Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1892-03-20 / 12. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

188

Következett a 89 §, mely a zsinat jog és hatáskörét határozza meg. A megállapított szöveg a következő:

§. A zsinat jog és hatáskörébe tartozik:

I. Az egyházi törvényhozás, melynek tárgyai:

a) Az egyház tanainak megvizsgálása és megállapítása. (Jus reformandi.)

b) Az egyház alkotmányának megállapítása és módosítása.

c) Az egyházkerületek felosztása, helyrajzi meghatározása. E pontnál igen érdekes és hosszas vita fejlődött ki amiatt, hogy már a 46 §-ban volt ugyanerről szó, s akkor a zsinat azt határozta — magát a 46 szövegét nem is érintvén — hogy ide, a c) pontba szövegezeudo. Némelyek ennek alapján változatlanul kívánták ide tenni át a 46 §-t; mások, mivel az egyházkerületek itt kikötött beleegyezése a zsinat törvényhozói souveränitásával ellentétben áll, megváltoztatandónak mondák a szöveget, mely végre is az egyházalkotmányi bizottsághoz tétetett át.

d) Az istenitisztelet alakjának és rendjének lényeges vonásokban megállapítása. E pontnál Mitrovics Gyula a „lényeges vonásokban“ szavak kihagyását kérte, hogy ekép a zsinat tehessen valami érdemleges dolgot istenitiszteletünk oly kívánatos rendezésére nézve, azonban az eredeti szöveg, Lukács Ödön felszólalása után meghagyatott.

e) f) (Ünnepek, hivatalnokok hatáskörének megállapítása) meghagyattak.

g) „Egyházfegyelem“ helyett szabadosabb kifejezés tétetett.

h) Lelkészképzés stb. meghatározása.

i) pont maradt, csak a tanár és tanítóképzés szövegeztetik be.

k) 1) m) n) pontok maradtak.

II. A zsinat legfőbbb intézkedési körére vonatkozó részekre nézve a. —e. pontok alatt a javaslat szövege fogadtatott el.

Ezzel az egyházalkotmányi javaslat első része letárgyaltatván, a közelebbi ülések napi rendjére a lelkészválasztási — törvénykezési és adózási jvaslatokra vonatkozó elvi megállapodások tűzettek ki. Mivel azonban ezeknél igen sok kérdés merül fel, a zsinat több tagjainak kívánatéra a mai nap délutánján és holnap értekezlet fog tartatni s a szinat 16-n folytatja üléseit.

Az ülés berekesztése előtt megtörtént a szavazás az egyes bizottságokban megürült helyekre is. Megválasztattak: az egyházalkotmányi bizottságba: Décsey Lajos, a közalapiba: Szilágyi Benő, a törvénykezésibe: Karaj) Ferencz, a kérvényibe. Losonczi Mihály, az iskolaügyibe ; Bedőházi János és Futó Mihály, a naplói)irálóba : Dömötör Lajos, Baksay István és Kulin Imre; az ágostai hitvallásunkkal közös bizottságba: Tóth Sámuel.

Értekezletek; már ez. 14 és 16.

.E két napon tartott értekezletek tárgyát a lelkészválasztási és törvénykezési elvi kérdések megvitatása képezte. A lelkészválasztásnál főkép azon kérdés idézett fel nagy vitát, hogy fentartassék-e, bár nem mostani alakjában, a kijelölés (candidatio) vagy nem; a törvénykezésnél pedig a közigazgatási bíráskodás, a bírósági egyes vagy kettős etnökség, végre azon kérdés vitattatott meg, hogy a bíráskodást a teljes consistorium, vagy annak kisebb szánni, quasi permanens tanácsa gyakorolják-e? Mindezen kérdések a zsinati üléseken úgyis újabb megvitatásra kerülvén, az értekezleten elmondott beszédekre e helyen nem akarunk reflectálni.

Hatodik ülés, márcz. 16.

Az ülés kezdetén bejelentetett, hogy az ágostai testvérekkel közösen tanácskozó bizottság elnökévé Tisza Kálmánt, jegyzővé Tóth Sámuelt választotta meg.

Tárgyalás alapjául felvétettek a lel kész választási törvényekre vonatkozó elvi kérdésék. Idevonatkozólag minden vita nélkül kimondta a zsinat, hogy a meghívás utjáni választást elfogadja, az egyházak osztályozását és a lelkészek minősítését megtartani kívánja.

A jelen törvényjavaslat, mint tudjuk, a lelkészjelölés intézményét nem foglalja magában , de többen voltak a zsinat tagjai közül, kik a jelölést továbbra is' kívánták fen tartani. Ezek nevében Horthy István terjesztett be egy határozati javaslatot, melynek értelmében a jelölés ezentúl is fentartatnék, oly formán, hogy a jelölő bizottságba az illétő választó egyház 4 tagot, az egyházmegyei közgyűlés pedig 3 évre egy egyházi és egy világi tanácsbirót választana, mely bizottság azután az esperes és egyházmegyei gondnok, (esetleg törvényes helyetteseik) kettős elnöklete alatt működnék s a mennyiben megegyezésre jutni nem tudna, a végleges elintézés egy kerületi felülbíráló bizottság (a püspök és főgondnok elnöklete alatt) feladata lenne. A jelölés ily módon való fen tartása mellett Horthy István, Doroyhy Lajos, Szász Domonkos (közel egy óráig tartó, igen nagy eruditióval tartott beszédben) Győri Lajos és Széky Péter szólaltak fel, míg a jelölés bármely alakja ellen, illetőleg a javaslat álláspontja mellett Őzike Lajos, Beöthy Zsiymond, Fejes István (ki máskülönben a korlátlan szabadválasztás hive mely osztályozást és minősítést sem ösmert, Adám Kálmán és Váracly Gábor szólaltak fel. Miután az idő előre haladt s a tárgy ki volt merítve, több mint tiz feliratkozott tagelállt a szótól, s a névszerinti szavazást el lehetett rendelni Horthy István indítványa felett, mely 53 szóval 35 ellen (tehát 18 szótöbbséggel) elvettetett. Távol volt 21 tag.

A holnapi ülés napirendjére a lelkész választási törvényjavaslat részletes tárgyalása tűzetett- ki.

Hetedik ülés, már ez. 17.

A mai napot a lelkészválasztási törvényjavaslat tárgyalása foglalta el, melynek három első szakasza, (az egyházak osztályozása, a lelkészek minősítése és a választás előkészítése) tárgyaltatott le. Főbb eredmények a következők: Az osztályozást minden egyházkerület (esetleg egyes vidékekre tekintve) maga határozza meg; a minősítés egységes mind az öt egyházkerületre nézve. A módozatokra vonatkozólag a törvényjavaslat tételei emeltettek törvényerőre; többen próbáltuk a dunántúli egyházkerület által jónak talált, igen egyszerű és világos javaslatot érvényre, emelni, de a módositványok iránt bizonyos idegenséggel, — a javaslat szövegéhez pedig hagyó-187