Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-01-29 / 5. szám
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 80 is fölemlíteni, hogy a középiskolai tanárok nyugdíjügyének törvénynyel rendezhetése tekintetéből a felekezeti főliatóságok már meg is hivattak tanácskozásra, és hogy kerületünknek ez ügyben egyik kinevezett képviselője nt. Őzike Lajos főiskolai gondnok ur leeud, kinek úgy a felekezeti jogok épségben tartására vonatkozó hazafias protestáns érzülete, mint a tanári méltányos követelmények kielégítésére irányuló önzetlen törekvése teljes biztosítékot képeznek arra nézve, hogy kerületünk ez irányban való érdekeinek képviselése a leghivatottabbra bízatott. Vajha minél előbb örvendhetnénk ez áldásos munka szerencsés végbe vitelének is! — Gyászeset. Oly súlyos csapás sulytotta Barabás Jenő kedves tanártársunkat, mely nemcsak őt és' legközelebbi hozzátartozóit renditette meg, hanem minden barátait és ismerőseit mély fájdalommal töltötte el. Alig 15 hónapig tartó öröm- és boldogságteljes házasság után feledhetleu neje jobb létre szenderült f. hó 23-ikán. Egy héttel előbb adott életet egy kis leánykának; de — fájdalom — az új életért a fiatal anya életének kellett áldozatul esni. Szomorú végzése volt ez a Mindenhatónak! Maguk s minden hozzátartozóik boldog hittel remélték, hogy ezzel a családi örömmel életük még boldogabbá lesz s ime — valamennyien mély gyászba borulva siratják a feledhetlen elköltözöttet. Bizony, nincs más támasza ily esetben a lesújtott emberi léleknek, mint a vallás vigasztaló biztatása, hogy az elválás nem örök, mert a földön összeforrott szivek odafent a menyben ismét találkozni fognak. A temetésen a tanári karon s a tanuló ifjúságon kívül igen nagy közönség jelent meg, mely meghatott szívvel hallgatta Kis Gábor pápai lelkész urnák a háznál és sírnál tartott szép beszédeit. A koporsót és gyászkocsit számtalan koszorú borította, köztük a tanári karé s a tanuló ifjúságé. A gyászjelentés igy hanzik: Barabás Jenő maga, úgy gyermeke, mint az összes rokonság nevében mély fájdalommal jelenti szeretett nejének Török Máriának folyó 1893-ik évi január hó 23-án, boldog házasságának második évében történt gyászos elhuny tát. A felejthetlen boldogultnak földi maradványai f. évi január hó 25-én délután 3 órakor fognak a Pápa alsó-városi sirkertben az ev. reform, szertartás szerint Örök nyugalomra tétetni. Pápa, 1893. január 23-án. Áldás hamvaira! Az elhunytnak térje: Barabás Jenő, gyermeke: Barabás Ilona. Szülői: Török János és neje Eaits Zsófia. Testvérei: Török Gyula, Fiilöp Józsefné Török Vilma, Török Béla, Török Sándor, Török Emma, Török Jenő. Barabás József ipa. Herepei Giza napa, Barabás Erzsi, Barabás Anna sógor női, Fülöp József sógor. — A középtanodai tanárok már ismertetett mozgalmának csakugyan meglett a minden miveit, a munkás értéke szerint méltatni tudó hazafi által óhajtott eredménye. A magyar orsz. gyűlés kiküldött bizottsága elejtette a tanároknak — annyira sértő osztályba sorozását. Ezt méltán vártuk is. Ha már az állam pénzügyi helyzete ezen legnemesebb munkát végező testület illő jutalmazását meg nem engedi, hát degradálással ne szégyeuitsék meg. — Katliolikus autonómia. Figyelemreméltó vezérczikk jelent meg a Pesti Hírlap f. hó 25 iki számában Beksics Gusztáv neve alatt. Nyílt, őszinte és bátor szó ez, milyet a nd képmutatással telt politikai és társadalmi viszonyaink közt meglepő dolog hallani. „A katholikusok — úgy mond — olyan autonómiát követeinek, mint a protestánsoké. Helyes, joguk van hozzá, de csak egy feltétel alatt. Ha t. i. a kath. egyház Magyarországon épen oly felekezet lesz, mint a többi. Ez pedig csak úgy lehet, ha 1. teljesen különválik az államtól s minden létező közjogi előnyeiről lemond, 2. ha állami eredetű javakat nem élvez, s ha ehhez képest a nagyobb egyházi javadalmak és közalapítványok kérdése előzetesen megoldást nyer. Mert egyenlőség csak egyenlő alapon támadhat, különben az egyenlőségből fölény, hatalom és elnyomás keletkezik.“ — Ez aztán méltányos és szabadelvű beszéd! S ha a kormányt sok Beksicshez hasonló képviselők támogatnák, akkor valóban nyugodtan tekinthetnénk a jövőbe. Csakhogy a nagy szabadelvű pártban is hamar meg lehetne számlálni a hozzá hasonló valódi liberális férfiakat, így azután nem csodálhatjuk, hogy a kath. papság oly bátran emelgeti a fejét s hinti a konkolyt az alsóbb néptömeg között. Csak a maguk hasznát biztosíthassák, mit törődnek ők a hazával s többi eretnek polgártársaikkal? I)e épen azért kellene már nekünk is kissé melegebben fogni a dologhoz. Ha ők agitálnak ultramontán eszméik mellett — mi küzdjünk bátran a szabadelvű eszmékért! Mindenek fölött pedig ne álmodozzunk, hanem ki-ki saját körében tegye meg, a mire képes. Pályázat lelkészi állomásra. Pápai egyházmegyében levő nyárádi, kegyhaszonbér nélkül 754 frt 4 krra becsült és igy IV-ed rendű lelkészi állomás megüresűlvén, ezen állomás elnyerhetésére folyó év február 10-ig pályázat nyíttatik. Kérvények Szekeres Mihály espereshez küldendők Takácsiba (p. h.) Pap Gábor, püspök. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán, 1893. az ev. ref. főiskola betűivel. uy.Kis Tivadar.
