Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-01-03 / 1. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 10 9 Által kinevezett igen jeles kapitánya, a gálszécsi mezőkön tartott nemességé gyűlésből, illetőleg táborból, Bánfi Gotthárd, Rákóczi Ferencz és Szemere Albert által megizente Kassára Barbianonak, hogy a csalárdul beiktatott 22-ik törvénycikk miatt, a többi 21-t is, társaival mindaddig semmiknek tartja, mig ama törvényellenes toldalék ki nem töröltetik, s az ágostai s lielvét vallástételeknek szabad gyakorlás nem engedtetik. (Szirmai Ant. Notitia historica comitatus zemplinieusis. Budáé. 1804. 109. 1.) „A nyomorult lelkű kalandor“, mint Fessler mondja, „elfeledvén, hogy egy nagy magyar férfiúval van dolga, kemény fenyegetésekkel bocsátotta el az intő követeket.“ Ez lett az első jeladás, sőt mintegy kiliivás a fegyveres feltámadásra, melyben még ekkor Bocskai tettleges részt nem vett; sőt akkor is még, midőn a császári zászlók alól, veszélyben forgó reformált vallásuk védelme végett elpártolt hajdúk, az ő felszólítására ugyan, de nem vezérlete alatt, 1604. octóber 15-dikének hajnalán, a Petz vezérlete alatt álló császári fősereget Almosd mellett csaknem az utolsó emberig levágták, némely történetírók szerint ő maga Debrecenben tartózkodott, s itt fogadta a kassai tanács és polgárok, szabaditásra őt meghívó követeit. Néhány nap múlva csakugyan be is vonultak a Barbiano előtt bezárt Kassára s két kapitányuk, Lippai Balázs és Németi Balázs, innen bocsátá ki October 31-én a megyékhez az első nyilvános fegyverre szólitást. (Folyt, köv.) 4* ISKÖLAÜGY. A csurgói főgymnasium első évtizede. Éppen tiz éve annak, hogy a csurgói nagy-gymnasium, mint ilyen hevégezte pályafutását. Tiz év nem nagy idő magában véve; alig méltó említésre. Es mégis a csurgói főgymnasium közelebbi tiz öve kényszerít bennünket annak elismerésére, hogy nagy idő volt ez a nevezett főgymnasium életében. S bizonyára örömmel és hálával ismerjük ezt el, mihelyt tudjuk, mi minden jót hozott ez intézetnek az említett tiz év! Ismerkedjünk meg hát röviden a nagy-gymnasium főgymnasiumtná változásának történetével és hasonlítsuk össze a mostani állapotokat a 10—12 év előttiekkel! Időszerű is e dolog; érdekes is úgy az intéző férfiakra, mint a tanári karra és az egész egyházmegyére és kerületünkre is. Sőt jótékony hatással lehet a leány-nevelő intézetnek oly nagy hévvel megindított, de valójában lassú tempóban haladó ügyére. Megvallom, nekem voltaképpen az volna a czélom, hogy egy kissé újra felgyújtsam egyházkerületünk vezérférfiainak s édes mindnyájunknak lelkesedését, növeljem a bizodalmát, a jó ügy diadalában vetett reménységet s fokozzam a tetterőt. Exempla trahunt. ❖ * * 1878. augusztus havában uj esperese lett a b. somogyi ev. ref. egyházmegyének, Körmendy Sándor liedrahelyi lelkész személyében. Székfoglaláskor természetesen programmot adott ő is, mint mások. Csurgót illetőleg így szólt: „Csurgói középtanodánknak lehető színvonalra emelését, tehát tanodái épületének az állami tanitóképezde számára ideiglenesen engedményezett szolgalom alóli, ma már szükségessé vált felmentését s ez utón a szükséges tantermek, természetrajzi gyűjtemények, természettani szerek stb. számára megkivántató helyiségek s mindezek kellő felszerelését; esetleg megfelelő tanerőknek beállítását. a tanulhatásnak hitsoros ifjaink részére lehető olcsóvá tételét .... főbb teendőim közé számítom.“ (1878- aug. egy.jkv.) Olvasóim között lehetnek sokan, kik nem ismerősök gymnasiumunk régi épületével. Tájékozásul elég annyit mondanom, hogy ez az épület a maga egészében és egyes részeiben igen-igen szűk arra, hogy a nyolcz osztálylyal megférjünk benne. A fentebbi esperesi programm elhangzásakor mégis a gymnasiumi hat osztályon kívül két nagyobb és két kisebb termet a tanitóképezde foglalt el; kettőt, jobban mondva hármat — a konyha és személyzete, meg az étterem ; (ezen kívül még egy osztály-termet is használtak éttermül) egy pedig az igazgatótanács részére volt fentartva. Egy évvel előbb még a bennlakó tanulók is elfoglaltak egyet s pár évvel előbb még egy benlakó tanár is elfoglalt egyet. És most, mikor a kisebb nagyobb 10—11 szoba is át van adva a főgymnasium részére — a konviktus is más épületben vau elhelyezve mindenestől — most az egész épület se elég már a főgymnasium számára. Van is már tetemes pénzünk az állam jóakaratából uj épület építésére, a mely egy vagy két év alatt talán kész lesz. Természettani és természetrajzi helyiségekről, ifjúsági könyvtár és olvasó szobáról, igazgatói iroda és levéltárról szó se volt akkor s nem is lehetett. Érdekes Körmendy esperes azon jelentése, melyet első látogatásáról a közgyűlés elé terjesztett. „Megtekintvén a természettani, természetrajzi és vegytani szerelvényeket, sajnálattal kell felemlítenem, hogy a leggazdagabb t. i. a természettani gyűjtemény is igen kezdetleges; a vegytani néhány tört lombikban mutat a kiáltó szükségre; a természetrajziakból néhány lepke, rovar s szárnyas és emlős Barla (a természetrajz tanára) elismerést érdemlő gyűjteménye . . . de a szükségletnek a legtávolabbról se megfelelő.“ (1879. márcz. egy. jkv.) De ha a helyiség és fölszerelés szűk és kevés volt, kevés volt ám a tanárok fizetése is; az 1879. jun. közgy- 157. }). a. két tanári állásra pályázat hirdettetik. Fizetés 600 frt 5 évenként 50 frt javítással 800 írtig, szabad lakás, 1 hold kert, l1/» hold réttel. Lakást, kertet és rétet azonban csak az egyik uj tanár kap, a másik szabad lakás, kert és rét helyet 100 — egyszáz forintot! 1877-beu még kegyes óhajtása volt egy tanárnak az, hogy lakbére 120 írtra emeltessék. Az igazgató tanács azonban csak 100 írtra emelni ajánlta. Hanem ha kevés volt a fizetés, jutott elég bőven — a tanórából. A megválasztott uj ta
