Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1893-08-27 / 35. szám

589 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 590 egy lelkészség alatt egyesítése módozatait, tekintettel a nép terhén könynyitésre és tekintettel a lelkésznek is tisztességes díjazására. Már alsó-örsi egyházunknál mel­­lózhetlen a társitás, mert a presbyterium kijelentette, hogy képtelen a nép a lelkészi fizetés minimumának is biztosí­tására. Ezen egyházra nézve tehát különösen is utasí­tandó lenne a bizottság a társitási tervezetnek részletekbe hatoló kidolgozására. A veszprémi reform, egyházmegye közgyűlése. Augusztus 15. 16. napjain tartotta egyházmegyénk rendes évi közgyűlését Veszprémben Pap Sándor esperes és Véghely Dezső egyhm. gondnok elnöklete alatt. Az idén már lévén egy gyűlésünk, kevés érdeklődést tanúsítottak egyházaink, tízből sem lelkész, sem képviselő nem lévén. Alakulás után bejelentetett a tisztikar újjáalakítása, mely a következő : esperes Pap Sándor, gondnok Véghely Dezső, főjegyzők Nyikos Kálmán és Sörös Zoltán, al­jegyzők Thury Etele, világi választás alatt; tanácsbirák Nyikos Kálmán, Segesdy Miklós, Sörös Géza, Cseh Sándor egyházi, —Morocza Kálmán királyi táblabiró, Dr. Vadnay Béla ügyvéd világi részről; közpénztári számvevők Thury Etele és Szőke Ignácz megyei főpénztárnok ; gyámoldai számvevő Cseh Sándor; pénztárnokok Segesdy Miklós és Bartalos Dezső, ügyész Fodor Gyula, kik a hivatalos esküt a gyűlés szine előtt letették. Majd Szeness Imre és Szép Lajos lelkész urak üdvözölték az uj tisztikart, kik­nek nevében Véghely D. egyhm. gondnok szívélyes sza­vakban válaszolt. Megerősítette ezután közgyűlésünk a veszprémi és várpalotai lelkész választásokat, az első Demjén Mártont, a második Tánczos Gyulát választván. Az esperesi jelentést, melyből egy részletet a tudó­sítás függelékeként ide mellékelek, egyházmegyei gondnok 0 nagysága kellő számú példányokban litografiroztatván, felolvasottnak tekintetett. Felemlítem belőlle, hogy kegyes adományok és végrendeleti hagyományok czimén az egy­házmegyében befolyt 1899 frt 55 kr, az egyházak alapít­ványainak összege 9805 frt 27 kr, tőkepénze 30804 frt 96 kr, adóssága 11158 frt 84 kr, magtáraikban van 147 métermázsa búza; 1353 mm. rozs; 1367 mm. árpa; 42 mm. zab. A gyűlés összes idejét vagy 80 ügy kötötte le, me­lyek nagyobb része helyi érdekű. De az már kerületünk bölcseségét is felhivja, hogy egyházmegyénk gyülekezetei annyira elgyengültek, hogy három negyed részük önere­jén fen nem állhat többé. Egyik egyházunkból a kiköl­tözködés, másikban az országos csapás a philloxera, s eb­ből kifolyólag az elszegényedés, a közterhek elhordozhat­­lansága, a kitérések, fenyegetések arra bírták egyházme­gyénket, hogy egy feliratot szövegezett egyházkerüle­tünkhöz, feltárván abban szomorú helyzetünket s kérvén a nagyobb mérvű állandó segélyezést, sürgetve az állam­segélynek kirendelt czéljára való fordítását, mert hiába építjük a főiskolát, ha 30 egyházunk szemünk láttára tönkre megy, kivándorol, vagy convertal. Mert halhatlan! még 50 forintos jótéteményeket sem gyakoroltunk az ál­lamsegélyből. Alsó-Őrsön a lelkész meghalt, s jóllehet ezen egy­házunknak filiája is van, mégis társítja egyházmegyénk valamelyik szomszéd anya egyházhoz, melytől csak az mentheti meg őket, ha a leány nagyobb mérvű hozzá járulásra kész lesz. A fehérvár-csurgói egyház tőkesegély ügye ismét napirenden volt, s meggyőződött az egyházmegye közgyű­lése a postai feladó vevényekből arról, hogv az egyházkerü­leti pénztárban 15 frtot nem Írtak javára, s a pénztári napló kivonat szerint 1891. januárban két czimen 25-f-10= 35 forintot Írtak törlesztésére akkor, midőn az egyház egy utalványon 50 frtot küldött, s igy lehetetlen, hogy azon 50 írtból 35 érkezett volna a pénztárba. Egyházmegyénk tehát követeli az akkori pénztárnokon a csurgói egyház 15 írtját 6°/0 kamataival együtt, azért az időkori pénztár­nokon, mert ezen 15 frt a kerület cassájába nem folyt be, hanem az ő kezei között maradt. Elhatározta azért, hogy ezen ügyre nézve a kerülettől szigorú vizsgálatot kér, mert ahhoz semmi kétség nem fér, hogy a csurgói egy­háznak a pénztárnoktól 15 frt jár. Hiába állított, tagadott, vagdalódzott a pénztári ellenőr úr, mert im mégis hiba van, melynek esetleg egy kis fegyelmi háttere is lesz, s vé­gezetre kisül, hogy az nevet igazán, aki utoljára nevet. Mivel pedig a tőketörlesztő részleteket sem a kerület, sem az egyházmegye kezeltetni nem akarja: a traktus ellenőrzése mellett egy külön e czélra választott pénztár­nok fogja azt kezelni. Örvendetes esemény számba megy, hogy a szentki­rály szabadjai egyház birtok aránylagos egyházi adókul­csot akar behozni. Tanítókban nagy a hiány; meghirdetjük a pályáza­tot egy-egy megüresült tanítói állomásra; de nem pályáz senki. Kövesen a lelkész fog tanítani, melyért köszönetét és elismerést szavazott a közgyűlés. A milleniumra egyházmegyénk múltjának történetét elakarván készíttetni, felkérni határozta a kerületet, hogy a régi dunántúli (veszprémi) egyházkerület jegyzőkönyveit melyek egyházmegyénk ajándékából vannak a kerületi levéltárban, két évi használatra adja át egyházmegyei levéltárunk számára, hogy értékesíthessük a kizárólag ró­lunk szóló adatokat. Thuby Etele. mh y VffiYES KÖZLEMÉNYEK. — Értesítés. Az államilag segélyezett csurgói ev. ref­­főgimnáziumban a beiratások szept. 1-től 3-ig tartanak. Tandíj egész évre mellék dijakkal együtt 23 frt 60 kr ; felvételi dij uj tanulóknak egyszersmindenkorra 2 fit; köztartási-konviktus-dij tiz hóra ebéd-vacsoráért 25 frt 50 kr; a köztartás házi kezelés és tanár vezetése alatt áll- A dijak két részletben, a beiratáskor és febr. 1-én fize­tendők. Az 1. osztályba lépő tanulóknak a keresztlevelet vagy születési bizonyítványt be kell mutatniok.

Next

/
Thumbnails
Contents