Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-04-16 / 16. szám
283 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 284 pápai főiskolának. De még nagyobb elismeréssel és hálával adózom Pápa város nemes közönségének, a helyben és vidéken lakó azon jóltevőknek, kik az iskola oltárára most is meghozták áldozataikat. Antal Gábor indítványát fogadom el. Eötvös Károly országgyűlési képviselő : Meghallgattam mindazt, a mi itt előterjesztetett, s nem mondom, hogy én befolyást engednék magamra még azon kegyeleti tekinteteknek is, a melyeket én is érzek Pápa iránt, íninthogy^ itt végeztem tanulmányaimat, mert ezek subjektiv indokok, melyek által vezéreltetni magunkat nem szabad. Vártam a tárgyilagos indokokat. — az érvek ki vannak merítve. Felhozatott két indítvány, melyek közül bármelyiket csak komoly megfontolás után lehet akár elfogadni, akár félre vetni. Egyik: Hallgassuk meg az egyházközségeket. Ez a czélra nem alkalmas, sőt inkább ártalmas lenne, de ellenkeznék ez egyházi alkotmányunkkal is, mert ezen kérdések eldöntését egyh. törvényeink a kerületre bízzák. — Bármikép határozzon a kerület, abban az egyházközségek meg fognak nyugodui, mert a leghivatottabb testület határozata áll előttük. Másik: hogy ha volna köztünk valaki, aki nem látná tisztán a helyzetet, az arra hivatott bizottság, vizsgálat után, terjessze elő a való tényeket. Ez a Beöthy Zsigmond indítványa. Ha egy gazda házát elpusztítani akarja és más helyen akarja építeni — és ha e gazda nem gyenge elméjű — igen nagy okának kell neki lenni, hogy a házat áthelyezze. Ha igen nagy oka van rá, akkor minden más tekintet félre tételével át kell tenni; de ha nincsen igen nagy ok quieta movere, a dolgok fennálló rendjét megbolygatni nagy könnyelműség volna. Egészen más Beöthy ő nagyméltósága indítványa mely minden esetre komoly megfontolást igényel, s én ma! gam részéről oly könnyedén napi rendre térni felette nem volnék hajlandó. De mi a főindoka? A pápai főiskola tanügyi és pénzüg3d helyzete. Hogy a pápai főiskola tanügye és pénzügyi dolgai mikép állanak, az egyátalában nem indokolja, hogy a főiskola áthelyeztessék; mert az még rosszabb is lehet Komáromban. A beteg azzal nem gyógyul meg, hogy ha egyik ágyból a másikba teszik át, (általános helyeslés) és én vártam mindazok részéről, kik Komárom mellett vannak, hogy azt a nagy okot előterjesztik. Én azt az okot nem látom. Semmi más ok, mint a pénzügyi ok, itt fel nem hozatott. Úgy veszem észre, mintha Komárom a főiskolára nagyobb ajánlatot tett volna; de én ismerem az ily kér désekben kifejlendő részletességeket. Pápa ad, — Komáromban pedig emelni kell nagyon sok oly dolgot, a melyeket az átvitel után alkotni kell és a bizottság akárhogy kalkulálja azt, bizonyos, hogy változásiét én Pápán 40—50 ezer írttal kevesebbért értékesíthetők az ingatlanok, Komáromban pedig 40—50 ezer írttal többet kell adni az alkotásokért, mint a tervezet. Ez nemcsak építés, hanem pusztítás is. Ha tehát én azt a nagy okot, a mi engem vagy a közgyűlést arra indíthatná, hogy ezt a nagy változást tegyük meg, nem látom: ennélfogva nem látom át azt sem, hogy az általunk kiküldendő bizottság mit vizsgáljon meg, holott nincs mit megvizsgálni, és miről világosítson fel bennünket. Indítványozom, hogy Antal Gábor indítványa fogadtassák el. Ezek után szavazásra kerülvén a sor, a személyenként való nyilvános szavazás szerint 51 szótöbbséggel 13 ellenében Beöthy Zsigmond halasztási indítványa elvettetett és Antal Gábor indítványa 62 szavazat közül 52 szóval 10 ellenében elfogadtatott. Tehát a közgyűlés, a kerület főiskolájának Pápán hagyása mellett hálás köszönetét és teljes elismerését nyilvánítja azon kegyes jóltevők iránt, kik nemes áldozatkészségüket oly fényesen tanúsították. Az ügy eldőlvén, a közgyűlés jóváhagyja az igazgatótanács által beterjesztett adásvevési szerződést és a terveket illetőleg az igazgató tanácsot megbízza s utasítással látja el. Ezután a kerüli gyűlés tagjai 120 teritékü bankettre re gyűltek össze a Magyar király szálloda nagytermében. Résztvettek ebben a tagokon kiviil Fehérmegye derék alispánja Sárközy Aurél, Huszár Ágoston főszolgabíró, később lelkes éljenek között megjelent Zuber József volt komárommegyei főispán. — A legemelkedettebb és derültebb hangulat uralta a kedélyeket. Az első felköszöntőt Pap Gábor püspök mondotta O Felsége szeretett királyunkra és felséges családjára. A felköszöntőt a jelenvoltak állva hallgatták végig. Beöthy Zsigmond zajos tetszés között Tisza Kálmánt éltette. Sárközy Aurél alispán: Mindenkor örömnap az Fehérmegyére, ha a dunántúli ev. reformált egyházkerület tagjait a vármegye gyüléstermében vendégeinek üdvözölheti. Midőn ez alkalommal felszólalok, mint ez idő szerint e vármegyének alispánja, szabadjon üdvözölnöm a kerületet és örömömnek adni kifejezést a felett, hogy a vármegye házában tanácskozásukra termet ajánlhattam fel. Egyszersmind nem mulaszthatom el, hogy poharat ne emeljek arra, miszerint ez egyházkerület a jövőben is úgy, mint eddig mindenkor — hosszú ideig azon bölcs vezetés alatt tarthassa tanácskozásait, a mely alatt tartotta eddig. Éltetem Pap Gábor püspök urat és Tisza Kálmán főgondnok urat. Dr. Darányi lgnáicz élteti a régi szabadelvű szellem képviselőjét, Nméltóságu Beöthy Zsigmondot. Molnár Béla az ország első szónokára Eötvös Károlyra emeli poharát. Véghely Dezső veszprémi alispán az egészséges közhangulatot és a vezető elnökséget élteti. Eötvös Károly: Poharat emel, mert egy kötelességet, igaz, benső szives örömmel akar teljesíteni és ez abban áll, hogy a vármegye mindig szívesen engedi át a reformátusoknak az ő tanácstermét. Ma a protestántizmusuak egy nagy missioja van, és ez nem abból áll, a mi az ő történelmi missiója, hogy harczoljon; ez most az, hogy nyugodtan nézze végig a küzdelmet. A mióta a reformátió a maga nagy világtörténeti feladatának teljesítésére a történet színpadán megjelent s
