Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-09-24 / 39. szám
Negyedik évfolyam. 39. szám. Pápa, 1893. szeptember 24 DUNÁNTÚLI ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 írt, félévre 2 frt.-5$ Az egyház és iskola köréből------------—-------X HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5, egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdíj 30 kr. ----------------------H MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. TARTALOM: Tisza Kálmán főgondnok ur 1893. szept. 20-iki megnyitó beszéde egyházkerületünk közgyűlésén. — Az igazgató tanács ülése. Kis Ernő. — Tudósítás egyházkerületi gyűlésünkről. — T á r c z a. Az ínotai refo rm. egyház múltja. (Vége.) Thúry Etele. — Vegyes közlemények. Tisza Kálmán íőgondnok ur 1893. szept. 20-iki megnyitó beszéde egyh. kerületünk közgyűlésén. Főtisztei etil Egyházkerületi Közgyűlés! Midőn az elnökség nevében a főtiszt, egyházkerület igen tisztelt tagjait tiszta szivből üdvözölném, azt hiszem, nem is méltóztattak várni tőlem, hogy a nem egészen helyesen, de általában úgynevezett egyházpolitikai kérdések felől nyilatkozzam. Nézeteimet más alkalommal elmondottam s kifejeztem azon meggyőződésemet, hogy azok első sorban az állam és pedig a magyar állam méltóságának és érdekének szempontjából birálandók el. Azt hiszem, ez ma még sokszor inkább áll a történtek óta, mint a mint azelőtt állott. E kérdések megoldás elé jutnak mentül előbb olyformán, hogy megóvassék a magyar államnak tekintélye, méltósága, érdeke, mindenkivel szemben és minden létező vallásfelekezetnek jogos érdekei sértetlenül maradjanak, hangsúlyozom, jogos érdekei, és a vallásfelekezetek közötti egyetértés, a mennyiben megzavartatott volna, helyreállittassék és annak állandó fennmaradása biztosíttassák. (Élénk éljenzés!) Yéghetetlen szükséges ez mindenütt a világban, de sehol sem annyira, n ‘nt minálunk, hol úgyis annyi különböző érdekek teszik sokszor nehézzé az állam érdekeinek előmozdítását. (Úgy van!) Azonban csak pár szót akarok még szólni; ha ezen kérdések szabadelvüség szempontjából megoldatnak is, nem lehet kétségünk az iránt, | hogy nagy és nehéz feladatot rónak minden egyházra, igy a mi egyházunkra is. A szabadság, a terjeszkedés a vallásszabadság felé tért ad az erély kifejtésére, de ismét lehetővé teszi, hogy sokan talán azt a szabadságot nem a törvény megtartásával is a meglevők megingatására akarják felhasználni, mi is a meglevőket védelemre készti. És mi lehet itt a védelem eszköze? Sikeres eszköze csak a szellemi erő, a hitbuzgóság, a hitérti áldozatkészség lehet, anyagi erő egymaga sohasem elég arra. De viszont azt sem lehet tagadni, az is nehezíti feladatunkat, hogy ha czélunk nemcsak az, hogy egyházunkat megszerezhessük, de biztosíthassuk a jövőre is; a hitbuzgóság és szellemi erők mellett anyagi erőre is szükségünk van. Itt azt vagyok bátor a főtiszt, egyh. kér. közgyűlés nagybecsű figyelmébe ajánlani, hogy számot vetve helyzetünkkel tartsuk meg a kellő fokozatot intézkedésünkben, ne tévesszük szem elől sohasem a czélt, a melyre törekedünk, de erőnkhöz mérjük azt, a mit e pillanatban tenni akarunk, s úgy igyekezzünk tovább menni a helyes utón, s ne felejtsük el különösen, mélyen - tisztelt egyh. kér. közgyűlés, hogy mindennek alapja az egyes egyházak, igyekezzünk tehát mindenek előtt ezeket biztosítani a pusztulás elől. (Élénk helyeslés!) Mert ha az egyes egyház elpusztult, elpusztult az alap, a melyen törekvése* lüknek épülniük kell. Természetesen értem az egyházi érdekek alatt az egyház fenntartásának szüksége felett a népiskolák helyes fenntartását is. Természetesen ezen czélzat természetszerűvé teszi a törekvést, mely mindenütt nyilvánul egy-39 A DiÁBTlI El REF. mim HIVATALOS KÓZLÓSYE. &