Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1892-02-28 / 9. szám

141

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

142

6) Minden azzal való összeszóllalkozást, vetélkedést, disputádét szorgalmatosán kerüljön és távoztasson, mivel mind a győzödelem. mind a meggyőz ette tés gyalázatjára szolgálhat.

7) Mindenütt és mindenben az oskola-rektor felett való elsőbbségét megtartsa és attól magát igazgattatni ne engedje.

11 . Mayát a káplánt illető kötelességek.

1) Minden oskolai vagy másunnan vett testimonialisait a v. tractus seniorának bemutatja s valamint a t. senior ur megegyezésével lépett ez vagy amaz ekklába káplánság folytatás végett, úgy csak annak tudtával lép is ki abból és annak testimonialisával indulhat más ven. tractusba.

2) Mihelyt a káplán belép valamely ekklába. azonnal az legyen fő gondja, hogy az ekklának minden külső szokásait, külső-belső rendtartásait és törvényeit kitanulja, kivált ha princzipálisa nincsen, e végre az ekklai szokásoknak és rendtartásoknak protocollumát, ha van olvassa meg és azokat maga is szorgalmatosán kövesse s másokkal is szorosan megtartassa s egyet is azok közül eltöröltetni ne engedjen.

3) Olvassa meg a sup. és tract, cons'storiumok aktáinak. a királyi parancsolatoknak s az ekklai fontosabb rendeléseknek protocollumait, valamint az ekkla históriáját illető jegyzőkönyvet, hogy amazokhoz magát szorosan alkalmaztassa, ezt pedig vagy folytassa, vagy külön jegyzéseket tegyen, melyeket utóbb a rendes prédikátorral közöljön, hogy ez semmi esztendőben meg ne szakadjon.

4) f'/.éijára és hivatalára tartozó könyveket szorgalmatosán olvasson, uj prédikátziókat Írjon vagy jó concionatorokat fordítson és minden esetekre kész prédikátziói legyenek.

5) Katedrái ruhája egészen fekete, közönséges öltözete tisztességes és prédikátorhoz illő legyen, otthon is, de kivált in publico felöltő ruhába találtasson ; egy ingbe, papucsba a legközelebb való szomszédba is menni tilalma ztatik.

6) Akármi társaságokba s mulatságokba megjelenik, mindenben hivatalához illő jó példát mutasson. A tisztesség, mértékletesség reguláit megtartsa, minden vallásbeli disputáinktól, különösen a tánczolástól magát megtartóztassa.

7) Akármi kétséges esetben magától valami fontos lépést tenni ne bátorkodjon, ne hogy az ő gondatlan cselekedete, valami gyalázatot vagy büntetést is hozzon maga után; ugyan azért régibb prédikátorral vagy magával a tiszt, senior úrral közölje a dolgot s ezeknek megfontolt tanácsi ásókat kövesse.

8) Semmi állutakon, hizelkedés, a conveutio valamely része elengedésének Ígérete, a több prédikátorok kissebitése vagy egyéb nemtelen mesterség által soha rendes prédikátorságot, vagy helyben való maradhatást ne vadásszon, hanem előmenetelét s promoveáltatását egyedül a v. tract, consistóriumtúl várja s függessze fel.

9) Minden bejárókat, hirhordókat, hizelkedőket és gyanús személyeket a parochialis háztól elzár.

& #

*

A meglehetősen érdekes rendelkezésnek a káplánok hivatali eljárására vonatkozó része, mint látható, olyan, hogy ma is követésre méltó. Nem kevésbé érdemelnek figyelmet az anyakönyvek vezetésére vonatkozó utasítások sem. Mondhatni, ma is ez az eljárás követendő. S ha meggondoljuk, hogy az állam csak 1827-ben intézkedik először törvényhozás utján az anyakönyvek vezetésére nézve, ezen — egy tizeddel előbb kelt — utasítás csakis elismerést érdemel. Ép igy kiemelhetjük azon követelményt is, hogy az egyház története vezetendő. Különben ezen egyházban már jóval előbb történt erre nézve intézkedés. Ugyanis a gyülekezet presbyteriumának 1811-dik év jun- 30-án tartott ülése alkalmával, Fiilöp József prédikálorsága idejében (alulirtnak nagyatyja) kimondatott, hogy: „A tiszteletes prédikátor arak bioyraphiájok beirattassanak a protocoUumbaf — „Az ekkla története, a mennyire lehet kitapoyattassék és beirattassék."

E dicséretre méltó előrelátás eredményezte azt, hogy most már az egyház történetéhez valóban szép s fontos dolgokat is tartalmazó anyag van együtt. Sőt mivel — mint fentebb már emlitém — 1791-től tétettek feljegyzések; több a közegyházat, a pápai főiskolát, a csurgói gymnasiumot érdeklő adatra is találunk.

Vajha sok egyházban csak ennyi adalék is volna, akkor a múltnak felderítése nagyban megkönnyittetnék a. kutatók előtt!

Közli:

Fülöp József.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

— Xéhai Horváth Mihály, volt lepsényi lelkész és egyházkerületi tanácsbiró, mint magánúton értesülünk. a közalapnak' és jő iskolánknak éjjenként hét-kétezer forintot hagyományozott. Legyen áldott a derék lelkipásztor emléke, ki nemcsak életében volt hű barátja a főiskolának, tie még holta után érezteti háláját az alma matei s ragaszkodását egyháza irányában! Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy múlt évben elhunyt nagy tudósunk, Hunfalvi) Pál, egyéb jótékony hagyományai mellett, a pozsonyi áy. eoany. tlieol. akadémiának tizenkétezer forintot hagyományozott. Vajha mennél több követőkre találnának itt is ott is e nemes példák mindazoknál, kiket az l r bőven megáldott anyagi javakkal.

— Két sárospataki tanártársunk, Tarnóczy Tivadar és Szívós Mihály még múlt év szeptemberében töltötték be tanári buzgó és sikeres működésűk negyedszázadát. A megérdemelt üdvözletekhez, melyeket a jubilánsokhoz a sárospataki főiskola igazgató tanácsa és tanári kara legközelebb intézett, mi is szives örömmel csat-