján megállapítható legyen. Ezen követelési könyvnek mindig tudnia kell, hogy ki, mikor, és mennyit tartozik fizetni;

— és ha fizetés történik, legelsőben is ez a lap keresendő fel, — s a befizetett összeg ide Írandó be és csak ezután a bevételi s kiadási naplóba, — még pedig úgy, hogy a bevételi napló tételszáma a követelési könyv oda vonatkozó lapja megfelelő rovatába szintén beírva legyeu; — mely körülmény azt igazolja, hogy a befizetett összeg nem csak a követelési könyvbe annak lerovási lapjára, de a bevételi naplóba is be van Írva. Ezen követelési könyvben, — mely a pénztárt illető minden féle tőkét, jövedelmet hozó vagyont s követelést magában foglalni tartozik,

— egyes lapokon külön minden követelés s történt befizetés úgy vezetendő, hogy midőn az évi lezárás történik, a bevételi napló összesített egy nemű bevételei p. tőke, kamat, kamathátralék, haszonbér, haszonbérhátralék, évi adomány stb. végösszegei az utolsó krajczárig összevágjanak azzal, a mit a követelési könyv lerovási lapjának