Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1892-03-06 / 10. szám

149

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

150

zott, kijelentem: hogy e nyilatkozathoz szivvellélekkel csatlakozom én is) a katholikus egyház sérelmeinek megszüntetését; nevezetesen kivánni fogom, hogy:

a vegyes házasságokból származó gyermekeknek a szülék kívánságára történt megkereszteléseért a kath. papokat üldöző, biró elé hurczoló és börtönre kárhoztató miniszteri rendeleteket helyezzék érvényen kívül, és a felekezeti békeséget törvénnyel őrizzék ;

a katholikus egyház önkormányzatát sürgetem, szó nélkül nem tűrvén, hogy egyházi és iskolai ügyeik vezetésében akárki is akadékoskodhassék;

a Pázmány Pétertől alapított és a kormánytól elkobzott s katholikus jelzőjétől és jellegétől megfosztott tudományos egyetemet a kormány adja vissza jogos birtokosuknak, a katholikusoknak;

helyeztessék hatályon kívül ama rendelkezés, mely a kath. paptanárokat az egyetemi kath. főgymnáziumból kizárja.

Mindezen kívánságok teljesítésének sürgetését annál készségesebben Ígérhetem, miután magam is az igazság barátja lévén, az itt fölsorolt sérelmek föntartását mint méltánytalanságot elitélem.

Hogy pedig e nyilatkozat értelmének meggyőződés gyanánt szivemen gyökeredzését kimutassam. nem félek kijelenteni azt is : ha valaha eltérve Ígéretemtől, szavamat meg nem tartanám,

száz, reám szavazott választó polgár figyelmeztetésére kötelességemül fogom ismerni a megbízatástól visszalépni s azt választóim, kezébe tenni vissza. Kelt stb. Vikár István s. k.

Nem akarjuk jelenleg e reverszálist különben önként ajánlkozó megjegyzésekkel kisérni; el kell várnunk az eshetőleg megtörténő czáfolatot is. Ha azonban ez bármi okból elmaradna, nem késünk kötelességünk további részének teljesítésével sem. Szerintünk ugyanis szigorú kötelessége az egyházi sajtónak minden oly jelenségre rámutatni, mely az egyháznak közpályán szereplő egyik másik tagját bármi tekintetben egyenes ellentétbe állítaná egyházunk tanaival és az iránta tartozó hűséggel.

Szerkesztő.

Comenius.

(Folytatás.)

Lissában fáradhatlamil folytatta munkásságát részint felekezete, részint pedig — és főként — a tanügy javára. A mellett hogy a latin iskolában tanított, hozzá fogott neveléstani elméletének megírásához; mert szilárd meggyőződése volt, hogy a társadalom sebeit, a lépten-nyomon felmerülő bajokat csak úgy lehet a jövőben gyökeresen orvosolni, ha egy helyesebb alapra fektetett nevelési rendszer nyomán neveljük fel a jövő társadalmának tagjait. Éppen ezen meggyőződése miatt nem csupán az elemi oktatást vagy gymnasiumi oktatást öleli fel szervező, iijitó munkássága körébe, hanem kifejti elméletét, keresztül viszi reformját az oktatás egész folyamára vonatkozólag. Az oktatásnak négy szakát különbözteti meg. Kezdi az anyaiskolán, mely a gyermek hat éves koráig tart s feladata a gyermekkel a legelemibb dolgokat megismertetni játszva, szemléltetve. Ezt követi a nemzeti iskola, mely minden községben felállítandó s a melynek főfeladata a növendékekkel az anyanyelv biztos, alapos elsajátíttatása, hogy később az idegen nyelvek tanulása ez által is megkönnyittessék s hogy az idegen nyelvek tanulásakor már meg legyen szilárdulva a növendékek anyanyelvi ismerete. A nemzeti iskola a gyermek 12 éves koráig terjed. Ezután következik a latin iskola vagy gymnasium, mely minden megyében szervezendő. Tárgyai a következők : grammatika, dialektika, rhetorika, aritmetika, geometria, musika, astvonatnia., physika, geographia, chronologia, história, ethika, theologia, — a melyek fokozatosan osztatnak be a hat osztály folyamán. Az osztályoknak külön neve vau főtárgyuk szerint, u. m. 1. o. (grammatika), II. (physika), III. (matheinatika). IV. (ethika), V. (dialektika), VI. (rhetorika.) Az érintett három iskolát betetőzi végre az egyetem, hova csak az ifjúság legjava veendő fel s a hol magasabb színvonalon adandó elő a tudományok egyeteme.

Ezen rendszerét Comenius lissai élete alatt kidolgozta s több művet irt,*) melyek nemcsak fenn te bb vázolt rendszerét adják elő, de egyszersmind módszeres utasításokat is nyújtanak, mások meg éppen tankönyvekül alkalmaztattak. Ugyancsak lissai élete folyamán irta fömunkáját, a didaktikát is.**) Ezen irodalmi munkássága foly*) »In format, őri um der Mutterschule« (Schola materni gemini) mely a családi nevelést tárgyalja. Ennek folytatásául a nemzeti iskola (schola vernacula) 6 évfolyama számára hat kis elemi könyvet, irt, melyeknek 1628-ban készült tervezete: »Scholae vernaeulae delineatio.« 1631-ben jelent meg a nyelvtanítás javítását czélzó első műve: »Janua Lingvarum reserata«; majd 1633-ban ennek bevezető része: »Januae linguarum reseratae vestibulum«, mely munkát Rákóczy György is tanittatott fiaival. A tanulmányok encyklopaedikus szervezése végett irta »Pansophiae Prodromus* (Porta sapientiae reserata) ez. munkáját s annak magyarázata gyanánt adta ki a következő két munkát: »Conatmim pansophicarnm dilucidatió in gratiam censorum facta«, VPansophiae Dyatiposis*.

**) Főmunkájának teljes czime : »Didactica Magna Universale Omnes Omnia Docendi Artüicium exhibens. Sive certus et exquisitus modus per omnes aliening Christiani Regni Communitates, Op-10*