Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1893-03-26 / 13. szám

227 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 228 met hitbuzgalmat, hidegséggé, fásultsággá változtatja, s társadalmi életünket végkép megmételyezi. Nem uj hazát keresni, hanem az elfoglalt téren ter­jeszkedni, a gyomot irtani, az elavult eszmék s institutió­­kat korszerűekkel kicserélni; szóval tanintézetünknek uj irányt jelölni, s ha kell azt in capite et membris refor­­mare, hogy régi jó neve a közvélemény előtt újból kiví­­vassék. Ez a kerület teendőinek alphaja, — s ha erre a 220000 lelket számláló testület válalkozni nem képes, ak­kor nem vagyunk méltók, hogy a skót, franczia vagy svájczi reform, kítrokonok mellett helyet foglaljunk akár most, akár egykor a történelem lapjain. Ne bolyogjunk tovább az illusio sivár mezején, s ne sóvárogjunk az égből aláhulló manna után, hanem ves­sünk, plántáljunk, öntözzünk, s munkánktul az ég áldása nem fog távol maradni; jól esik majdan tapasztalnunk, hogy midőn a zengzetes szó, sallangos beszéd, s folyto­nos zászló fejtés s lobogtatás egyetlen porszemet sem te­remt, akkor a lelkekben nyilatkozó vallásbuzgalom csodá­kat alkot.“ — Közli Kis Gábor, pápai ref. lelkész. — A Convent folyó hó 16-ik napján foglalkozott a közalapi ügyek elintézésével, amikor is kerületünk részére a következő segélyek szavaztattattak meg: a) Egyházak: N.-Szecse 100, Galambok 80, H.-Sz.-György 100, M.-Egres 100. Hatvan 100. N.-Maros 100, Martos 100, Berhida 100, Simontornya 150, S.-Egres 75, Sz.-Gy.-Völgye 150, Klip 100, Acsád 100, Padrag 50, Vecse 80, Ászár 100, Moha 100, B.-K.-Szőlős 50, B.-Udvarí 50, B.-Kövesd-Csopak-Pa­­loznak 100 frt. b. Lelkészek: Fáncsik János 60, Nagy La­jos 50, Pethes Endre 50, Csiba Mihály 60, Kocsis József 80, Puskás Lajos 50, Horváth Endre 80, Vikár János 50, Lanczinger János 50, Antal Lajos 50, Pályi Pál 50, Cs.­­Kiss Dávid 50 frt. — A veszprémi egyházmegye folyó hó 17-én gyű­lést tartott Veszprémben, melynek legtöbb tárgya a vesz­prémi papválasztásügy volt. Csak sajnálnunk lehet, hogy a törvény világos intézkedése daczára is odáig engedte a közgyűlés fejlődni az ügyet, hogy a békés kibontakozás­nak még a lehetősége sincs meg. — A húsvéti szünidő főiskolánkban f. hó 25-én veszi kezdetét s tart a törvényeinkben megállapított 14 napig. A legatio-választás 25-én reggel 8 órakor tartatik meg, ezt követi 9 órakor a szokásos confirmatio. Az év­harmados értesítők 24-én a délutáni leczkék bevégezése után osztatnék szét. Vajha ne lenne főiskolánknak egy növendéke sem, aki öröm helyett szomorúságot visz a min­dent áldozó kedves szülői házba. — A főiskolai ifjúsági képzőtársulat által martius 15-én rendezett emlékünnepély bevétele volt a színházi helyek után 87 frt 70 kr, felülíizetésekből 35 frt 25 kr, a mulatságot rendezett ifjúság részvénydjjaiból maradt adományképp 5 frt 76 kr, és igy összesen 128 frt 71, — I kiadása pedig 28 frt 10. A tiszta bevétel 100 frt 61 krból kapott a theologiai önképzőkör 50 ftot. — A nagyérdemű, közönségnek a rendezett ünnepély iránt tanusitott hazafias figyelme és a mulatságban lelkes részvételéért szives köszönettel adózik az elnök. — De mi lett Jánosból? Ez alatt a czim alatt je­lent meg a Koszorú negyedik füzete, mely az igazán el­átkozott várnak, a börtönnek szerencsétlen lakóival is­merteti meg az olvasót s ezeknek életéből tüntet fel egy nagyon is megszívlelendő képet. Amint a korácsonyi fü­zettel megmutatták a szerkesztők, hogy nem önhaszonle­sés, hanem a legnemesebb szándék vezéreli őket, úgy a most kibocsátott füzettel fényesen igazolták, hogy válla­latukkal a legszentebb czélt tűzték ki maguk elé: vallá­sos nevelés és hatás által az erkölcsök megjobbitását, ne­mesítését. Ajánljuk ez igen életre való közhasznú válla­lat t. olvasóink szives figyelmébe. — A soponyai kiújított reform, templom múlt évi deczember hó 18-án szenteltetett fel nagyszámú ünneplő közönség jelenlétében. Ez alkalommal Kálmán Gyula ság­­vári reform, lelkész mondott egy minden izében jól át­gondolt, szépen kidolgozott, remek egyházi beszédet, mig a templom történetét Kálmán Károly helybeli lelkész, az ünnepi szónok édes atyja olvasta fel. Úgy a felavató egy­házi beszéd, mint a templom története csinosan kiállított önálló füzetben is megjelent. Hol az Űr oltára körül igy felövedzett bajnokok őrködnek, ott az ólálkodó ellenség­től ép úgy nincs mit tartani, mint a futkározó hamis atya­fiaktól. — Megjelent és szerkesztőségünkhöz beküldetett: a) Konfirmácziói nagyobb káté. Irta Nagy Péter néh. erdélyi ev. ref. püspök. Ötödik kiadás. Kolozsvár. Stein János m. kir. egyetemi könyvkereskedő sajátja. 1893. Ára 60 kr. b) Uj szövetségi történetek növendék ifjaknak. Irta Nagy Péter néh. érd. ev. ref. püspök. Negyedik kiadás. Kolozs­vár. Stein János m. kir. egyetemi könyvkereskedő sajátja 1893. Ára 50 kr. c) Népszerű egészségtan a köznép és nép­iskolai növendékek számára. Irta Zih Károly békés-szent­­andrási néptanító. Ára 18 kr. Békés-Szarvas. Sámuel Adolf könyvnyomdájából, d) Gyászbeszéd néhai özv. Benedekfalvi Luby Zsigmondné szül. ilosvai Uosvay Katalin úrnő ko­porsója felett. F.-Darócz, november 13. 1892. Irta és el­mondta Biki Károly györgyteleki ev. ref. lelkész. Szatmá­­rott nyomatott a „Szabadsajtó“ nyomdában 1893. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán, 1893. az ev. ref. főiskola betűivel, ny. Kis Tivadar.

Next

/
Thumbnails
Contents