Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1893-10-08 / 41. szám

685 DŰNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP. 68S VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Tisztelettel felkérjük előfizetőinket előfize­téseik szives megújítására, a hátralékosokat pedig tartozásaik beküldésére. — Játéktanfolyam. Gr. Csáky Albin, tevékeny és uj utakon haladó közoktatásügyi ministerünk, a ki, mióta székét elfoglalta, oly czéltudatos tevékenységet fejt ki a testi nevelés ügyének előbbrevitele érdekében, ugyanezen czélból inditva játéktanfolyam rendezését határozta el a középiskolai tornatanárok számára. .Elhatározását tudatta a nem állami iskolák hatóságaival is oly kijelentéssel, hogy korlátolt számmal ezen iskolák köréből is vétetnek föl résztvevők. Főiskolánk igazgató tanácsa, méltányolván a miniszter czélzatainak nagy fontosságát s még tovább akarván fejleszteni főiskolánknak a testi nevelés terén eddig kivivőit sikereit, elhatározta, hogy Borsos István tanártársunkat, a főiskolai tornatanitás jelenlegi vezető­jét, e tanfolyamra kiküldi, a ki csakugyan részt is vesz a f. hó 9-iktől 14-ig terjedő tanfolyamon. — Növekszik az államsegély. Örömmel értesül­tünk Wekerle S. hatalmas pénzügyminiszteri budget-be­­szédjéből, hogy 100,000 forintnyi uj összeg vétetett fel az ág. ev. és ev. ref. protestáns egyházak egyházalapjának segélyezésére, a következő érdekes indokolással: „Fel­vettük ezt azért, mert az a törvény, mely felhatalmazza a pénzügyminisztert arra, hogy egy sorsjegykölcsön emit­­tálásával legyen ezen alap segélyezhető, eddig megvalő­­sitható nem volt és a mai viszonyok közt nincs is kilátás arra, kogy közelebb megvalósítható legyen: addig tehát, mig vagy ezen, vagy más utón képesek leszünk ezen fon­tos czélok segélyezését eszközölni, legalább átmenetileg 100,000 frtot, mint évi dotácziót kívánunk a költségve­tésbe beállítani“. — A sárkeresztesi — mint egy 1000 lelket szám­láló reform, gyülekezet életéből kívánok néhány adatot fülemlíteni ez alkalommal azért, hogy egyébb gyülekeze­teink is lássák, hogy e kisded teste a Krisztus anyaszent­­egyházának mikép valósítja meg életében az írás ama szavait; — úgy féuyljék a ti vílágosságtok, hogy mások is látván a ti jóságos cselekedeteiteket, dicsőítsük a mennyei Atyát! “ A papiak, iskolák és templom renová­lásából fen maradt 9000 frt adósságot alig fizette le az 1892-ik évben, már is arról gondolkozik, miként szabadít­hatná meg a községet, — mely tisztán reform, egyházta­gokból áll — a reá nehezedő 3600 frt adósságtól ? Ezen terve végre sikerült f. évi augusztus hó 28-án, a mikor is utolsó részletét lefizetvén a község adósságának, ma napság ott áll, hogy sem az egyháznak, sem a köz­ségnek adóssága nincs, épületei a lehető legjobb karban vannak s az apró tatarozgatásoktól eltekintve, 20—30 évig javításra nem kell gondolnia. Erre az esélyre már 15 frt tőkéje gyümölcsözik a székesfehérvári kér. bankban, mely összeg évenként növekedvén a feleslegből, az időre, mi­kor az épületek javítást igényelnek, legyen tőkéje az egy­háznak, a melyből azt eszközöltetheti. Ezen nagy mérvű áldozat-hozatal mellett a belmissió munkája, hogy a sze­gény sorsú hívek anyagi szükségének enyhítésére a folyé évben takarék-magtárt létesített, melynek alapja ma már a hívek önkéntes adománya folytán: 20 m. m. és 71 kgr. búza, 3 m. m. és 63 kgr rozs, 1 m. m. és 08 kgr. árpa és 4 frt készpénz, mely minden évben rendes évi adomány által növekedik. Sajnosán nélkülözte a gyülekezet eddig szép templomában az orgona hiányát; hogy ezen is se­gítve legyen, Tóth István, az egyház tevékeny főtanitója. megkezdte a gyűjtést az orgona alapjára szeptember 24- dikén 25 írttal. Csak hamar megtellett az általa kibocsá­tott és elhordott ív, melynek sorai közöttiátható: az ének­egylet 120 frtos, Babay Dezső k. jegyző 100 frtos, Babay Kálmán lelkész 50 frtos, Kalamár János 25 frtos, Na­szály! János 20 frtos, Kecskés Imréné 15 frtos és egyéb lelkes egyháztagok kisebb-nagyobb összegű adománya, úgy hogy 24 óra alatt 1010 frt 50 kr gyűlt össze e czélra- Nem véttek, ha felemlítem azt a jó szokást is, mely gyü­lekezetünkben honos. Nem történik itt nálunk soha há­zasság, hogy az új pár, feljővén másnap az Isten házába, le ne tenné annak oltárára csekély, a körülményekhez mért adományát; végrendeleteinkben bizonyos egy pont, a hol az örök hagyó megemlékezik az Ur látható gyüleke­zetéről. Ennek eredménye aztán, hogy — a hagyományok­tól eltekintve — évenként 50 — 100 írtig gyűl be adomány „Isten dicsősége“ czimén. S ha felemlítem még, hogy e kis községben van önk. tűzoltó egylet díszes szertárral, a abban minden, e czélra szükséges eszközökkel, van ének­egylete, mely legutóbb 120 frtot adott az orgona javára, van fiók-gazdasági egylete, mely szecska-vágóit, sótörőít és mázsáit bocsátja a tagok ingyenes használatára: min­denki látni fogja, hegy e nép a helyes utón halad, mely méltó a követésre. E száraz de sokat mondó adatokat pe­dig azért közlöm e lapok hasábjain, hogy most, mikor a belmissió kérdése foglalkoztatja a lelkeket, egy vonást találjanak lelkész-testvéreim, mely szorosan összefügg az­zal, egy nyomot a melyen sikerrel haladhatunk. B. K. — Válasz a czáfolatra. A kís-sárói ev. ref. lel­készválasztásra vonatkozólag, mit e becses lap 38-ik szá­mában közöltem, fentartom. — Hogy a közlemény nem rágalom, azt a vizsgálat lesz hivatva kimutatni. — Ez a merész állítás, mikor tényekkel szemben dobállódzunk a kifejezésekkel. — Én tényekre hivatkozom. — Majd a vizsgálat után a Nagytisztéletü gzerkesztő ur engedőimé­vel, teljes kimerítő tudósítással szolgálok. — Személyeket sérteni épen nem szándékom, de az igazságot kimondani kötelességemnek ismerem. Egy szemlélő. HIVATALOS RÉSZ. Pályásat A b.-somogyi ev. ref. egyházmegyében levő orezí-í egyház IV-ed osztályú lelkészi állomására pályázni kívá­nók, okmányokkal fölszerelt kérvényeiket az esperesi hi­vatalhoz Istvándiba 1893. évi október 15-ig beküldjék. Pap Gábor. ev. ref. püsp&.k

Next

/
Thumbnails
Contents