Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-01-03 / 1. szám
5 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Az uj év küszöbén. Szivünk minden vágya ajkunkra tolul, midőn teendőinkkel először vetünk számot az uj év reggelén. Nagy emberek országos gondjaikat veszik számba; az egyházi és társadalmi élet zászlóvivői eszméik megvalósitásán tanakodnak ; nekünk, az élet egyszerű munkásainak, gondolataink csak a magunk körében járnak és egyházkerületünk jövő évi teendői közül, mint minket legközelebbről érdeklő ügyön, az uj kollegiom felépítésén csüngenek. Most egy éve még csaknem egyező volt azon vélemény, hogy az államtól nyerendő 80,000 frton az uj kollégiom udvari részét épitik ki, úgy hogy ez a szárny is emeletre lesz véve és le fog nyúlni egészen a Tapolcza vizéig, hol megtörve^ a folyó partján húzódik tovább kétemeletes homlokzattal a tornakert felé. De a letűnt év folyamán mind sűrűbben hangzott fel azon vélemény^ hogy ily díszes épületet kár a kertek felé építeni, mennyivel helyesebb lenne, ha a dunántúli ev. ref. eg}Tházkerület főiskolája valamely szembetűnő helyen, például a Fehérló vendéglő telkén emeltetnék fel. Megeredtek tehát a kombinácziók és tudakozódások is történtek a nevezett vendéglő eladása iránt, s a válasz az volt, hogy 32,000 írtért vásárolható az meg. Idáig jutott a lefolyt évben ez ügy és most az uj évnek feladata választani a szóban fogó két hely közül. Erre nézve szükséges mérlegelnünk, mit nyerünk és mit vesztünk egyik vagy másik telek választása által, s e kérdésekre vonatkozólag óhajtunk tanügyi szempontból az alábbiakban egyet mást elmondani. A Fehérló telkén tervbe vett építkezés szerint az uj épület három utczára nézne, ezek a Hosszú utcza, a Sétatér és a Színház utcza; impozáns külsejével már messziről hirdetné a világnak, hogy e helyen a dunántúli ev. ref. egyházkerület legféltettebb kincse, főiskolája foglal helyet, bárom irányba nyíló bejárataival mennyi jóravaló fiút fogad majd ölébe, hogy ott boldogságának alapját megvetve, bocsáthassa őt az élet útjára. Valóban szép, a szemnek tetszetős terv, sajnos, hogy az államtól nyerendő 80.000 frton kívül még 32.000 frt is szükséges, mivel mint szakértők mondják, a vendéglő most meglevő épülete az építkezésnél nemhogy segítségünkre lenne, de jó lesz, ha akadályul nem szolgál. Vigasztalódjunk, ha ide építenünk nem sikerül, mert e tetszetős helynek meg vannak a maga hátrányai is. Molnárszekerek váltakozva fahordó szekerekkel döczögnek végig naphosszat a Hoszszu utczán, mik között naponkint végig nyargal néhányszor a szikvizes kocsi s az a néhány falusi fogat, miket mindennap becsal a pápai piacz; mindez hetenkint kétszer, a hetivásárok alkalmával megtízszereződik, s mig az eddigi uj kollégiomot az előtte elterülő térség, kis kert és széles gyalogút, némileg csak védte a zajtói, a Fehérló telke, hol a Hosszú utcza leginkább öszszeszorul, épen semmi védelmet nem nyújt az örökös zaj ellen. Ott fog állani az impozáns épület, de a tanitás ott benn szenvedni fog, s a kellő munkálkodás legfőbb kelléke, a csend, ezen a helyen legkevésbé lesz feltalálható. Felnyitjuk a tanterem ablakát, friss levegő után vágyik lélek és a test, s az utcza mindennapi zaján kénytelen mulatni a tanulni hivatott ifjúság. Mindennek daczára nem az itt épitendő iskola lesz az egyedüli e hazában, mely zajos helyen ugyan, de tetszetős helyen épült fel, mely mint középület hirdeti kultúránkat, s tiszteletet kelt a fenntartó testület iránt, mely ide hordja filléreit, hogy az emberiség növelésére meghozza a maga áldozatát. Egész egy korszakon át, egészen napjainkig fentartja magát azon vélemény, hogy a középületeket, igy az iskolákat is úgynevezett főhelyekre kell épiteni. Itt volna az ideje, hogy e tekintetben különbséget tennének az iskolákra nézve. Az iskolaépületek nem közvetlenül szolgálják a nagy közönséget, s igy azok emelésénél nem a legjártabb hely keresendő, hanem olyan telek, a mely könnyen hozzáférhető, csendes, szabad helyen legyen. Majd eljön az az idő, midőn tanférfiaink hozzászólásai folytán ez a vélemény mindinkább átalánossá válik és fővárosi iskoláink irigykedve fognak nézni vidéki társaikra, melyek e téren felettök határozott előnynyel birnak. Ily alkalmas iskolahelyül kínálkozik számunkra az uj kollégiom területe; az emelendő uj szárnyépületekben a mindennapi élet zajától nem zavarva, a napkeleti oldalon a szabad természetre néző tantermekben mily kellemes lesz hirdetni a tudományt. A lélek felemelkedik az örökszép természet panorámájának láttára, az üde légben, mi az ablakokon beomlik a Bakony felől. Az előttünk elterülő nagy tér, a szabad természet akaratlanul is irányitólag hat a lélekre, 1* 6