Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-08-13 / 33. szám
551 27. §. Szabályozza egyetemesen kötelezőleg az érettségi vizsgánál követendő eljárást. 32. §. Megállapítja a tanárok számát. 46. §. A fölügyeleti jog gyakorlása szempontjából a vallás és közoktatásügyi miniszter a felekezeti tanintézeteket megbízottjai által bármikor meglátogathatja. A kirendelt megbízott jelen lehet ezen középiskolák nyilvános vizsgálatain s a nevezett miniszter ezen iskolák szervezetéről, fölszereléséről s az oktatás eredményéről, valamint általában arról, hogy a törvények és törvényes rendeletek megtartattak-e, ez utón is egyenes tudomást szerez. 48. §. Az állami felügyelet jogánál fogva jogában és tisztében áll a vallás és közoktatásügyi ministernek a hitfelekezeti iskolákról felekezeti főhatóságaiktól a) statistikai adatokat beszerezni b) tanévenként jelentéseket kívánni, melyekben a tanrend és felosztás (a hittani tárgyakat kivéve), a tanárok létszáma, képesítése és mőködésí köre, az osztályonkénti népesség, óraszám s az oktatás eredményei, valamint az érettségi s egyéb zárvizsgálatokról szóló kimutatások által feltüntetve legyenek; e) a 8. §.-ban megállapított tanrendszerben (a hittani tárgyakat kivéve) minden lényegesebb változásnak, valamint az iskola előbbi jellegében s a tanfolyam körében történt minden változásnak bejelentését megkívánni; d) a használt tankönyveket, legyenek azok nyomtatásban vagy kéziratban, bekövetelni s azokat azon szempontból: nem foglalnak-e magukban állam—, alkotmány vagy törvényellenes tanokat vagy tételeket, megbíráltatni. 49. §. Ha valamely középiskolában használt tanvagy vezérkönyv állam —, alkotmány — vagy törvényellenes tanokat foglal magában, joga és tiszte a vallás és közoktatásügyi miniszternek, annak használatát eltiltani, szükség esetén annak elkobzása és az illetők megfenyitése végett a törvény rendes utján a további intézkedéseket megtenni. 50. §. Ha a kormány valamely felekezeti középiskolában erkölcsi bajoknak vagy államellenes iránynak jönne tudomására s ezek ellenében az iskola illetékes felekezeti főhatósága utján gyökeres orvoslás nem szerezhető — ha a baj az egyesek eltávolítása által nem orvosolható, a vallás és közoktatásügyi miniszternek joga és kötelessége magának az iskolának egyidőre vagy végleges bezáratása iránt 0 Felségéhez előterjesztést tenni. 53. §. Ha valamely (felekezeti) nyilvános középiskola általában a jelen törvény követelményeinek meg nem felelne, jogában áll nevezett miniszternek az intézettől az illető főhatósághoz legalább félévi időközben három Ízben intézett megintés után, a nyilvánossági jogot megvonni. A nyilvánossági jogtól megfosztott tanintézetek érvényes bizonyítványokat nem adhatnak és éretségi vizsálatot sem tarthatnak. Hogy teljes autonómiáról a középiskolai oktatás terén ezen paragrafusok mellett szó sem lehet: azt bizonyítgatni fölösleges. Ha az állami beavatkozás veszélyétől félünk — a mitől én egyébként nem tartok— akkor az államnak a 46, 48, 49, 50, 53 §§-ban oly jog van adva, melylyel bármely pillanatbaan visszaélhetne felekezeti iskoláink elnyomására. Az államsegély megadása e jogokat — a 3—4 552 tanár kinevezése jogán kívül — semmivel sem szélesbíti, úgy hogy az állam segélye igénybe vétele után sem rendelkezik jobban intézetünkkel, mint a hogyan most rendelkezik. Lássuk tehát milyen II. A állam beavatkozása segélyadás esetén, 47. §. Valamely vallásfelekezet, törvényhatóság, község, társulat, avagy egyes által fentartott oly középiskolát, melynek fennállását országos műveltségi vagy fontos helyi érdekek kiválóan igénylik és melyet az illetők nem bírnak saját erejükből a törvényes kellékeknek megfelelően fentartani (különösen ha egyszersmind középiskolai czélra tett, és helyhez kötött jelentékeny alapítványok vannak), a vallás- és közoktatásügyi minister segélyezheti és illetőleg gondjai alá veheti a következő lényegesebb feltételek alatt és módon: a) az iskolának az időszerint meglevő minden alapítványa és tőkepénze, épületei és mindennemű ingó- és ingatlan birtoka továbbra is az intézet tulajdona marad, s annak jövedelmei azon túl is ugyanazon intézet czéljaira fordítandók; b) az ily államsegélylyel fennálló középiskolában a vallás- és közoktatásügyi minister rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló középiskolák tanterve alkalmazandó ; c) azon tanárokat, kik a fentebbi a) pont alatt említett tőkepénz-alapítvány vagy bírtok jövedelméből avagy az illető intézet hatósága által netán kijelölt egyéb jövedelmekből díjaztatnak, továbbra is mindig az intézet hatósága választja a tanári pályára képesített egyének közül; a tanárok fizetését is ugyanazon hatóság határozza meg, csupán a fizetés legkevesebbjét kell megállapítani a vallás- és közoktatásügyi ministerrel a segélyezés iránt kötött szerződésben. Valamint más oldalról az állam által (vagyis az állami segélyből) fizetett tanárokat a vallás- és közoktatásügyi minister nevezi ki; d) ha az állam az iskola törvényszabta évi szükségeinek fedezésére megkivántató évi összegnek felénél kevesebbel vagy legfölebb felével járul a segélyezett tanintézet fentartásához (igy is a teher nagyobb, vagy legalább fele részét az illető intézet hatósága viseli), azon esetben a tanintézet felett való Összes igazgatási és rendelkezési jog (a fentebbi a), b), c) pontok meghatározása mellett) továbbra is az intézet hatóságát illeti, s a vallás- és köz> oktatásügyi minister csupán a felügyeleti jogot gyakorolja a segélyezett iskola irányában. Ha pedig az állam évenként a szükséges öszszegnek felénél többel járul az iskola fentartásához (tehát a teher nagybb részét viseli), az esetben a vallás- és közoktatásügyi minister az egész tanintézetet gondoskodása és rendelkezése alá veszi, de az illető intézet saját hatósága számára a fennebbí a) pont alatt irt vagyon tulajdonjoga és az intézetre fordítása, valamint a c) pont alatt irt tanárválasztási jog biztosittatik; e) bármely középiskolát a vallás- és közoktatásügyi minister csak azon esetben és addig gyámolithat anyagilag a fent előadott módon, ha és a meddig az azon iskolát fentartó testület, illetőleg a felekezeti tanintézetekre voDUNÁNTŰLI PROTESTÁNS LAP.
