Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1893-04-16 / 16. szám

277

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

278

gólkodott egyházalkotmányunk megszilárdításán, s látnoki leikével oly czélokért küzdött, melyeket egyházunk csak két utolsó zsinatán valósított meg. Előadása vonzó, meleg tárgy-szeretettel van Írva.

Pukánszky Béla „A profetismus lényege és jelentőségéit Írja le; kimutatja a próféták helyét, szerepét Izrael népének életében, s eléggé élvezhető stylusban végig menvén a próféták korán, azon végeredményre jut: „a próféták emelték Izráelt a legnevezetesebb nemzetek sorába“.

Szlávik Mátyás,, Képek Pázmány és elleneinek polémiájából“ czim alatt tárgyalja a XVII. század hitvitázó irodalmát. A kép azonban nem teljes, és kár, hogy meg sem említi Komáromi Csipkés Györgynek „Pápistaság Újsága“ czimű kiválóan becses müvét, melyben 508. lapon mutogatja, hogy nem a prot., hanem a kath. vallás az új.

Csiky Lajos már a hatodik belmissiói levelet közli, s ír ez alkalommal a vallásos iratokat terjesztő társaságokról, 1799-ig terjedő történetükről, működési elveikről, melynek folytatását érdeklődéssel várjuk.

Az egyháztörténelmi emlékeknek is juttatott a derék szerkesztő 12 oldalt a füzetből, két tanúhallgatási jegyzőkönyvet közöl Györffy József „a tállyai református egyház templomfoglalási pőréből“. Csak a Szemle k; tfői értékét, s jövendőbeli becsét növeljük, ha benne az egyháztörténelmi okmányoknak is szorítunk egy kis helyet, s nagyon kívánatos, hogy addig is, mig írod. Társaságunk a Monumenták kiadását külön kötetekben megindíthatja, a Szemle minden füzete hozzon legalább annyi egyháztörténeti emléket, mint a jelen füzetben van.

Szőts Farkas egy amerikai hittudósnak Shedd-nek Dogmatikáját ismerteti, mely mű Kálvin rendszerében halad, s kiváló terméke az angol-amerikai református irodalomnak. Ezen két vaskos kötet (546 és. 803. lap) munkát híven jellemzi Szőts: „Óh, ha benünk is, mint benne, épen élne a hit vigaszul nekünk, erőül drága anyaszentegyházunknak!“.

Hazai s külföldi irodalmi szemle zárja be a jelesen szerkesztett folyóiratot.

Itt említjük fel, hogy az irodalmi Társaság elnöke és titkára egy „Felhivás“-t küldöttek szét a Szemle első füzetével. A Társaság fejlesztése a czél. Hogy a Szemle havi folyóirat legyen, mindnyájan óhajtjuk; hogy a fő- és székvárosban egy protestáns „Otthon“ épüljön, ki ne akarná? A népies irodalom érdekében is hogy tenni kell már valamit, régen sürgetjük. De mindezek csak úgy valósulhatnak meg, ha a tagok száma legalább megnégyszereződik. Ajánljuk azért az Irodalmi Társaságot tisztelt olvasóink becses figyelmébe.

Thúry Etele.

Az igazgatótanács ülése Székesfehérvárott.

1893. ápril 11.

Az igazgató tanács a kerületi gyűlést megelőző nap estéjén ült össze, hogy megtegye utolsó intézkedéseit azon javaslatának a főtiszt, egyházkerület által elfogadtatása tárgyában, miszerint a Collegiumnak Pápán maradása esetén mindenek felett a Fehérló vendéglő helyén való építkezés terve fogadtassék el és e célból kimerítő javaslattal járult az egyházkerületi közgyűlés színe elé.

A javaslat kiterjeszkedvén úgy az egy időben építkezés helyéül kiszemelt uj Collegium udvari részének telkére, valamint az azóta megszerezhetővé vált Fehérló vendéglő telkének ismertetésére is, hálával telve elMéltóságos gr. Esterházy Móricz urnák azon jóakarata iránt, hogy ezen épületet a főiskola céljára aránylag jutányos áron, 25 ezer forintért átengedni kegyeskedett, ajánlotta, hogy miután az elébbi telek a szomszédos háznak meg nem vehetése miatt kíbővithető nem volt, s különben is szomszédos épületek által körülzárt, szűk udvarnak hatulsó részében foglal helyet, mig a Fehérló telke 3 utcára néző szabad helyen, homlokával a sétatérre nézve terül el; mivel továbbá az uj épületnek ezen helyen építése által Pápa városnak is, a mely 30000 írttal járult az emelendő épület költségeihez, szépítése mozdittatik elő; és mivel végre az uj Collegium telkén eszközlendő építkezés a talaj süppedékeny volta miatt csakis beton alappal lenne keresztül vihető, mely körülmény az építkezést igen drágíthatja, s ennek szüksége a Fehérlő telkén való építkezésnél fenn nem forog: mindezek alapján mondja ki a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés, hogy az emelendő uj épület a Fehérló telkén állíttassék fel, tehát annak meg vevésehagyassék jóvá.

Ezen nagyfontosságu ügy javaslatának elkészítésén kívül az igazgatótanács még Jády József nyugalmazott tanár ur kérvényével foglalkozott, mely szerint nyugdíjilletéke 900 írtra emeltessék fel.

Kerületünk rendkívüli közgyűlése.

Folyó hó 12-én a dunántúli ev. reform, egyházkerület rendkívüli közgyűlést tartott Sz.-Fehérvárott Tisza Kálmán egyházkerületi főgondnok és Pap Gábor püspök főrendiházi tag, kettős elnökletük alatt. A közgyűlés főtárgya volt a dunántúli ev. reform, egyházkerület Pápán levő főiskolájának Komáromba leendő áthelyezési kérdése. E nagyfontosságu ügy tárgyalására a kerület képviselői teljes számmal megjelentek, — s reggel 8 órakor a ref. templomban tartott isteni tisztelet tartás alkalmával & szentlélek segítségül hívása után, Fehérmegye tanácstermében gyűltek össze, hol Tisza Kálmán főgondnok a következő, nagy figyelemmel hallgatott beszéddel nyitotta meg a közgyűlést:

Főtisztelendő Egyházkerületi közgyűlés.

Méltóztassanak megengedni, hogy mielőtt a közgyűlést megnyitnám, egy pár rövid szót, helyesebben mondva talán kérelmet intézzek az egyházkerületi közgyűlés öszszes tagjaihoz.

Mindannyian tudjuk, hogy ezen rendkívüli egyházkerületi közgyűlés összehívásának fő oka azon mozgalom volt, mely az egyházkerület főiskolája ügyében Komáromból megindulván, előtérbe állott azon kérdés, hogy áthelyeztessék-e az egyházkerület főiskolája Pápáról Komáromba vagy ott meghagyassék. A dolog természeténél fogva úgy az egyik, mint a másik oldalról nevezetes mozgalmat idézett elő az egyházkerület kebelében. Ez természetes;