Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1893-09-10 / 37. szám

619

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

kezik a linezi békekötés pontjaival, a melyben világosan ki van mondva, hogy a vallásügyi panaszokat nem katholikus vallásu biztosok, hanem maga a király, országgyűlésen, az ország törvényei értelmében ^tartozik elintézni: mégis az említett bizottság az [összeülést éveken keresztül hallogatta (állítólag a Török háború miatt, noha ez Jenő főherczeg győzelmei folytán, a passzarovíczi békekötés által már 1718-ban véget ért), mikor végre az összeülés helyéül Buda, idejéül 1720. szeptember 1. kitüzetett. Ezen országos vegyes bizottság azonban csakhamar elhalasztá üléseit, és csak 1721. márczius 15-én kezdte meg azokat, gróf Koháry István országbíró elnöklete alatt. Eme bizottság ülésezése alatt, számos protestáns főurból álló választmány állandóan Pesten székelt és hatalmasan követelte, hogy a protestánsoknak országos törvényeken és békekötéseken alapuló jogaik visszaadassanak: de a bizottság — mivel csaknem minden ponton összeütközött — a folytonos perlekedés miatt a réá bízott feladatot nem oldhatta meg.

Végre is sok keserű vita után — a két fél egymással megegyezni nem tudván, mindegyik külön jelentést és kérvényt terjesztett fel a királyhoz. A protestánsok fájdalmasan panaszolták el, hogy vallásuk szabad gyakorlatában minden módon gátoltatnak . . . lelkészeik kath. törvényszékek elé állíttatnak, 1681. évi soproni országgyűlés XXVI. törvényczikke által visszaadatni rendelt mindazon templomaik, melyeket maguk építettek, s a római egyház szertartása szerint még felszentelve nincsenek, vissza nem adattak, és azokhoz semmiképen nem juthatnak.

Ezen czélból is, de különösen a Fehérvár megyei nemes és nem nemes protestánsok kérésére nyomozás rendeltetett el, hogy vájjon azon templomok, melyek most — 1721 — a reform, vagy az ágost. hítvallásuaké, nem voltak-e valamikor katholikus templomok ? mert ha azok voltak, az 1681. évi idézett törvényczikk értelmében azonnal elvétetnek tőlük. Ennek kipuhatolására, és a valóság megállapítására, a reform, vagy az ágost. hitvallásnak által lakott községekben, hiteles és idős emberek hallgattattak ki, kikhez kilencz kérdés intézteiéit az e czélból kiküldött Kapy Gábor országbírói Ítélő mester által. Kiről egyúttal jegyezzük itt meg, hogy katholikus főur létére az 1681. évi országgyűlésen a protestánsok mellett nyilvánosan felszólalt, és szemére hányta a róm. kath. papoknak azt, hogy ők háborítják fel az országot és igy maguk az okai minden bajnak.

Ez volna röviden a tanuhallgatásnak előzménye ; de hogy a tanuk vallomásait megérthessük, hadd álljanak itt elsőbben azon kérdések, melyekre felelniük kellett:

Először. Tudja-e nyilvánosan a tanú, hogy ezen helységben levő templom, vagy ímaház parókiával, iskolával egyetemben, a maga emlékezetétől fogva, még a Töröknek Bécs városa alá mentek (1683) előtt is egynéhány esztendőkkel mindenkor ágost., vagy reform, hitvalláson levő lakosoké volt-e ? Tartottak-e prédikátort, vagy mestert? Gyakorolták-e hit szolgálatukat közönségesen és szabadon, avagy nem háborgattattak-e prédikátorai, iskolamesterei ? Nem vetettek-e el parókiái, templomai, iskolái ? Ha elvétettek, kik által, mi módon, hányadik eszten-62 »

dóben. És most plébános-e, vagy prédikátor, vagy mindkettő is van és szolgál ezen helységben ?

Másodszor. Tudja-e nyílván, avagy hallotta-e a tanú, hogy midőn a prédikátort vagy iskolamestert kiűzték, azoknak javait elvették-e? Vagy tettek-e valami kárt nekik, és keménységet követtek-e vala velők, vagyis a lakosokon és kik ?

Harmadszor. Tudja-e a tanú, hogy az ágost. és helv. hitvalláson levő lakosok, a maguk hitükben és vallásukban, azoknak szabad gyakorlatában háborgattattak-e ! És kik által, mily módon, kinek parancsolatjából ? Avagy kényszerittettfck-e magán személyek, vagy közönségesen, és kik által, minémü fenyegetésekkel és büntetések alatt a katholika vallásra leendő áttérésre ? Búcsúkra, szertartásos körmenetekre, kereszt csókolásra, vagy más vallásukkal ellenkező szertartásokra kényszeritettek-e ? És azon büntetés, birság megvétetett-e rajtuk és hány Ízben, kiken névszerint, és kik által hajtatott be, vagy követeltetett ?

Negyedszer. Tudja-e, és emlékezik-e arra a tanú, hogy ezen helységnek evangélikus lakói tilalmaztattak-e, vagy mostan tilalmaztatnak-e a részükről való szabados templomba meneteltől, ott való urvacsorálástól, kereszteléstől, és házassági esketéstől ? Prédikátorait, a beteg kívánságára, azokhoz való meneteltől, kik által, minémü büntetés alatt és efféle gonoszért büntették-e meg ? Kik névszerint, hány Ízben, mikor, s azon büntetést ki rendelte el ?

Ötödször. Tudja-e a tanú, hogy a kath. plebánus által a helység ág. és helv. hitvalláson levő lakosai közül a házasuló és férjhez menő személyek addig meg nem esküdhetnek, — és midőn kereszteltetni akart volna valamely lakos, különben meg nem kereszteli gyermekeit, sem a gyermek ágyból felkelt ssszonyokat be nem avatja, hanem ha pápistaságra köteleznék magukat? Nemkülönben haláluk idején a betegek erőszakosan kényszerittettek-e katholikus hitre meggyónni?

Hatodszor. Tudja-e a tanú, hogy ezen helységben sokkal többen vannak az ág. és helvét, hitvalláson levők, mint a katholikusok ? És hányen lehetnek külön-külön mindkét részről, és azok is gazdákból, zsellérekből, vagyis csak szolgákból állók-e ? És azt tudja-e a tanú, hogy ezen helyben plébánus lévén: tilalmaztatik-e a prédikátor az oly számos evangélikusok közé menni, micsoda tilalommal, annyival inkább valamely valláshoz tartozó papi tisztjének és hivatalának végbe vitelétől u. m. kereszteléstől, esketéstől, úrvacsora osztástól és temetéstől, kemény fenyegetés alatt ?

Hetedszer. Tudja-e a tanú, hogy a katholikus plébános a helységbeli lakosokon is, jóllehet az nekik nem szolgál, keménységgel szedi fizetését nemes és nem nemesen, sőt semmi keresztelést és halott temetést azok részéről a midőn véghez nem viszen is, bizonyos pénzt és mennyi fizetést követel, ha szép szerént nem akarnak fizetni, erőszakosan is, a hol most is van hivatalos prédikátor ? És azt régen kezdették-e, akik pedig meg nem adják, minemü büntetéssel büntettetnek, kinek a parancsolatjából, és ki által névszerint?