Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1892-12-11 / 50. szám

809 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. . €10 Itt a Curialisták felesszámuan lévén, nem fizetnek contribution a Curiális funduson lakozó nemesség a con­­vívisekkel együtt mit fizethet, nem tudjuk, elég mindazon által az, hogy a városnak nagy része, augusztana és Helv. Confession levőkből állván, az onusnak is felerészét vise­lik alkalmasan. Instantiáik párjai, sub numeris 1. 2, 3. 4. 5. 6. 7. és 8. A komáromi Refta árva és augusztana Ekklésiák részekről. A Felséges Bellicum Consilium indultumival sub. D. et E. Ezeken kivül, van még nekik két német levelek sub Litteris D. et. E. a felséges Bellicum Consilium Infinitu­mai, melyeket a mikor, és a hol szükség producálhatnak. Harmincz harmadik árva ekkla Nyárád. Ns. Győr vár­­meg3Tében, conscriptionális possessió, melynek fiildes ura mélt. Gr. Illyesliázy János volt, filiája volt Szapnak és mint egy 24 esztendővel foglaltatott a medvei Plébániá­hoz. Ide minden héten 2 nap, által jött hétköznapokon a prédikátor könyörgést tenni, és minden harmadik vasár, napon predikállani. Most vágynak benne 90 református lelkek, pápisták közel annyian. Esik Szaphoz 1 fertály órányi messze. A főtisztelendő és méltóságos Pap Gábor püspök úr tulajdonát képező egykorú kéziratról, közli — Onody Zsiomond. szt-péteri ev. ref. lelkész. ZSINATI TUDÓSÍTÁS. A deczember 1-én tartott ülésen az egyházunktól felállítani szándékolt uj fakultások ügyét tárgyalták. Tóth Sámuel főjegyző tehát bemutatja a 15-ös bizottság mun­kálatát, valamint gr. Bethlen Gábornak e tárgyra vonat­kozó memorándumát. Először Bethlen Gábor gróf, erdélyi főgondnok szólalt fel s ellene van annak, hogy Kolozsvá­rott theologiai fakultást állítsanak, mivel ez a nagy-enyedi theol. intézet megszüntetését vonná maga után. Bizonyítja, hogy a n.-enyedi theologiát megszüntetni nem szabad, két ilyen intézet pedig nem szükséges Erdélyben. Tisza Kál­mán figyelmezteti a zsinatot, hogy ott a nagy-enyedi theo­­logia áthelyezése vitatárgyát nem képezheti, mert az bel­­ügye az erdélyi kerületnek. Bánffy D. báró Bethlen Gá­bor ellen polemizál. Vida Károly dr. indítványozza, hogy a 15-ös bizottság mellőzésével az erdélyi és tiszántúli ke­rületek jelentéseit vegyék tárgyalás alá, mely indítvány Tisza Kálmán szavai után mellőztetett. Degenfeld József gr. hozzájárul a bizottság javaslatához, hogy a két fakul­tás felállításához még szükséges évi 14,000 frtot közada­kozás utján szerezzék be. Kovács Albert szerint egy uj theologia nem elsőrangú szükséglete egyházunknak, mert a most méglevő 5 theologiában is kevés a hallgató. Ha az 5 apró intézetet lehetne egyesíteni, az méltó volna a fáradozásra. A 15-ös bizottság jelentésének részletes tárgyalását decz. 2-ikán kezdték meg. Egyhangúlag elfogadták a je­lentés első pontját, hogy a két fakultás felállításához még szükséges évi 14,000 frtot adókivetés mellőzésével köz­adakozás utján szerezzék be. A bizottság második javas­lata az, hogy alapittassék egy központi kölcsönpénztál; mezből szegény egyházak kaphatnának segélyt egyházi és iskolai czélokra, a jövedelem pedig első sorban a fa­kultások költségeinek fedezésére fordittatnék. Czike Lajos, Meczner Béla, Fejes István, Beöthy Zsigmond és Kovács Albert ellenzik e javaslatot. Mellette szólanak Szász Do­mokos és Kiss Albert. A zsinat e javaslatot nem fogadta el. A zsinat egyhangú határozata szerint államsegély sem kérhető a fakultások czéljaira. A fakultások ügyének to­vábbvitelére egy kisebb bizottság küldetett ki. A decz. 3-iki ülésen az ev. ref, egyházak és lelké­szek szükségleteinek megállapítására kiküldött bizottság jelentése képezte az első tárgyat. Indítványozták, hogy a jelentést tegyék át a konventhez a 600 írton alul levő lelkészi, s a 300 írtnál kisebb tanítói állomások pontos összeállítása czéljából s hogy a hiány megállapítható le­gyen. Ez indítvány elfogadtatott Fejes István azon módo­sításával, hogy a konvent legyen tekintettel a vagyoni kimutatásokat illetőleg a közalapi conscriptiókra. Elfo­gadtatott a bizottság második indítványa is, hogy t. i. a zsinat a 600 írton alul levő lelkészi állomások fölsegélé­­sét az egyház elsőrendű szükségletének tekinti s utasítja a konventet e kérdésnek teljes megoldására s a 600 írt évi fizetésből hiányzó összeg pótlási sorrendjének megál­lapítására. Ezután a zsinat zárt értekezletté alakult a tiszáninneni kerület azon felterjesztésének tárgyalása vé­gett, hogy ref. egyetemes egyházunk a mostani egyház­­politikai kérdésekkel szemben mily állást foglaljon. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Nagy lépés az iskolaépités ügyé­ben. Pápa városának a „Fehérló“ telkének el­adása czéljából gróf Esterházy Móricz úrhoz in­tézett kérvényére nevezett gróf úr a következő nemes és felvilágosodott lélekre valló választ adta; „Folyamodó r. t. Pápa városának október 29-ikí közgyűléséből hozzám intézett kérvényére elha­tároztam, hogy Fehérló nevű fogadómat és tel­kemet, tekintettel arra, hogy talán sikerülend ily módon a ref. főiskolát városunknak megtartani, 25,000 o. é. forintért eladni hajlandó vagyok. Megjegyzem, hogy jelzett fogadó ez idő szerint nem eladó és hogy csakis városunk és a tanügy iránti boldog emlékű édes atyám uramtól és elő­deimtől öröklött, meleg szeretet és érdeklődés in­­dit arra, hogy ezen ingatlanomat fent nevezett áron a hitbizományi hatóság jóváhagyásának fen­­tartásával felajánljam. Kelt Pápa, 1891. nov. 15.** Ama nagy értékű teleknek és épületnek ily mór-

Next

/
Thumbnails
Contents