Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-06-25 / 26. szám
441 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 442 használható, gyönyört) beszéd. Hát a Szász Károlyéról mit mondjak? hisz iker testvére amaz elsőnek, belé öntötte szivének forró szerelmét, lelkének jó indulatját, költői hasonlataival könnyezésig megható remek miivé lett beszéde. Dombi Lajos beszéde káplánja esketésekor ékes szavú, érzelmekre ható, sikerűit beszéd s maga dicséri szerzőjét. Egybe nem illő korúak (63 és 23 évesek) esketésekor mondott beszéde Szász Károlynak a rendkívüli alkalmat megragadva szépen domborítja ki a különböző, de egymást kiegészitő s ép azért össze illő sajátságok tulajdonságait, melyek boldoggá teszik a házasságot. Oda van ugyan Írva, hogy vázlat, de igy is használható épületes beszéd. És a Zabrák Dénesé? Prózában is rithmikus, lendületes, hatásos szép beszéd. Antal Gábor beszéde „sok akadály legyőzése után össze került jegyesek esketésekor“ gondolat gazdagságával, az alkalom közvetlenségével szívhez szól, Istenhez vezet. Lelki gyönyörűséggel olvasom s olvassa bizonyára mindenki. Imádsága is kitűnő. Szász Domokos zárja be a sort, lelkész esküvésén, husvét utáni napokban mondott beszédével. Alaki szépség, kerekded egység, formai tökély, vallásos hit jellemzik s teszik vonzóvá, kedvessé s méltó amaz elsőhöz. Az urvacsorai beszédek is jók. Ilyen mindjárt a reformáczió ünnepére való Lukács Ödöntől; a Ludovika akadémiai prot. imaház felszentelése alkalmával mondott Bachát Dánieltől; a húsvéti Varga Józseftől. Czinke István új kenyéri agendáját azonban már különösen ki kell emelnünk társai közül, mert rendkívül hatásos szép beszéd az. Kár érte, hogy nagyon unitárius szaga van, s a Jézust csak „nagy prófétának vallja kétszer, hogy egy szóval sem emlékezik meg az urvacsorai agenda egyedüli tárgyáról, tulajdonságáról: „az Úrnak halálát hirdessétek, miglen eljövend“ De ezt aki majd pótolja, gyülekezete lelki épületére használhatja. Közölve van a Kalászok ezen füzetében a „püspökiktatás módja és sorrendje a dunántúli ref. egyházkerületben.“ A prédikáczió szerzője nincs ugyan megnevezve, de tudjuk, hogy ezt, akkor a tatai egyházmegyének esperese, most pápai egyházunk hív lelkipásztora Kis Gábor tartotta. Ez tehát az a hires beszéd, melyről az orthodoxus prédikátorok rémképeket festettek nékünk, és im látjuk, hogy abból a reformáczió nagy vívmánya a szabad vizsgálódás szelleme szól hozzánk érthető hangon: a tiszta evangyélíomot, a hitet prédikálja, hirdeti; nem azt a hitet, melyet dogmák szabályoznak, hanem az élő, a Jézus Krisztusban vetett hitet. Hát uraim! a dogmákkal, hitczikkekkel soha sem lehetett lelkesíteni a hallgatókat; s azért, ha valaki nyíltan kimondja, hogy nem esküszik az jjorthodoxa theologia merev, a szivet üresen hagyó sarktételeire a szószéken, mert az akadémiai kathedrákba való, hanem nézi a mindennapi élet kivánalmait, a hitért sóvárgó és hitből élők lelkes seregét, s az igaz elv: „mindeneket megpróbáljatok“ alapján arról győződik meg, hogy egyedül a hit idvezit, tehát azt hirdeti, s azt tartja meg: hát ezért nem kárhoztatni, hanem magasztalni kell azt, aki igy cselekszik. A mai idő jelszava, az evangelizatió. A dunántúli püspökiktatáskor mondott prédikáció — be nem vallva is — már ezt hangoztatta. Nem a hitczikkekhez, hanem az evangyéliomhoz utasított: „megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká teszen titeket“. Elkésve bár, de szívesen üdvözöljük az érdemes szerzőt, nyílt, igaz, őszinte, élőhittel teljes, szivet-lelket nemesitő predíkácziójáért. Török Pál püspökfelavatő beszédéről kevés mondani valónk van. Tárgyhoz szóló, minden izében élvezetes, se nagy terjedelme (28. lap) mellett is a figyelmet mindvégig lebilincselő igaz beszéd az. Imádsága is nagyon szép, A különfélék rovatában olvassuk Zoványi Jenőnek a király koronázási jubileum alkalmával „A haza szeretet példányképé“-ről mondott prédíkáczióját. Hangzatos, a nagy nap emlékét méltóan hirdető szép beszéd. Révész Kálmán beköszöntő egyházi beszéde jó nyomon járó, biblikus prédikáczió; a lelkipásztor jellemét híven mutatja fel s közvetlenségével jó hatással van az olvasóra, keresetlen egyszerűségével a gyengébb lelkeket is megnyeri, E nembevágó beszédeink között az elsők mellett foglal helyet Dömsöd ékes szavú papjának Ka jel Józsefnek torony és templom újításkor mondott imádsága; fenségesen szárnyaló, sziveket és lelkeket Istenhez vezető gyönyörűséges imádság. Könyves Tóth Kálmán ünnepi, vasárnapi és alkalmi imádságaiból az 5. és 6. ivet vesszük; róluk is állanak, a mit az előző füzetben közlőitekről mondtunk. Midőn a Kalászok-at lelkésztársainknak szívesem ajánljuk, csak igazat monduuk, ha azt állítjuk, hogy ehhez hasonló beszéd-gyűjtemény még nincs irodalmunkban, s méltó arra, hogy mindnyájunk thékájában meglegyen. Thúry EIele. Änno 1766. Die 10-a mens. Äprilis. ii. Infrascripti praesentium per vigorem, fatemur et recoguoscimus, nos penes Spectabilis ac Perillustris Dni Ludovici Festetics de Tolna, Inclyti hujusce Comitatiia Simigh. S. V. Comitis Commissionem, et ad requisitionen» Perillustris ac Generosi Dni Antonii Sárközi, ad Possessionem Kis-Asszond exeundo, a Testibus infra notatis praevie per nos adjuratis existentibus juxta subinserta de eo utií puncta, talem quae sequítur exceperimus certam, meram et omnimodaui rei verítatem: De eo utrum? 1. Tudgya-e vagy hallotta-e a tanú, hogy a mostani kis-asszondi prédikátor Bíró János uramon kivül volt-e ez előtt, még a pesti commissiókor is más prédikátor helvconfessión levő, a ki ezen kis-asszondi helységbélieknek, közönséges isteni szolgálatot tett, és köztök gyakorlott minden háborgatás nélkül, és hányra emlékezik? 2. Emlékezik-e arra is, ha mostani Csökli plébámts urnák, vagy az* ő kegyelme Praedecessorának fizettek-e, vagy sem a kisasszondiak? Primus Fatens: Gregorius Arácsi in possessione Kís^s
