Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-03-20 / 12. szám
181 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. ZSINATI TUDÓSÍTÁS. Második ülés, márcLius 10. Az előző ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után felvétetnek tárgyalás alapjául a törvényjavaslat következő §-ai. A 49. 50. 51. 52. §-ok elfogadtattak, az 53 egyelőre függőben hagyatott. Az 54 § elfogadtatott. Következett az egyetemes konventről szóló negyedik fejezet. Az 55 §. elfogadtatott. Az 56 §-nál értünk a cardo vei-hez. E § tudvalevőleg a konventi tagok számát s azok nak „az egyházkerületek általi'1 választását proponálja. Persze, az „egyházkerület“ alatt lehet egyházkerületi közgyűlést is, meg az egyházkerületek presbyteriumait is érteni. Ugyanezért gr. Degenfeld József azon mód ősit vány t adta be, hogy a konventi tagok „az egyházkerületi közgyűlések'1 által választassanak. Ezzel megindult az évek óta folyó nagy vita végső ütközete, mely a mai napon befejezést nem nyerhetett. Az egyes felszólalások magvát a következőkben adjuk. Lukács Ödön félóránál tovább tartott beszéde szerint az egyház evangéliumi fogalma és a zsinatpresbyteri szervezet egyaránt megkívánják, hogy a presbyteriumok válasszák a konventi tagokat. Ily értelemben ellenmódositványt nyújt be. Szász Károly püspök igen találóan mutatta ki egyfelől azt, hogy a tulajdonképeni evangéliumokban egyházszervezetről szó sincs, másfelől azt, hogy a zsinatpresbyteri rendszerrel a fokozatos képviselet a legszebben öszszfifér, s hogy úgy a logika, mint a történelmi . fejlődés azt postulálják. hogy a konventi tagokat az egyházkerületi közgyűlések válasszák. . Mitrovics Gyula higgadt s ügyesen érvelő beszédében főkép azzal érvelt, hogy a konventnek oly fontos teendői vannak, melyek csaknem át vágnak a törvényhozás körébe, egyszersmind bírósági forum is; ezeknél fogva kívánja, hogy a nagyobb bizalom és megnyugtatás szempontjából a presbyteriumok válasszák a konventi tagokat. Szilágyi József azon követelményben, hogy a presbyteriumok válasszák a konv. tagjait, a presbyterianus elv merev és egészségtelen tultengését látja; egyúttal, mivel a másik oldalról a centralisatió vádjával is illettettek ő és elvtársai, őszintén kijelenti, hogy a centralisatiót oly értelemben, hogy az az erők egyesítését és növelését eszközölje, elfogadja és szükségesnek tartja. Centralisatió nélkül a zsidó hitközségek állapotára jutnánk, melyek közt semmi szervi kapcsolat nincs. Metzner József a presbyteriumok általi választás mellett érvelt. Molnár Béla Lukács Ödön beszédének több pontját sikerrel czáfolta s Degenfeld módositványához csatlakozott. Czike Lajos a presbyteriumok jogai mellett tör lándsát s ellene van a fokozatos képviseletnek, a közvetett Leválasztásoknak, mert ezek bizonyos mértékben már korlátozzák a szabadságot. Szeműiéig József a kérdés historicumát adja elő, különösen kiemelvén, hogy az 1881—2 zsinaton egy lélek sem gondolt a konventi tagoknak a presbyteriumok általi választására s hogy a félreértésre okot adó szöveg egy szerkesztési, illetőleg sajtó hiba következménye. Degenfeld módosításához járul. Antal Gábor azt indokolja, hogy miért kívánja ő a k. tagoknak a presb. általi választását, holott a kerületi képviselőket az ehmegyei közgyűlés által kívánta választatni. Fő indoka az. hogy a konventnek egészen más. és pedig sokkal fontosabb és életbevágó hatásköre van, mint a kér. gyűléseknek. A választások pártatlanságát, is inkább látja biztosítva a presbyteriumoknál, mint a k. közgyűlésnél. Végre, mint „a béke barátja“ azon módozatra óhajt szavazni, melyet a kerületek többsége eddig gyakorolt. Tisza Kálmán, mielőtt a mai ülést berekesztené, saját véleménye elmondására, az ügyrend értelmében, alkalmat kér. Először is megjegyzi, hogy, ha e tekintetben a kerületek többsége döntő tényül felhozatnék, nem az a kérdés, hogy mi volt a többség eddig, hanem hogy mit akar a többség a jövőben. Már pedig 5 kerület közül 3, tehát a többség ezentúl a kei', közgyűlések választását óhajtja. Tiltakozik, hogy a zsinat presbyteri elveket az egyik oldal foglalhassa le magának. Mindnyájan ez elvek emberei vagyunk. Lukács Ö. senkitől sem kapott okmányt arra nézve, hogy csak ő magyarázza helyesen amaz elveket. Némely tagok annyira maguknak vindikálják az igazságot, mintha nem protestáns zsinatban, de a csalatkozhatlanság táborában volnánk. Felhozták sokan, hogy a kér. közgyűlések által összealkotott konvent a kerületek jogait absorbealni fogja. Vájjon nem inkább teheti-e ezt azon konvent, melynek tagjait, mint a zsinatéit, a presbyteriumok választják. Végre azon biztos reményének ád kifejezést, hogy a kisebbség teljes alkotmányossággal nyugodtan meg fog hajolni a többség akarata, illetőleg a hozandó törvény előtt. Ez általános figyelemmel hallgatott s nagy hatást keltett beszéd után a mai ülés véget ért. Harmadik ülés, márcz. 11. Tóth Sámuel jegyző jelentést tett az egyes bizottságokban megürült helyekről, melyekre a hétfői gyűlésen fog megtörténni a szavazás. Ezután folyt a tegnap megkezdett vita. Kis Áron püspök nem akar a presbyteriumok jogaiból, mig él, semmit feladni, de egyúttal tisztelni tudja a többség akaratát. Szintén az evangyéliomra és a presbyteri elvekre hivatkozva kiváltja, hogy a presbyteriumok válasszák a konventi tagokat, mert ellenkező esetekben a presbyteriumok, a hívek el fognak kedvetlenedig. Révész Kálmán először is azt akarja két tekintély Révész Imre és Kovács Albert szavaival bizonyítani, hogy a zsinat-presbyteri rendszerrel egyátalán nem ellenkezik, sem a fokozatos képviselet, sem a konventi tagoknak a 12*
