Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1893-02-26 / 9. szám

141 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 142 jedtsége bizonyiték életrevalósága mellett; e> fölkarolást Laky azzal jutalmazhatná, hogy rövidíthetné művét sok oly henyeséget kitörölvén belőle, melyek a földrajzi isme­ret terjesztésére semmi haszonnal sincsenek, a gyermekre nézve érthetetlenek, az emlékezet fölösleges terhelői; hogy egy párra rámutassak, olvassuk el az I. k. 12. lapján a magyarról szóló jellemzést, a puszta eredetét, (13 1.) a 31. lapon a tótok jellemzését, ember legyen az az I. osz­­tályú gyerek, aki azzal megbirkózik; a Detunata idéző jel közé tett leírása, regényes sziklacsoportok! festői kilátás! a hegységek szinpompája elbájolja! stb. stb., mind meg­törhetetlen diók a gyermek számára, annál is inkább, mert ezeket a tanár legszebb elméleti iejtegetése sem világo­sítja meg, csak a szemlélés, melyre különösen alkalmas a scioptíkon, csak a saját tapasztalaton alapuló látás, nyújt ilyenekről érthető képet világos fogalom helyett; A bosszú, sok közbevetéssel megszakított mondatfüzések nem gyer­meknek szánt kézikönyvbevalók; ezek mellőzése még ked­veltebbé fogják tenni művét. (Folytatása köv.) Dr. Kapossy L. Felső-csallóközi ev. ref. lelkészi értekezlet. Jegyz o k ö n y v. Felvétetett Padányban 1893. febr. 9-én tartott felső­csallóközi ev. ref. lelkészértekezleti ülés alkalmával. Jelen voltak: Pethes Endre alistáli lelkész, értekez­let elnök, Balahó Antal hodosi, Varga József padányi, Farkasdy Béla patasi, Kúr Géza kulcsodi lelkész, mint szapí helyettes, és Boross Kálmán f.-patonyi helyettes lel­kész ért. tagok; továbbá Z ivory Elek nagy-keszi lelkész, Szilágyi Sámuel patasi, Molnár Benő alistáli, Varga La­jos padányi és Hodosi Vincze kulcsodi tanítók, mint ven­dégek. I. Nt. elnök ur meleg szavakkal üdvözölte az egy. begyült tagokat és vendégeket, s az egyházmegyei gyű­lésnek a szokott időnél jóval előbb leendő megtartásával igazolta ezen ért. ülésnek váratlan egybehivását és a jegyzőkönyv vezetésére, Varga József ért. jegyzőnek, ez idő szerint mint házi gazdának felmentésével Boross Kálmán f.-patonyi administrátort szólította fel az értekezlet beleegyezésével II. Elnök ur a jelen ért. ülés legfontosabb tárgyául jelölte meg az egész egyházkerületet hónapok óta feszült érdeklődésben tartó mozgalomnak, a főiskolának Pápáról Komáromba szándékolt áthelyezésének megbeszélését. Az értekezleti tagok kellő tájékozást merítvén a hír­lapi czíkkekből és nyílt levelekből az ügy jelen állásáról, pro et contra kifejtették egyéni meggyőződésüket, mely­nek eredménye az lett, hogy négy szavazattal kettő elle­nében a kerületi főiskolának Pápán maradása mellett nyi­latkoztak; de magának a mozgalomnak megindítását, mint kerületi főiskolánkra szellemi és anyagi gyümölcsöket hozót, kivétel nélkül üdvösnek és hasznosnak nyilvánították. A főiskolának Pápán maradása mellett felhozott in­dokok közül különösen hangsulyoztatott, hogy Pápa sok­kal inkább földrajzi központja a kerületnek, mint Komá­rom. A főiskola növendékeinek túlnyomó többségét igen szerén}7 anyagi viszonyok közt élő szülék gyermekei adják, kiknek igényeit az anyagiak nagyon megszorítván, a Pá­pán hagyományos, patriarchalis egyszerű életmód teszi előttünk a főiskolát oly vonzóvá. A Duna és a Vág tor­kolatába ékelt, minden oldalról elzárt területre épült Ko­máromban a megélhetési viszonyok most is súlyosabbak, mint a szabad területű Pápán és ez a baj 20—22 csalá­dos tanárnak és 3—400 tanulónak beköltözésével még in­kább öregbedik, úgy hogy főiskolánk nem lehet az, a mi eddig volt t. i. a szegény tanulók iskolája. Hogy Komá­romban a tanulók száma lényeges szaporodást mutathatna, ahoz kevés reményünk lehet, ha meggondoljuk, hogy gőz­hajó és vasút mentében közel esnek Komáromhoz Pozsony7, Győr, Esztergom, Vácz, Budapest, Sopron, N.-Szombat, Léva, Nyitra, Losoncz teljes-, és több kisebb város fél­­gymnásiumaikkal. A papnövendékek számának megcsökkenése nemcsak Pápán, hanem a többi theol. akadémiákon is tapasztalható; e tekintetben sikeres orvoslást nem a székhelyváltozta­tástól, hanem a lelkészi és kápláni fizetések gyökeres rendezésétől lehetne várni, mert a mai viszonyok közt nem csodálkozhatunk azon, ha érettségi vizsgát tett if­júink a sokkal kecsegtetőbb és rövidebb úton, kisebb mi­nősítettséggel is elérhető állami és magán hivatalokba csábitatnak. Az értekezlet tisztelettel hajlik meg a pünkösdi lel­kesedésnek ama szent tüze előtt, mely mindkét részről nyilvánul és a mely mintegy mély álomból rázta fel ke­rületi főiskolánk pártfogóit és barátait; de mivel a nagy­­mélt. és főtiszt. Egyházkerületi Közgyűlés elé terjesztett komáromi memorandum 2. szakaszának c., d., és e., pont­jaiban kitüntetett semmi esélynek ki nem tett reális ajánla­toknak összege nem több, mint 111,319 frt tökének felel meg, a pápai főiskola javára száz év óta tett helyi érdekű és újabban Veszprém megye és Pápa városának 50 ezer forintos alapítványaival szemben, a különbözet nem oly meglepő, mint egyoldalúlag szemlélve a dolgot feltetszik, ezért az áthelyezést nem pártolja. De ez a különbözet el is enyészik, ha felszámítjuk 18 családos tanárnak, a nagy buzgalommal és költséggel berendezett főiskolai könyvtár­nak, természettani, természetrajzi, régiségi gyűjtemények­nek és a főiskolai nyomdának átszállítási és rongállásí költségeit. Az értekezlet többségének véleménye ezekben össz­pontosult, ezek indították ama határozatra, hogy nehéz időket próbált százados tölgyünket, kerületi iskolánkat az átültetés bizonytalanságának nem óhajtja kitenni. III. Az értekezlet harmadizben ad kifejezést a pápai tanító képző intézetnek az egyházmegyék meghallgatása nélkül történt beszüntetése felett való sajnálatának és újólag kéri a nt. és tek. egyházmegyei közgyűlést, hogy tegyen lépéseket annak sürgős visszaállítása tárgyá­ban, mert égetőbb szükségnek tartja értekezletünk a ta­nító képezdének, mint a felsőbb nőnöveldének minél előbb való felállítását. Tanító képző intézetnek Komáromban ev.

Next

/
Thumbnails
Contents