Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-06-04 / 23. szám
389 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 39a kólái tanulók múlt évi számát összehasonlítjuk a 25 év előtti számmal, mert az összehasonlítás a két év között több mint 1000 növendéknyi kevesbedést tüntet föl. Mig ugyanis 1867-ben az ev. református tanulók száma 7261 volt, addig a múlt évben csak 6163 egyházunkhoz tartozó ifjú járt középiskolákba. Hogy ez apadásnak anyagi okai is vannak, s hogy épen ezek az elsőrendűek, arra 'enged következtetni egyrészt azon körülmény, hogy ref. iskoláink növendékei leginkább az alsóbb osztályokból kerülnek ki, másrészt pedig az a körülmény, hogy az apadás különösen a 80-as évek elején mntatkozott (1886-ban csak 4902-en voltak), a mely években kezdték érezni a kisbirtokosok a tengeren túli verseny hatását a gabona árakon. Az apadás főképen anyagi oknak lévén okozata, megszüntetése csak úgy remélhető, ha a szülőknek a taníttatás megkönyittetik vagy is, ha a teher viselésében nekik egyházunk segítségre siet, és pedig még fokozottabb mértékben, mint az eddig történt. Református iskoláink növendékeinek legnagyobb számát természetszerűleg reformátusok teszik s csak néhány iskolánkban vannak a más vallásuak túlsúlyban. E tekintetben azonban nem állunk sem egyedül, sem a legkedvezőbben. Mig a görög keletiek iskoláiban a növendékek 93°/0-a görög keleti, a róni. katholikus iskolákban 65% római katholikus; f addig református iskoláinkban a növendékeknek csak 61%-a református (Pápán 52%.) Önként érthetőleg nem volna baj ezen körülmény, ha református növendékeink legnagyobb részben saját iskoláinkba járnának, s| a százalék kis száma ezen iskoláknak más vallásu tanulók által nagy arányban látogatásából származnék, de fájdalom, a tényállás az, hogy református növendékeinknek igen jelentékeny százaléka állami és katholikus tanintézetekben nyeri kiképeztetését. A 6163 növendék közül ugyanis ref. középiskolákba jár 4075, ág. evangélikus iskolákba 549, prot. intézetekbe összesen 4624, állami és katholikus intézetekbe jár 1539 vagyis az egész létszámnak 25%-a; míg a katli. vallásu 19522 növendék közül állami és szerzetesi intézetekbe 17562, az összes létszámnak 90%-a jár, s protestáns intézetekben csak 10% nyeri kiképeztetését. Ami már saját intézetünket a többi intézetekhez való viszonyában illeti, első sorban is tekintsük a létszámot, melynek hanyatlása a közelmúlt időben oly emlékezetes küzdelemre adott alkalmat. Ref. középiskoláink között Pápa népességre 300 tanulóval a 9-ik helyet foglalja el. Népesebbek : Budapest (488), Sáros-Patak (464), Miskolcz (361) Debreczen (673), Mármaros-Szíget (309), Hódmező-Yásárhely (315), Szatmár-Németi (307), Kolozsvár (335), Nagy- Enyed (366). Hogy e népesség nem csekély, ha az előbbi, különösen a 70-es évekhez viszonyítva, megfogyott is, azt eléggé igazolja ezen sorrend, hogy pedig a 70-es évekhez viszonyítva fogyás van, annak inkább örülhetünk, mert e fogyás az akkor nagy számban volt magán tanulók teljes eltűnésében áll, már pedig maga a miniszter mondja a „nyilvános és magántanulókról“ szóló részben a magántanulók nagy számát az intézetre árnyékot vetőnek ezen szavaiban: „a máramaros-szigeti ev. ref. főgimnáziumban, a hol több éven át igen sok magántanuló volt, az idén csak 1 magántanuló tett vizsgálatot. A tanári testület ugyanis belátva azt, hogy az intézet jóhirnevét veszélyez tetí a magántanulók odaáramlása, a tömegesen jelentkező magántanulókat visszautasítja.“ A tanítás sikere vagy sikertelensége az évvégi osztályozásban leli kifejezését. Nézzük tehát az osztályozásban mutatkozó eredményt az állami s egyéb intézetekhez viszonyítva. Minden tantárgyból jeles osztályzatot kapott: az állam rendelkezése alatti intézetekben 5-6%, az állam vezetése alatt intézetekben 6%, görög keleti intézetekben 8'3%, ág ev. intézetekben 9*2%, ev. ref. intézetekben 7*6°/,,, unitárius intézetekben 8'1%, a pápai főgimnáziumban 8'3%. Minden tárgyból jó osztályzatot kapott: az állam rendelkezése alatti intézetekben 17-8%, az állam vezetése alatti intézetekben 19%, görög keleti intézetekben 24%, ág. evang. intézetekben 19 6°/0, ev. reform, intézetekben 3 9*7%^ unitárius intézetekben 13'8°/0, a pápai főgimnáziumban 18'5%. Minden tárgyból elégséges osztályzatot kapott: az állam rendelkezése alatti intézetekben 55'1%, az állam vezetése alatti intézetekben 53'9ü/0, görög keleti intézetekben 44'4%, ág. evang. intézetekben 49'9%, ev. reform, intézetekben 48'2%, unitárius intézetekben 57'4%, a pápai főgimnáziumban 54'9%. Egy tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott: az állam rendelkezése alatti intézetekben 10' 8%, az állam vezetése alatti intézetekben 11*1°|0, görög keleti intézetekben 13'5°/0, ág. evang. intézetekben 9'6°*0? ev. reform, intézetekben 10%, unitárius intézetekben 0'1%, a pápai főgimnáziumban 10‘9%. Két tantárgyból kaptak elégtelen osztályzatot: az állam rendelkezése alatti intézetekben 4‘1%, az állam vezetése alatti intézetekben 3-7%, görög keleti intézetekben 3-8%r ág. evang. intézetekben 4'8%, ev. reform, intézetekben . 7%, unitárius intézetekben 4'2%, a pápai főgimnáziumban 3*7% Több tárgyból kapott elégtelen osztályzatot: az állam rendelkezése alatti intézetekben 6'7°0, az állam vezetése alatti intézetekben 6'2%, görög keleti intézetekben 5-8°|0, ág. evangélikus intézetekben 6'8%, ev. reform, intézetekben 7‘5%, unitárius intézetekben 10 4°o. a pápai főgimnáziumban 3.7%. / Ezen számokban több tanúság rejlik, melyeknek levonását a szives olvasóra bízzuk. Csak két körülményt nem hagyhatunk említés nélkül: egyik a jeles tanulóknak főgimnáziumunkban a középnél nagyobb, másik a több 23 4
