Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-02-28 / 9. szám
131 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 132 múltával kell vigasztalni a megesett bűnök miatt fájó lelkeket, — mert a férfiaknak egy harmad a, a nőknek alig fele jelenik meg az isteni kegyelem magasztos Ígéreteinek elvételése. Bűnbánati imáinkban, a vigalom zajában magáról megfeledkezett lelkünk kesereg bánatával; pedig mondhatnám, manapság megszűnt a farsangi mulatozás, nem is tudjuk hogy farsang volt, ha a naptárban ott nem volna. Bizony hallottam én azt sok jó hallgatómtól „Isten bocsa’ bűnöm, hiszen karácsonykor gyóntam, nincs messze a hús vét, majd akkor ismét megállók az Ur hívására.“ így imm látja okát, s nem érti, miért kell karácsony és husvét között egy hetet ponitentiázni. Az én szerény nézetem szerint itt volna az ideje, hogy a böjti gyónást, megszüntessük, addigiéig a nép nem fogja azt megszüntetni, vagy nevetségessé tenni a templom kerülésével. Hát az aratási és szüreti urvacsorázás alkalma megyegyez-e az Ur evangyeliomarendeletéivel ‘? Erről jelenleg nem szóllok: csak is a. böjt, mely magasabb értelemben nyilván valóvá kell hogy tegye magát egész életünkben, volt jelenleg a tárgy', mely eszmecserére hivja fél hivataltársaimat. Tapasztalásból szólottám, fogok szólaui, ha a. lélek készt mindig;*) szol belőlem a reverendát pap. ki reverendáját akkor sem fogja levetni, ha az ülésező zsinat ez érdrmbeli bizottsága eltörő'ui véleményezi is szép papi öltönyünk eme fő kiegész i t ő (I a i a bjá t. H. K. A mai idő szellemi küzdelme. Egy erős szellemi harcz folyóka mai időben: a keresztjén szellemnek a materialismussal való harcza. A keresztyen vallással, megjelenése óta harezban állott az emberi gondolkodás. Magának Jézusnak védeni kellett személyét és tudományát az akkori zsidó és pogány tudósok gondolkodása és támadásai ellen. Távoztával pedig a nép, a tudósok és fejedelmek támadása ellen kellett védekezni a keresztyén ségnek. És a keresztyénség minden támadásokon diadalmaskodott, s egy uj. a keresztyén világot hozta létre. Az újabb időben a deismus és franczia encyclopaedismus fenyegette porba döntéssel a keresztyén egyházat. De a zivatar elenyészett, és az egyház megmaradt, és ez idők nyomorúságaiból, és nehéz rázkódásaiból a Jézus Krisztusban való hit uj erőt és örömöt merített. A rationalismus és pautheismus s a kritikai iskola erőlködése is csak múló fergeteg volt, mint amely a keresztyénségnek mustármagból lett terebélyes élőfáját az egyházat megrázta ugyan, de gyökereiben kárt neki okozni nem tudott. A féreg a leveleken rágódott, a gyökér menten maradt. A mai időben a materiálismus fogott fegyvert a keresztyén vallás ellen, s mint paizsos férfiú szállott sikra ellene azon tanával, hogy nincsen Isten, nincs világteremtés, nincsen emberteremtés, nincsen szellem, nincsen absolut, az anyagon kivül nincsen semmi, minden létező csak az anyag mozgása, az anyag tevékenysége, az anyag és a vele összekötött mozgási erők terméke ; minden élet, minden képződmény csak anyagcsere, csak a forma változik, az anyag marad az, ami: anyagrészecske, atom, parány. Ez a tan volna hivatva, párthivei véleménye szerint, megdönteni a keresztyén vallást, s általában minden vallást, és helyébe az anyag maimat aiiitani. Atomot ugyan még senki sem látott: de tegyük fel, hogy azok leteznek, s hogy egymást vonzzák és eltaszitják. Azonnal az a kérdés merül fel: hol vették az atomok a vonzó és taszitó erőt? Mert ha az atom önmagának oka, minta materialisták vélik, akkor minden atom önálló, és egymásra nem vonatkozhatnak, mivel az erő, mint a physika elismeri, az anyaghoz köttetett, és azon túl megy. Ha összeköttetésbe kell hát még is jönniök, mivel különben alakzatokká, fűvé, fává, állattá, emberré nem lehetnek: akkor az atomoknak azt az erőt, mely azt eszközli, hogy egymással összeköttessenek és alakzatokká legj enek, valami kivülöttük levő hatalomtól kellett nyerniök. Az atomok összeköttetése, s alakzatokká levése egy kivülöttük levő okot tesz fel, s a materialistáknak nincs igazuk, midőn azt állítják, hogy az atomok öröktől fogva valók, és kivülöttük semmi más nem létezik. De az atomoknak, hogy bizonyos alakzatokká köttessenek össze, törvény szerint kell összeköttetniük. És hogy a vegyi összeköttetések, *) ISármikor szívesen vesszük. Szerk.