Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-02-26 / 9. szám
141 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 142 jedtsége bizonyiték életrevalósága mellett; e> fölkarolást Laky azzal jutalmazhatná, hogy rövidíthetné művét sok oly henyeséget kitörölvén belőle, melyek a földrajzi ismeret terjesztésére semmi haszonnal sincsenek, a gyermekre nézve érthetetlenek, az emlékezet fölösleges terhelői; hogy egy párra rámutassak, olvassuk el az I. k. 12. lapján a magyarról szóló jellemzést, a puszta eredetét, (13 1.) a 31. lapon a tótok jellemzését, ember legyen az az I. osztályú gyerek, aki azzal megbirkózik; a Detunata idéző jel közé tett leírása, regényes sziklacsoportok! festői kilátás! a hegységek szinpompája elbájolja! stb. stb., mind megtörhetetlen diók a gyermek számára, annál is inkább, mert ezeket a tanár legszebb elméleti iejtegetése sem világosítja meg, csak a szemlélés, melyre különösen alkalmas a scioptíkon, csak a saját tapasztalaton alapuló látás, nyújt ilyenekről érthető képet világos fogalom helyett; A bosszú, sok közbevetéssel megszakított mondatfüzések nem gyermeknek szánt kézikönyvbevalók; ezek mellőzése még kedveltebbé fogják tenni művét. (Folytatása köv.) Dr. Kapossy L. Felső-csallóközi ev. ref. lelkészi értekezlet. Jegyz o k ö n y v. Felvétetett Padányban 1893. febr. 9-én tartott felsőcsallóközi ev. ref. lelkészértekezleti ülés alkalmával. Jelen voltak: Pethes Endre alistáli lelkész, értekezlet elnök, Balahó Antal hodosi, Varga József padányi, Farkasdy Béla patasi, Kúr Géza kulcsodi lelkész, mint szapí helyettes, és Boross Kálmán f.-patonyi helyettes lelkész ért. tagok; továbbá Z ivory Elek nagy-keszi lelkész, Szilágyi Sámuel patasi, Molnár Benő alistáli, Varga Lajos padányi és Hodosi Vincze kulcsodi tanítók, mint vendégek. I. Nt. elnök ur meleg szavakkal üdvözölte az egy. begyült tagokat és vendégeket, s az egyházmegyei gyűlésnek a szokott időnél jóval előbb leendő megtartásával igazolta ezen ért. ülésnek váratlan egybehivását és a jegyzőkönyv vezetésére, Varga József ért. jegyzőnek, ez idő szerint mint házi gazdának felmentésével Boross Kálmán f.-patonyi administrátort szólította fel az értekezlet beleegyezésével II. Elnök ur a jelen ért. ülés legfontosabb tárgyául jelölte meg az egész egyházkerületet hónapok óta feszült érdeklődésben tartó mozgalomnak, a főiskolának Pápáról Komáromba szándékolt áthelyezésének megbeszélését. Az értekezleti tagok kellő tájékozást merítvén a hírlapi czíkkekből és nyílt levelekből az ügy jelen állásáról, pro et contra kifejtették egyéni meggyőződésüket, melynek eredménye az lett, hogy négy szavazattal kettő ellenében a kerületi főiskolának Pápán maradása mellett nyilatkoztak; de magának a mozgalomnak megindítását, mint kerületi főiskolánkra szellemi és anyagi gyümölcsöket hozót, kivétel nélkül üdvösnek és hasznosnak nyilvánították. A főiskolának Pápán maradása mellett felhozott indokok közül különösen hangsulyoztatott, hogy Pápa sokkal inkább földrajzi központja a kerületnek, mint Komárom. A főiskola növendékeinek túlnyomó többségét igen szerén}7 anyagi viszonyok közt élő szülék gyermekei adják, kiknek igényeit az anyagiak nagyon megszorítván, a Pápán hagyományos, patriarchalis egyszerű életmód teszi előttünk a főiskolát oly vonzóvá. A Duna és a Vág torkolatába ékelt, minden oldalról elzárt területre épült Komáromban a megélhetési viszonyok most is súlyosabbak, mint a szabad területű Pápán és ez a baj 20—22 családos tanárnak és 3—400 tanulónak beköltözésével még inkább öregbedik, úgy hogy főiskolánk nem lehet az, a mi eddig volt t. i. a szegény tanulók iskolája. Hogy Komáromban a tanulók száma lényeges szaporodást mutathatna, ahoz kevés reményünk lehet, ha meggondoljuk, hogy gőzhajó és vasút mentében közel esnek Komáromhoz Pozsony7, Győr, Esztergom, Vácz, Budapest, Sopron, N.-Szombat, Léva, Nyitra, Losoncz teljes-, és több kisebb város félgymnásiumaikkal. A papnövendékek számának megcsökkenése nemcsak Pápán, hanem a többi theol. akadémiákon is tapasztalható; e tekintetben sikeres orvoslást nem a székhelyváltoztatástól, hanem a lelkészi és kápláni fizetések gyökeres rendezésétől lehetne várni, mert a mai viszonyok közt nem csodálkozhatunk azon, ha érettségi vizsgát tett ifjúink a sokkal kecsegtetőbb és rövidebb úton, kisebb minősítettséggel is elérhető állami és magán hivatalokba csábitatnak. Az értekezlet tisztelettel hajlik meg a pünkösdi lelkesedésnek ama szent tüze előtt, mely mindkét részről nyilvánul és a mely mintegy mély álomból rázta fel kerületi főiskolánk pártfogóit és barátait; de mivel a nagymélt. és főtiszt. Egyházkerületi Közgyűlés elé terjesztett komáromi memorandum 2. szakaszának c., d., és e., pontjaiban kitüntetett semmi esélynek ki nem tett reális ajánlatoknak összege nem több, mint 111,319 frt tökének felel meg, a pápai főiskola javára száz év óta tett helyi érdekű és újabban Veszprém megye és Pápa városának 50 ezer forintos alapítványaival szemben, a különbözet nem oly meglepő, mint egyoldalúlag szemlélve a dolgot feltetszik, ezért az áthelyezést nem pártolja. De ez a különbözet el is enyészik, ha felszámítjuk 18 családos tanárnak, a nagy buzgalommal és költséggel berendezett főiskolai könyvtárnak, természettani, természetrajzi, régiségi gyűjteményeknek és a főiskolai nyomdának átszállítási és rongállásí költségeit. Az értekezlet többségének véleménye ezekben összpontosult, ezek indították ama határozatra, hogy nehéz időket próbált százados tölgyünket, kerületi iskolánkat az átültetés bizonytalanságának nem óhajtja kitenni. III. Az értekezlet harmadizben ad kifejezést a pápai tanító képző intézetnek az egyházmegyék meghallgatása nélkül történt beszüntetése felett való sajnálatának és újólag kéri a nt. és tek. egyházmegyei közgyűlést, hogy tegyen lépéseket annak sürgős visszaállítása tárgyában, mert égetőbb szükségnek tartja értekezletünk a tanító képezdének, mint a felsőbb nőnöveldének minél előbb való felállítását. Tanító képző intézetnek Komáromban ev.
